Tályog a tüdőben

, MD, Buffalo Egyetem SUNY

tüdő

A tüdő tályogját általában olyan baktériumok okozzák, amelyek általában a szájban élnek, és belélegzik a tüdőbe.

A tünetek közé tartozik a fáradtság, az étvágycsökkenés, az éjszakai izzadás, a láz, a fogyás és a köpetet okozó köhögés.

A diagnózist általában mellkasröntgen segítségével határozzák meg.

Az embereknek általában több hétig kell antibiotikumot szedniük, mielőtt a tüdő tályogja kitisztul.

Okoz

A tüdőtályogot általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan a szájban vagy a torokban élnek, és amelyeket a tüdőbe belélegezve (szívva) fertőzést okoznak. Gyakran az ínybetegség (parodontális betegség) a tüdő tályogot okozó baktériumok forrása.

A testnek számos védekezőképessége van (például köhögés), amelyek segítenek megakadályozni a baktériumok tüdőbe jutását. A fertőzés elsősorban akkor fordul elő, amikor az ember eszméletlen vagy nagyon álmos a szedáció, az érzéstelenítés, az alkohol- vagy drogfogyasztás vagy az idegrendszer betegsége miatt, és ezért kevésbé képes köhögni a felszívott baktériumok megtisztítására.

Azoknál az embereknél, akiknek immunrendszere gyengén működik, a tüdőtályogot olyan szervezetek okozhatják, amelyek általában nem találhatók meg a szájban vagy a torokban, például gombák vagy Mycobacterium tuberculosis (a tuberkulózist okozó szervezet). Egyéb baktériumok, amelyek tüdőtályogokat okozhatnak, a streptococcusok és a staphylococcusok, beleértve a meticillin-rezisztens baktériumokat is Staphylococcus aureus (MRSA), amely súlyos fertőzés.

A légutak elzáródása (elzáródása) tályogképződéshez is vezethet. Ha a szellőzőcső ágait (hörgőket) daganat vagy idegen tárgy blokkolja, tályog alakulhat ki, mert váladék (nyálka) halmozódhat fel az elzáródás mögött. A baktériumok néha belépnek ezekbe a váladékokba. Az elzáródás megakadályozza, hogy a baktériumokkal terhelt váladék visszaköhögjön a légutakon keresztül.

Ritkábban tályogok keletkeznek, amikor a baktériumok vagy a fertőzött vérrögök a vér másik áramlásán keresztül a tüdőbe jutnak a test egy másik fertőzött helyéről (szeptikus tüdőembólia).

Általában az embereknek csak egy tüdőtályogja alakul ki aspiráció vagy légúti elzáródás következtében. Ha több tályog alakul ki, akkor általában ugyanabban a tüdőben vannak. Amikor egy fertőzés a véráramon keresztül jut el a tüdőbe, mindkét szétszórt tályog kialakulhat mindkét tüdőben. Ez a probléma leggyakrabban azoknál fordul elő, akik piszkos tűkkel vagy steril módszerekkel adnak be kábítószert.

Végül a legtöbb tályog a légutakba szakad, és rengeteg köpet keletkezik, amely felköhög. A megrepedt tályog üreget hagy a tüdőben, amely folyadékkal és levegővel van tele. Néha tályog szakad be a tüdő és a mellkas fala közötti térbe (pleurális tér), és gennygel tölti ki a teret, ezt az állapotot empyemának hívják. Nagyon ritkán, ha egy tályog tönkreteszi az érfalat, az súlyos vérzéshez vezethet.

Tünetek

A tünetek leggyakrabban lassan kezdődnek. A tályog okától függően azonban a tünetek hirtelen jelentkezhetnek. A korai tünetek közé tartozik