Szivárgó bél: A béláteresztő képesség és a betegséghez való kapcsolódás megértése

Számos életmódbeli tényező, például a krónikus stressz, a rossz étkezési lehetőségek (például a magasan feldolgozott ételek), a dohányzás és az antibiotikumok túlzott felírása hozzájárul mindannyiunkat sújtó általános rossz közérzethez. De ezek a tényezők hozzájárulnak egy sokkal specifikusabb betegséghez is, amely a mai világban egyre gyakoribb (és jobban érthető): bélpermeabilitás (más néven „szivárgó bél szindróma”).

Amint jobban megértjük a bélrendszert, kapcsolatokat kezdhetünk kialakítani arról, hogy a szivárgó bél milyen szerepet játszik a betegség etiológiájában, a nem kívánt gyulladásos toxinok folyamatos támadása miatt, amelyek bejutnak a véráramba és keringenek benne. Valójában a megnövekedett béláteresztő képesség összefüggésbe került számos egészségügyi kérdéssel, köztük ekcéma, pattanások, hormonális egyensúlyhiány, az étel érzékenysége a kritikusabb betegségekkel szemben, mint például a gyulladásos bélbetegségek, a lisztérzékenység, ételallergia, irritábilis bél szindróma és - újabban elismert - elhízás és anyagcsere-betegségek. 1

Mikrobiomszakértőként annak tudata, hogy a szivárgó bél- vagy bélszivárgás betegséghez vezet - nem akarunk megbizonyosodni arról, hogy megértette-e a gyomor-bél traktus működését, hogy jobban megértse, mi történik a testében, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy kit táplálja és támogassa.

A bél anatómiája

A legalapvetőbb értelemben a gyomor-bél rendszerünk (GI traktus) egy hosszú szervcső, amely a szájtól kezdődik és egészen a végbélnyílásig tart. A GI traktus minden szervének és területének fontos és eltérő szerepe van az emésztési folyamatban, miközben együttesen együtt dolgoznak annak az alapvető funkciónak a teljesítésében, hogy az élelmiszer felszívódó tápanyagokra bomlik, amelyek viszont energiával látják el a testet. 2

Az emésztőrendszerünknek ez a csőszerű szerkezete védőfalat hoz létre, ideális esetben csak azokat a dolgokat engedi ki a testünkben, amelyekre szükségünk van, és olyanokat, amelyek árthatnak nekünk, miközben megakadályozzák a víz és az elektrolit veszteségét is. A bélsorompóként ismert, megközelítőleg 400 m2-t fed le, és a test energiafelhasználásának körülbelül 40% -át igényli. 1

Az emberi gyomor-bél traktus négy réteget tartalmaz. A legbelső réteg, a nyálkahártya, maga három alréteget tartalmaz: a hám (amely magában foglalja a mirigyszövetet), a lamina propria (amely a hám és a nyálkahártya mirigyeinek érrendszeri támaszát tartalmazza) és az izomnyálkahártya (vékony simaizomréteg, amely lehetővé teszi a a nyálkahártya mozgása).

Lehet, hogy arra gondolsz, hogy a bél körüli részletességbe merülni felesleges, de létfontosságú annak megértéséhez, hogy mi történik pontosan a bélpermeabilitással kapcsolatban.

A bél nyálkahártyarétege azért alakult ki, hogy megkönnyítse testünk két nagyon specifikus funkcióját: lehetővé tegye a békés együttélést azokkal a baktériumokkal, amelyek hazahívnak minket (szemben a krónikus gyulladás), és védekező válaszként szabályozott és specifikus mennyiségű gyulladást biztosítani, ha egy betolakodó támadása támad (mondjuk egy kórokozó vagy toxin). Ha harmóniában dolgozunk, nyálkahártyánk rétegei fizikai és immunológiai gátként is működhetnek egészségünk megőrzésében. 1

A béláteresztő képesség megértése

A bélpermeabilitás a bélsor funkcionális jellemzője, amely a gyomor-bél traktus adott helyein fordul elő. Nem minden béláteresztő képesség rossz. A normális bélpermeabilitás egészséges egyéneknél fordul elő, és a molekulák áramlása a bélgáton át gyulladás vagy a bélműködés következménye nélkül következik be. Ha a bélpermeabilitás károsodik, ez azonban krónikusan megváltozik (a normál permeabilitáshoz képest), ami homeosztázis, funkcionális zavarok és betegségek elvesztéséhez vezet. 1

Kompromittált bélgát

A hám sejtjei, más néven enterociták alkotják az elsődleges fizikai gátat a lumen (más néven az emésztőrendszer üreges cső része) és az azt követő rétegek között. Az általuk létrehozott elválasztás elengedhetetlen, mivel sokféle környezeti tényező létezik, amelyek irritálhatnak vagy gyulladást okozhatnak, ha képesek átjutni.

Egészséges bélben a gátfunkció szorosan szabályozott, és sok játékos együttműködését igényli beleértve a bél mikrobiotánkat is, idegrendszer, rezidens immunsejtek és bélsejtek. Az összes sejt össze van kötve a „szoros csatlakozások” nevű fehérjékkel. 3 Ezek a szoros csatlakozások lehetővé teszik, hogy mindent, ami a testébe kerül, megfelelően dolgozzák fel, anélkül, hogy „szivárognának” a gyomor-bél traktus mélyebb rétegeibe és megzavarnák a megfelelő immunválaszt.

Amikor ezek a „szoros csomópontok” veszélybe kerülnek (irritáció és gyulladás révén), fellazulnak, és az emésztetlen fehérjék, toxinok, kórokozók és antigének csúszhatnak a hámsejtek között, bejuthatnak a véráramunkba és immunrendszerünket reagálhatják. 4

Számos tényező megváltoztathatja a bélpermeabilitást és szivárgó bél szindrómát okozhat, és mind hirtelen, trauma vagy betegség után, vagy idővel történhet, más néven krónikus gyulladásos betegségként. Életmód és étrend szempontjából, alkohol, a dohányzás, a rossz alvás és a feldolgozott ételek mind növelhetik a bélpermeabilitást. Testünkben pedig a megzavart mikrobiota olyan tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ahol a Gut Microbiome belefér az egészbe

A hámsejtek takarása vékony nyálka réteg, és integritása kritikus az egészségünk szempontjából, mivel megtartja a kórokozók elpusztításához szükséges immunsejteket, és megvédi a hámsejtjeinket a gyulladást okozó vegyületektől és baktériumoktól. 5.

Ezért, bár a GI traktusunkat borító mikrobiota nem kifejezetten a bél gátjaként működik, létfontosságú szereplői a megfelelő működésének ellenőrzésében, és a hámsejtek funkcionalitásának központi szabályozói.

Ha ez a kapcsolat megszakad (pl. Amikor bél dysbiosis van), akkor káros lehet a bél és a szisztémás egészségre egyaránt. A mikrobiota populációkban vagy a sokféleségben bekövetkezett változásokhoz napjainkig számos betegség kapcsolódik, beleértve a atópiás betegségek, gyulladásos bélbetegség, cukorbetegség, elhízás, rák és bizonyos neuropatológiák. 1

Amint többet megtudunk a bélsorompó és a béláteresztő képesség összetett kapcsolatáról, természetes, hogy olyan módszereket keressünk, amelyekkel a legjobban támogathatjuk a megfelelő működését vagy elősegíthetjük a helyreállítását. Az étrend hatása a bélpermeabilitásra nagyon egyedi lesz, mivel a genetikának óriási szerepe lesz, azonban egészséges étrend (teljes ételek alapján), megfelelő mennyiségű prebiotikus rost és a mikrobiota közösségek támogatása a klinikailag igazolt probiotikum mint például Bio-K+ hosszú utat fog megtenni.

Van még kérdése a bélmikrobiom egészségével kapcsolatban? Tudassa velünk az alábbi megjegyzésekben! Csatlakozz a közösségünkhöz több egészséges tippért. Kattintson a gombra itt hogy üzletet találjon a közelben. Lépjen kapcsolatba velünk vagy kövess minket tovább Facebook és Instagram.

2. Rolfes, S. R., Pinna, K. és Whitney, E. N. (2012). A normális és a klinikai táplálkozás megértése. 9. kiadás Belmont, Kalifornia: Wadsworth, Cengage Learning.