Az emésztőrendszer felépítése és működése

Milyen szervek alkotják az emésztőrendszert?

Az emésztőrendszered egyedülállóan van felépítve, hogy elvégezhesse feladatát, hogy ételeit a túléléshez szükséges tápanyagokká és energiává változtassa. És ha ez megtörtént, akkor kényelmesen csomagolja a szilárd hulladékot vagy a székletet ártalmatlanításra, ha bélmozgás van.

hogyan

Az emésztőrendszert alkotó fő szervek (működésük sorrendjében) a száj, a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél, a végbél és a végbélnyílás. Segítenek nekik az úton a hasnyálmirigy, az epehólyag és a máj.

Így működnek együtt ezek a szervek az emésztőrendszerben.

Száj

A száj az emésztőrendszer kezdete. Valójában az emésztés még azelőtt megkezdődik, hogy még harapna is. A nyálmirigyek aktivizálódnak, amikor látják és szagolják azt a tésztát vagy meleg kenyeret. Miután elkezdett enni, könnyebben emészthető darabokra rágja az ételt. A nyálad keveredik az étellel, hogy elkezdje lebontani azt a formába, amelyet a tested felszívhat és felhasználhat. Lenyeléskor a nyelv átadja az ételt a torkába és a nyelőcsőbe.

Nyelőcső

A nyelőcső a torkában található, a légcső közelében (légcső), lenyeléskor ételt kap a szájából. Az epiglottis egy kis fedél, amely nyelés közben felhajlik a légcsőre, hogy megakadályozza a fulladást (amikor az étel belép a szellőzőcsőbe). A nyelőcsőben a perisztaltikának nevezett izomösszehúzódások sora táplálékot juttat a gyomrodba.

De először a nyelőcső alján lévő gyűrűszerű izomnak, az úgynevezett alsó nyelőcső záróizomnak kell elernyednie, hogy beengedje az ételt. Ezután a záróizom összehúzódik, és megakadályozza, hogy a gyomor tartalma visszafolyjon a nyelőcsőbe. (Ha nem, és ezek a tartalmak visszafolynak a nyelőcsőbe, savas refluxot vagy gyomorégést tapasztalhat.)

Gyomor

A gyomor egy üreges szerv vagy "tartály", amely az ételt tárolja, miközben a gyomor enzimjeivel keveredik. Ezek az enzimek folytatják az élelmiszer felhasználható formára bontásának folyamatát. A gyomor bélésében lévő sejtek erős savat és erőteljes enzimeket választanak ki, amelyek felelősek a lebontási folyamatért. Ha a gyomor tartalmát eléggé feldolgozzák, akkor a vékonybélbe kerülnek.

Vékonybél

Három szegmensből áll - a duodenum, a jejunum és az ileum - a vékonybél egy 22 láb hosszú izmos cső, amely lebontja az ételt a hasnyálmirigy és a máj epe által felszabadított enzimek segítségével. A perisztaltika ebben a szervben is működik, mozgatja az ételt, és összekeveri a hasnyálmirigy és a máj emésztőrendszeri levével.

A duodenum a vékonybél első szegmense. Nagyrészt felelős a folyamatos lebontási folyamatért. A bélben alacsonyabban levő jejunum és ileum elsősorban a tápanyagok véráramba történő felszívódásáért felelős.

A vékonybél tartalma félszilárdnak indul, és a szerven való áthaladás után folyékony formában végződik. A víz, az epe, az enzimek és a nyálka hozzájárul a konzisztencia változásához. Miután a tápanyagok felszívódtak, és az ételmaradék folyadék átjutott a vékonybélen, akkor továbbjut a vastagbélbe vagy a vastagbélbe.

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy emésztési enzimeket választ ki a nyombélbe, amelyek lebontják a fehérjét, a zsírokat és a szénhidrátokat. A hasnyálmirigy szintén inzulint termel, közvetlenül a véráramba juttatva. Az inzulin a fő hormon a szervezetben a cukor metabolizálásában.

Máj

A májnak számos funkciója van, de az emésztőrendszerben fő feladata a vékonybélből felszívódó tápanyagok feldolgozása. A vékonybélbe szekretált máj epe szintén fontos szerepet játszik a zsír és egyes vitaminok emésztésében.

A máj a test kémiai "gyára". Elveszi a belek által felszívódó nyersanyagokat, és előállítja a test működéséhez szükséges összes vegyszert.

A máj méregteleníti a potenciálisan káros vegyszereket is. Sok olyan gyógyszert lebont és kiválaszt, amelyek mérgezőek lehetnek a szervezetre.

Epehólyag

Az epehólyag az epét tárolja és koncentrálja a májból, majd a vékonybélben lévő duodenumba engedi, hogy elősegítse a zsírok felszívódását és emésztését.

Vastagbél (vastagbél)

A vastagbél vagy a vastagbél felelős a hulladék feldolgozásáért, így a belek kiürítése könnyű és kényelmes. Ez egy 6 láb hosszú izmos cső, amely összeköti a vékonybelet és a végbelet.

A vastagbelet a vakbél, az emelkedő (jobb) vastagbél, a keresztirányú (keresztirányú) vastagbél, a leszálló (bal) vastagbél és a végbélhez csatlakozó sigmoid vastagbél alkotja.

A székletet vagy az emésztési folyamatból visszamaradt hulladékot a vastagbélen perisztaltika útján vezetik át, először folyékony állapotban, végül szilárd formában. Amint a széklet átjut a vastagbélen, a vizet eltávolítják. A székletet a sigmoid (S alakú) vastagbélben tároljuk, amíg egy "tömegmozgás" naponta egyszer vagy kétszer kiüríti a végbélbe.

Általában körülbelül 36 óra szükséges, amíg a széklet átjut a vastagbélen. Maga a széklet többnyire ételtörmelék és baktérium. Ezek a „jó” baktériumok számos hasznos funkciót töltenek be, például különböző vitaminok szintetizálásával, salakanyagok és élelmiszer-részecskék feldolgozásával és a káros baktériumok elleni védelemmel. Amikor az ereszkedő vastagbél tele lesz ürülékkel vagy ürülékkel, a végbélbe üríti tartalmát, hogy megkezdje az eliminációs folyamatot (bélmozgás).

Végbél

A végbél egyenes, 8 hüvelykes kamra, amely összeköti a vastagbelet a végbélnyílással. A végbél feladata az, hogy székletet kapjon a vastagbélből, tudassa veled, hogy van széklet, amelyet ki kell üríteni (kidagasztani), és a székletet addig kell tartani, amíg az evakuálás meg nem történik. Amikor bármi (gáz vagy széklet) a végbélbe kerül, az érzékelők üzenetet küldenek az agynak. Az agy eldönti, hogy a végbél tartalma felszabadítható-e vagy sem.

Ha tehetik, a záróizmok ellazulnak, és a végbél összehúzódik, ártalmatlanítva annak tartalmát. Ha a tartalmat nem lehet elhelyezni, a záróizom összehúzódik és a végbél befogad, így az érzés átmenetileg elmúlik.

A végbélnyílás az emésztőrendszer utolsó része. Ez egy 2 hüvelyk hosszú csatorna, amely a medencefenék izmaiból és a két anális záróizomból áll (belső és külső). A felső végbél bélése képes felismerni a végbél tartalmát. Ez megmondja, hogy folyékony, gáz vagy szilárd a tartalom.

A végbélnyílást záróizom izmok veszik körül, amelyek fontosak a széklet ellenőrzésének lehetővé tételében. A medencefenék izma olyan szöget hoz létre a végbél és a végbélnyílás között, amely megakadályozza a széklet kijutását, amikor nem kellene. A belső záróizom mindig feszes, kivéve, ha a széklet belép a végbélbe. Ez kontinensen tart minket (megakadályozza az önkéntelen kakilást), amikor alszunk, vagy más módon nincs tudomásunk a széklet jelenlétéről.

Amikor késztetést kapunk a fürdőbe, a külső záróizomra támaszkodunk, hogy a székletet addig tartsa, amíg el nem éri a WC-t, ahol aztán ellazul, hogy kiadja a tartalmat.

Utoljára a Clevelandi Klinika orvosi szakembere felülvizsgálta 2018. 09. 13-án.