Székrekedés CKD-ben

Keiichi Sumida

1 Nefrológiai osztály, Orvostudományi Tanszék, Tennessee Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Memphis, Tennessee, USA

Kunihiro Yamagata

2 Nefrológiai Tanszék, Tsukubai Egyetem, Ibaraki, Japán

P. Kovesdy Csaba

1 Nefrológiai osztály, Orvostudományi Tanszék, Tennessee Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Memphis, Tennessee, USA

3 Nefrológiai szekció, Memphis VA Medical Center, Memphis, Tennessee, USA

Absztrakt

A székrekedés a funkcionális emésztőrendszeri rendellenességek prototípusa, és a napi klinikai gyakorlat egyik leggyakoribb állapota. Az általános populációban az egyének hozzávetőlegesen 30% -ánál székrekedés okoz problémát életük során, az idős embereket és a nőket leginkább érintik.1 A CKD-ben szenvedő betegeknél, különösen annak előrehaladott stádiumában, a székrekedés előfordulása magasabbnak bizonyult, mint az általános populáció, 2, 3, 4, feltehetően részben az étrendi korlátozásoknak (pl. korlátozott rost- és folyadékbevitel), a krónikus gyógyszerek használatának (pl. foszfátkötők) és a társbetegségek magas előfordulásának (pl. diabetes mellitus). 6 A megnövekedett urémiás toxinok és a megváltozott bél mikrobiota, amelyek mindkettőt általában előrehaladott CKD stádiumú betegeknél észlelik, 7, 8 szintén összefüggésbe hozható a székrekedés magas prevalenciájával a CKD-ben.9, 10

A székrekedést általában jóindulatú, gyakran önkorlátozott vagy kezelhető állapotként észlelik, 11 de krónikus, többszörös tünetei negatívan befolyásolják a betegek életminőségét, és jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelenthetnek. a székrekedés függetlenül társul olyan káros klinikai kimenetelekkel, mint a CKD progressziója, a CV események és a mortalitás, 14, 15, 16, 17, 18, ami viszont arra utal, hogy a székrekedés potenciálisan új terápiás célpontként szolgálhat ezeknek az eredményeknek. A székrekedés új gyógyszerosztályainak megjelenése, amelyek közül néhány egyedi renoprotektív tulajdonságokat mutat a bél mikrobiota javulásával, 19, 20, 21 tovább bővítette a székrekedés kezelésének lehetőségét, mint új terápiás stratégiát a megváltozott bél mikrobiotával kapcsolatos betegségekre, mint például a CKD.

A székrekedés túlzott társadalmi és klinikai terheinek az általános populációban való fokozottabb elismerése ellenére a székrekedés jellemzőit és eredményeit vizsgáló tanulmányok a CKD populációban továbbra is szűkösek. Figyelembe véve a székrekedés potenciális klinikai jelentőségét a CKD-ben és a „bél-vese tengely” hátterében álló mechanizmusok növekvő tudatosságát, talán eljött az ideje annak, hogy feltárják ennek a gyakran figyelmen kívül hagyott, kellemetlen gyomor-bélrendszeri állapotnak a CKD-ben korábban nem értékelt szerepeit. Ebben az áttekintésben összefoglaljuk a székrekedés epidemiológiájára vonatkozó jelenlegi bizonyítékokat a CKD-s betegek körében, és megvitatjuk annak klinikai és terápiás következményeit.

A székrekedés előfordulása a CKD-ben

Diagnosztikai kritériumok

Asztal 1

Róma IV diagnosztikai kritériumok a funkcionális székrekedéshez28

1. A következőkből legalább kettőt kell tartalmaznia:

a. Feszülés a székletürítés több mint egynegyede (25%) alatt

b. Csomós vagy kemény széklet (Bristol széklet 1. vagy 2. skála) a székletürítés több mint egynegyede (25%)

c. A hiányos kiürítés érzékelése a székletürítés több mint egynegyedének (25%)

d. Az anorectalis obstrukció/elzáródás érzékelése a székletürítés több mint egynegyede (25%)

e. Kézi manőverek a székletürítés több mint egynegyedének (25%) megkönnyítésére (pl. Digitális evakuálás, a medencefenék támogatása)

f. Hetente kevesebb, mint 3 spontán székletürítés

2. A laza széklet ritkán fordul elő hashajtók használata nélkül

3. Nem kielégítő kritériumok az irritábilis bél szindrómához

2. táblázat

Bristol székletforma mérleg24

1. típus. Külön kemény csomókat, például anyákat

2. típus. Kolbász alakú, de darabos

3. típus, mint egy kolbász vagy kígyó, de a felszínén repedések vannak

4. típus. Mint egy kolbász vagy kígyó, sima és puha

5. típus. Puha foltok, tiszta vágású élekkel

6. típus. Bolyhos, rongyos szélű darabok, pépes széklet

Típus 7. Vizes, nem szilárd darab

A Bristol széklet formanyomtatványának szemléltetése. Újranyomtatták a Chumpitazi BP, Self MM, Czyzewski DI et al. Engedélyével. A Bristol székletforma skála megbízhatósága és megegyezése csökken a Róma III székletforma megnevezések meghatározásakor. Neurogastroenterol Motil. 2016; 28: 443–448.30

Elterjedtség

A székrekedés jelentett előfordulása a tanulmányok között jelentősen eltér. 68 vizsgálat szisztematikus áttekintésében a székrekedés prevalenciája a világméretű általános populációban 0,7% és 79% között mozgott, a felnőtteknél a medián 16%, a 60 éves vagy annál idősebb időseknél pedig 34% volt. prevalencia a vizsgálatok között a diagnosztikai kritériumok (pl. a beteg vagy az egészségügyi szakember által jelentett diagnózis), a tanulmányi populációk (pl. fiatal vagy idős felnőttek) és a kutatási beállítások (pl. közösségi vagy kórházi körülmények) eltéréseinek köszönhető. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a székrekedésben szenvedő betegek csak kisebb része fordul orvoshoz, 34 annak pontos előfordulását az általános populációban nehéz megállapítani, és ezért továbbra sem világos.

3. táblázat

A székrekedés jelentett prevalenciája CKD/ESRD betegeknél a vizsgálatok során a

SzerzőkYearnAge, átlag (SD) Férfi nem,% Tünetértékelő eszköz Székrekedés prevalencia,%

HD
Chong és Tan38	2013	123.	52. cikk (13)	47	Kérdőív	1.6
Salamon és mtsai	2013	172	63 (14)	66	Interjú dietetikussal	23.8
Bossola és mtsai. 36	2011	110	65 (15)	64.	Kérdőív	27.3
Ramos és mtsai. 43	2015	50	51 (12)	58	Róma III kérdőív	32.8
Cano és mtsai	2007	100	21–86 (tartomány)	52	Helyileg érvényesített Róma II	33.0
Dong és mtsai. 39	2014	182	59 (14)	59	Módosított GSRS	36.3
Wang és mtsai	2001	20	64. cikk (11)	40	Önjelentő naplók	38.0
Hammer és mtsai. 35	1998	105	N/A	N/A	Kérdőív	40,0
Daniels et al. 45	2015	120	60 (15)	47	GSRS	52.5
Yasuda és mtsai	2002	268	56. cikk (2) bekezdés	62	Kérdőív	63.1
Ikee et al.40	2016	136	67. cikk (12)	68	Hashajtó alkalmazás	66.2
Zhang és mtsai. 37	2013	478	53 (14)	54.	Róma III kérdőív	71.7
PD
Zhang és mtsai. 37	2013	127.	45 (13)	54.	Róma III kérdőív	14.2
Dong és Guo46	2010	112	60 (14)	54.	Módosított GSRS	17.9
Cano és mtsai	2007	48	19–87 (tartomány)	65	Helyileg érvényesített Róma II	27.0
Salamon és mtsai	2013	122	61. cikk (14)	61	Interjú dietetikussal	28.7
Yasuda és mtsai	2002	204	50 (14)	63	Kérdőív	28.9
Mitrovic és Majster47	2015	72	N/A	N/A	GSRS	90.3
NDD-CKD
Lee és mtsai. 48	2016	21	64 (14)	48	Róma III kérdőív	4.8
Lee és mtsai. 48	2016	21	64 (14)	48	Bristol székletmérleg	19.0

CKD, krónikus vesebetegség; ESRD, végstádiumú vesebetegség; GSRS, Gasztrointesztinális tünetek értékelési skálája; HD, hemodialízis; N/A, nem áll rendelkezésre; NDD, nem dialízis-függő; PD, peritonealis dialízis.

A székrekedés kórélettana és etiológiája a CKD-ben

Krónikus vesebetegségben székrekedéssel járó egészségi állapotok. CCB, kalciumcsatorna-blokkoló; NSAID, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer.

Székrekedés és a belek mikrobiota CKD-ben

Székrekedés és hiperkalémia CKD-ben

A székrekedés klinikai hatása CKD-ben

Hatás a gazdaságra és az életminőségre

Az Egyesült Államokban a székrekedés 2,5 millió orvoslátogatást jelent évente, 100 jelentősen hozzájárulva az egészségügyi pénzügyi terhekhez. Becslések szerint betegenként körülbelül 3000 dollár a diagnosztikai kezelésért101, és a vény nélkül kapható hashajtók esetében évente körülbelül 82 millió dollár102; bár releváns adatok nélkül a CKD populációban. Ezenkívül a székrekedéssel kapcsolatos kellemetlen klinikai tünetek és pszichológiai elfoglaltságok mély negatív hatást gyakorolhatnak az életminőségre, mind a testi, mind az érzelmi jólétet befolyásolják.11 Valójában egy 605 dialízisben szenvedő beteg vizsgálatában értékelték a A 12 tételes rövid formájú életkorban a székrekedésben szenvedő betegek fizikai és mentális egészségügyi pontszáma lényegesen alacsonyabb volt, mint a székrekedés nélküli betegeknél.

Hatás a klinikai eredményekre

A székrekedést egyre inkább felismerik potenciálisan súlyos állapotként, különösen a PD-ben részesülő ESRD-ben szenvedő betegeknél, amely befolyásolja a dialízis technikáinak mechanikai tulajdonságait, hajlamos a bakteriális béltranszlokációra és az esetleges enterális peritonitisre.76 Bár a székrekedés klinikai hatására kevés figyelmet fordítottak a gyomor-bélrendszeri szövődményein (pl. diverticulitis, perforáció és peritonitis) kívül 6, 103, 104 legújabb tanulmány felfedte független összefüggéseit számos klinikai kimenetel kockázatával, például Parkinson-kór, 105 ESRD, 14 CV-betegség, 15, 16, 17, 18 és a mortalitás.18

Székrekedés, CV betegség és halálozás

A székrekedés és a CV kimenetelének összefüggésével kapcsolatos első úttörő tanulmányban Salmoirago-Blotcher és mtsai. 15 a Nők Egészségügyi Kezdeményezésének megfigyelési tanulmányába beiratkozott 93 676 posztmenopauzás nő önértékelt székrekedési tüneteit értékelték, és megmutatták, hogy székrekedés nélküli nőkhöz képest a súlyos székrekedésben szenvedőknél az ismert CV kockázati tényezőktől függetlenül 23% -kal magasabb volt a CV események kockázata. Ezt követően 45 112 japán férfi és nő 40–79 éves korcsoportjának felhasználásával Honkura és mtsai 17 arról számoltak be, hogy az alacsonyabb székletürítési gyakoriság szignifikánsan összefügg a magasabb CV-mortalitással (21% és 39% -kal magasabb mortalitás a székletürítés gyakorisága esetén 1 alkalommal minden alkalommal). 2-3 nap, illetve ≤1 alkalom 4 naponta [vs. napi ≥1 alkalom]. Egy nemrégiben végzett nagy megfigyelési tanulmányban, amelyen 3535 653 amerikai veterán vett részt, akiknek eGFR-értéke ≥60 ml/perc/1,73 m 2, Sumida és mtsai. 18 arról számoltak be, hogy a székrekedésben (szemben) székrekedésben szenvedő betegeknél a koszorúér-betegség 11% -kal és 19% -kal magasabb volt illetve az iszkémiás stroke-ot, és szintén 12% -kal magasabb minden okból bekövetkező halálozás.