Táplálkozás és kiegészítés krónikus tüdőbetegségekben

Az étrendi tényezők már régóta érintettek a fontos betegségek kiváltásában, megelőzésében és kezelésében, ide tartoznak a krónikus tüdőbetegségek, mint pl krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és asztma. A megfelelő étrend képes lehet gátolni, leállítani, sőt egyes esetekben visszafordítani a tüdő toxicitását. Számos étrendi tényezőt vizsgáltak a gyulladás, a légúti simaizom és a tüdő enzimatikus reakcióinak potenciális mediátoraként.

krónikus

Antioxodánsok és vitaminok

Normális esetben a tüdő oxigénben gazdag környezetben van, amelyet az oxidálószerek toxicitása és az antioxidánsok védő aktivitása egyensúlyban tart. Kutatást végeztek krónikus tüdőbetegségekben, amelyek feltételezték, hogy az alacsony antioxidáns-tartalmú étrend csökkentheti a tüdő természetes védelmét a gyulladás ellen. A cigarettafüst és a szennyező anyagok, például az ózon, oxidatív károsodást okozhatnak. A táplálkozás szempontjából elérhető antioxidánsok közé tartoznak az E-, a C-vitamin és a béta-karotin, a flavinoidok és a szelén. Az ezeket az antioxidánsokat tartalmazó élelmiszerek közé tartozik a brokkoli, a spenót, a sárgarépa, a paradicsom és a citrusfélék. Az E-vitamin az olajtermékekben található.

Különösen a D-vitamint vizsgálták különféle krónikus tüdőbetegségekben. Úgy tűnik, hogy a D-vitamin-hiány gyakoribb a krónikus tüdőbetegségben szenvedő betegeknél. A D-vitamin mind étrend-kiegészítéssel, mind napfény hatására szintetizálható a bőrben. Az étrendi források közé tartozik a tej, a halolaj és a tojás.

Az asztma kialakulását illetően néhány kutatás arra utal, hogy az asztma összefüggésbe hozható az A, C, D és E vitamin hiányával. Így az asztma megelőzhető ezen tápanyagok kiegészítésével és a „mediterrán” étrenddel. . Amint a páciensnek asztma alakul ki, az egészséges étrend és a testmozgás fontos a betegség kezelésében. Nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a vitaminokkal történő speciális kiegészítés segít-e az asztma kezelésében. Ismeretes, hogy az elhízás előre jelzi az asztma gyenge kontrollját. A gasztro-nyelőcső reflux betegség szintén ismert kiváltó oka az asztmás rohamoknak, ezért kerülni kell minden olyan ételt, amely reflux tüneteket okoz. Az elhízás a megnövekedett reflux tényezője is, így a normál testsúly nagyon hasznos.

COPD táplálkozás

A COPD-vel kapcsolatban régóta ismert, hogy az alultápláltság, a fogyás és a cachexia (általános fizikai pazarlás és alultápláltság) rossz prognózissal jár. Ez elsősorban az izomsorvadásnak köszönhető, amely összefüggésbe hozható krónikus hipoxiával (alacsony oxigénszint a vérben). Ismeretes, hogy a COPD-ben szenvedő személynek a normál kalória 10-szeresére lehet szüksége. Így a megnövekedett kalóriabevitel, különösen a fehérje, súlygyarapodást eredményezhet a COPD-s betegeknél, és javíthatja az eredményeket. Általános ajánlások szerint a betegek BMI-je legalább 20 kg/m 2 legyen. Ez nagy kalóriatartalmú és fehérje-kiegészítőkkel történhet. Az étvágygerjesztők és az androgének szintén szerepet játszhatnak a kalóriabevitel növelésében. A D-vitamint alulsúlyos COPD-s betegeknél vizsgálták, és a kiegészítés javíthatja az izom működését. A D-vitaminnak ismert előnyei vannak az osteopenia és az osteoporosis kezelésében is. Tekintettel arra, hogy a COPD-ben szenvedő betegeknél a táplálkozási állapot és a COPD kezelésében alkalmazott gyógyszerek miatt gyakran jelentkeznek ezek a csontokkal kapcsolatos hiányosságok, minden betegnél mérlegelni kell a D-vitamin kiegészítését.

Összefoglalva

A táplálkozás egészsége fontos a krónikus tüdőbetegségek kezelésében. Főleg az antioxidánsokban gazdag egészséges étrend fenntartása, a normális testsúly fenntartása minden tüdőbetegségben előnyös. Különösen a COPD-ben a megnövekedett kalóriabevitel elengedhetetlen az alacsony testsúlyú betegeknél, és a D-vitaminnal történő kiegészítés mind az izom-, mind a csontfunkciót segítheti az életminőség javulásában.