TÁPLÁLKOZÁS, TERHES ÉS SZoptató NŐ
4. SZÁMÚ TÁJÉKOZTATÓ
Közös FAO/WHO/UNU szakértői konzultáció az energia- és fehérjeszükségletről
Róma, 1981. október 5–17
TÁPLÁLKOZÁS, TERHES ÉS SZoptató NŐ
R.G. Whitehead és A.A. Paul MRC Dunn táplálkozási egység, Cambridge, Egyesült Királyság és Keneba, Gambia, Nyugat-Afrika
Az ajánlott étkezési juttatások meghatározásáért felelős valamennyi szakértői bizottság úgy érvelt, hogy terhesség és szoptatás alatt jelentősen meg kell növelni az étkezési energia, fehérje és egyéb tápanyagok bevitelét. A kérdés legutóbbi csoportja, amely részletesen megvizsgálta az ügyet, az USA Nemzeti Kutatási Tanácsának 1980-as albizottsága (NRC, 1980) volt, és a terhességre vonatkozó következtetéseiket az 1. táblázat, a laktációra vonatkozóan pedig a 2. táblázat foglalja össze. rájött, hogy ezek a különleges növekedések a szoptató anyák számára ajánlást tesznek a közösség bármely szektorában a legmagasabbak közé.
Az ápoló anya által végzett fizikai munka mennyisége ellentétben a nem terhes, a nem ápoló szakaszban nyilvánvalóan nagy problémát jelent, amikor megpróbálja meghatározni a követelményeket, és ez közösségenként jelentősen eltérhet. A világ egyes társadalmaiban a terhességnek és a szoptatásnak nincs jelentősége, és a nők folytathatják a kimerítő gazdálkodási feladatokat. Más országokban és társadalmi osztályokban a nők védettek ebben az időben, és mozgásszegényebb létet feltételeznek.
Inkrementális megközelítés az RDA meghatározása során
A múltban a terhesség és a szoptatás RDA-jait egyszerű növekményes alapon vezették le. Tanulságos megfontolni azokat a feltételezéseket, amelyeket a táplálkozási energiára vonatkozó iránymutatásokat meghatározó nagy bizottságnak, a WHO/FAO ad hoc szakértői bizottságának (WHO/FAO, 1973) a laktációra vonatkozóan meg kellett tennie. Feltételezték, hogy az átlagos anyának napi 850 ml tejet kell termelnie, legfeljebb 6 hónapig. A tejmennyiség pótlásához szükséges összes étrendi energia összege 135 000 kcal nagyságrendű, feltételezve, hogy az étkezési energiát 90% -os hatékonysággal alakítják át tejenergiává. Indoklásként azonban azt állították, hogy a laktáció idején nem kell ezt az energiát ellátni az étrendben, mivel az anyának terhesség alatt kellett volna raktároznia zsírraktárakat, amelyek felhasználhatók az energiahiány részleges kitöltésére. Feltételezve, hogy a terhesség eredményeként a teljes zsírraktár átlagosan 36 000 kcal volt, arra a következtetésre jutottak, hogy az étrendből származó nettó többletszükséglet 100 000 kcal-ra, vagyis körülbelül 550 kcal/d-re csökkenthető. Mivel egy közepesen aktív nő energiaigényét feltételezzük, hogy normálisan 2200 kcal/d, a teljes ajánlás 2750 kcal/d lett.
Felismerték azonban, hogy ha egy anya 6 hónapnál hosszabb ideig szoptat, és a fejlődő világban a legtöbb ezt magától értetődő módon teszi, akkor a terhesség alatt lefektetett extra zsírraktárak ennek az elméletnek az alapján felhasználódtak volna és így elméletileg a teljes étrendi növekményre, mintegy 750 kcal/napra lenne szükség ezen az időn túl, és így a teljes mennyiség 2950 kcal/napra emelkedne. Ugyanolyan fontos, ha az anyának nehéz fizikai munkát kell folytatnia - ez a fejlődő világban megszokott helyzet -, az alapszintű energiaigény 2200 kcal/napnál nagyobb lenne. Így könnyen belátható, hogy a elméleti A fejlődő világban a szoptató anyák szükségleteit 3300 kcal/napra és még nagyobbra számították ki. Éppen ezért egy anyának a jelenlegi konvencionális nézetek alapján végzett számítások szerint messze és messze a legnagyobb élelmiszerigénye lehet az egész családban. Amint látni fogjuk, az elmélet és a valóság között azonban nagy a szakadék.
Az anyai energia- és tápanyagigény változékonysága
A kevésbé fárasztó életstílus étrendi igényei, mint amilyenek az Egyesült Királyságban vannak, elméletileg meglehetősen eltérőek. A nők csak egy része 6 hónapon túl laktátozik, és nagyrészt a legtöbb nem vesz részt nehéz fizikai munkában. Ezeket a különbségeket a legújabb NRC-ajánlások felismerték, és számos igényt javasoltak. Így például a 23 éves vagy annál idősebb nőknél feltételezzük, hogy 2100 és 2900 kcal/nap között igényelnek laktáció alatt.
A terhesség esetében összehasonlítható szempontokat kell alkalmazni. Ismét számos követelménynek kell lennie az anya életstílusától függően. Ezt a változatot nem lehet túl hangsúlyozni: túl gyakran figyelmen kívül hagyták az egyetlen ajánlott érték keresése során, amely kényelmesen illeszkedik az RDA táblába.
A terhesség és a szoptatás sajátos tápanyagigénye
A rendelkezésre álló térben nem lehet részletesen megvitatni az egyes tápanyagok specifikus szükségleteit, de egy tulajdonságot érdemes tisztázni. Általában a tápanyagbevitel nagyobb százalékos növelése ajánlott, mint a teljes energiafogyasztásnál (25%); NRC (1980) szerint a fehérje növekedése 45%, a C-vitamin 67%, a riboflavin 40% és a kalcium 50%. Tehát az 1000 kcal/tápanyag-tartalom tekintetében nyilvánvalóan azt javasoljuk, hogy a szaporodási-laktációs ciklushoz jobb minimális minőségű étrendre van szükség, mint normálisabb időkben. Ezt sokkal alaposabban meg kell vizsgálni, hogy valóban igaz-e. Attól tartok, hogy a valóság elé csukná a szemét, hogy ne ismerje fel egy nő valószínűtlenségét, különösen a rossz társadalmi-gazdasági körülmények között élő nőt, aki nem csak enni enged több élelmiszer-de táplálék is magasabb minőség mint a család többi tagjának. A terhes és szoptató nők mért élelmiszer-bevitele a fejlődő világban
Tekintettel a fejlődő országok anyáinak sikerére, kénytelen feltenni a kérdést, vajon valóban szükséges-e a terhességre és a szoptatásra ajánlott nagy energia- és tápanyag-növekedés? Ez egyértelműen döntő fontosságú szempont a nemzeti és nemzetközi egészségtervezők, valamint a táplálkozástudomány alapvetőbb szempontjai iránt érdeklődők számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásakor egy olyan extra tényezőt kell szem előtt tartani, amelyet túl gyakran figyelmen kívül hagynak. Bár ennek nyilvánvalónak kell lennie, nem csak az anya szerepét kell figyelembe vennünk csecsemő- és tejtermelőként, hanem az élet szélesebb szerepét is. A közösség minden más tagjához hasonlóan őt is megilleti az egészség, a jólét és a jó öröm aránya.
Mért élelmiszer-bevitel a gazdag országokban
Mi történik a táplálékfelvétellel egy olyan országban, mint a miénk, ahol az elméleti energia- és tápanyagszükséglet a terhesség és a szoptatás támogatásához valószínűleg alacsonyabb, mint a fejlődő világban, ugyanakkor az extra élelmiszerek könnyebben elérhetőek és elérhetőbbek az emberek vásárlóerejének többsége? A 4. táblázat az elmúlt 20 év adatait tartalmazza. Míg a régebbi szakirodalom azt sugallja, hogy a táplálékfelvétel némi növekedése kellett, hogy történjen a szoptatás alatt, újabb kutatások szerint az élelmiszer-fogyasztás változása semmiképpen sem javasolt a mértékig. Úgy tűnik, hogy a terhesség gyakorlatilag nem növekszik. Saját, cambridge-i nőkről szóló tanulmányunkban (Whitehead et al, 1981) például a terhesség második két trimeszterében az átlagos bevitel csak 2000 kcal/nap körül volt, ez a szint nem szignifikánsan magasabb, mint azt a nem terhes nőknél tapasztaltuk, és lényegesen alacsonyabb, mint a WHO/FAO (1973) által ajánlott mennyiség . Némi növekedés a szoptatás alatt nyilvánvaló volt (2300 kcal/d), de még egyszer, az ajánlottnál jóval kisebb mértékben. Hasonló értékeket közöltek nemrég más szerzők is (4. táblázat).
Energiaegyensúly, a terhesség eredménye és a laktációs képesség
Noha vannak nagyságrendbeli különbségek, a cambridge-i anyáknál lényegében ugyanaz a fiziológiai válasz figyelhető meg, mint amilyennel Gambiában találkoztunk. Annak ellenére, hogy nem növekszik az élelmiszer-energia bevitel, a terhesség alatti fejlődés megfelelt a szokásos normális normáknak. Amint az 5. táblázat mutatja, az anya átlagos súlygyarapodása gyakorlatilag megegyezett a standard 12,5 kg-os mennyiséggel, valamint a zsírként tárolt energia mennyisége. Az átlagos születési súly normális volt a terhességi életkor szempontjából is. Az energiaegyensúly szempontjából ezt követően meg kell magyaráznunk, hogyan lehetséges, hogy az átlagos anya 12,5 kg-mal növelheti a súlyát anélkül, hogy növelné az energiafogyasztását.
Mivel az anyák nem voltak kimutathatóan kevésbé aktívnak tűnik, hogy a fejlődő világbeli társaikhoz hasonlóan képesnek kellett lenniük a terhesség további kifinomult az aktivitás változásai vagy az anyagcsere fokozott hatékonysága révén.
Hasonló helyzet volt látható a szoptatás alatt is. A gyermekeik szoptatását folytató anyáink alapvető tejtermelési adatait a 6. táblázat mutatja. Az általuk előállított tej mennyisége nem volt megkülönböztethető attól, amelyet számos más európai és északi tanulmányban mértek. Amerikai országok, ideértve Wallgren (1944–5) ma már klasszikus adatait, amelyeket Svédországban gyűjtöttek a 40-es évek elején. Így, hasonlóan a terhességhez, az anyák is jó fiziológiai teljesítményt tudtak elérni lényegesen kevesebb táplálékkal, mint azt a szokás szerint megfelelőnek tartották.
Általában azt feltételezik, hogy a terhesség alatt tárolt zsír a fő további energiaforrás, amely támogatja a laktációt: a tej szintetizálásához szükséges extra energia egyik forrása az lenne, ha a nők túlzott mértékben katabolizálnák a zsírt, és így gyorsabban fogynának. . Valójában szignifikáns összefüggés mutatkozott a testsúlycsökkenés és a laktáció alatti összes energiafogyasztás között (r = 0,56, p
2. táblázat: Extra napi tápanyagmennyiségek a szoptatáshoz (NRC 1980)
| Energia (kcal) | 2100 | 2600 | 500 |
| Fehérje (g) | 44. | 64. | 20 |
| Retinol (μg) | 800 | 1200 | 400 |
| D-vitamin (μg) | 7.5 | 12.5 | 5. |
| E-vitamin (mg) | 8. | 11. | 3 |
| C-vitamin (mg) | 60 | 100 | 40 |
| Riboflavin (mg) | 1.3 | 1.8 | 0.5 |
| Nikotinsav (mg) | 14 | 19. | 5. |
| B6-vitamin (mg) | 2.0 | 2.5 | 0.5 |
| Folát (μg) | 400 | 500 | 100 |
| Tiamin (mg) | 1.1 | 1.6 | 0.5 |
| Kalcium (mg) | 800 | 1200 | 400 |
| Vas (mg) | 18. | S | S |
| Cink (mg) | 15 | 25 | 10. |
3. táblázat: Alultáplált gyermekvállalású nők jelentett energiafogyasztása (Prentice, 1980)
| Terhesség | ||
| Prentice (1980) (nedves évszak) | Gambia | 1350–1450 |
| Oomen és Malcolm (1958) | Új Gínea | 1360 |
| Gopalan (1962) | India | 1400 |
| Venkatachalam (1962) | India | 1410 |
| Lechtig et al (1972) | Guatemala | 1500 |
| Gebre-Medhin és Gobezie (1975) | Etiópia | 1540 |
| Rajalakshmi (1971) | India | 1570 |
| Mora et al (1978) | Colombia | 1620 |
| Prentice (1980) (száraz évszak) | Gambia | 1600–1700 |
| Arroyave (1975) | Guatemala | 1720 |
| Maletnlema és Bavu (1974) | Tanzánia | 1850 |
| Demarchi et al (1966) | Irak | 1880 |
| Bagchi és Bose (1962) | India | 1920 |
| Thanangkul és Amatayakul (1975) | Thaiföld | 1980 |
| Mata et al (1972) | Guatemala | 2060 |
| Szoptatás | ||
| Prentice (1980) (nedves évszak) | Gambia | 1200–1300 |
| Karmarkar et al (1963) | India | 1300 |
| Devadas és Murthy (1977) | India | 1400 |
| Karmarkar et al (1959) | India | 1440 |
| Arroyave (1975) | Guatemala | 1600 |
| Rajalakshmi (1971) | India | 1620 |
| Prentice (1980) (száraz évszak) | Gambia | 1600–1750 |
| Martinez és Chavez (1971) | Mexikó | 1950 |
jegyzet: Lásd az RDA (WHO/FAO, 1973) szövegét azokról a nőkről, akik hosszabb ideig szoptatnak, és mind a terhesség, mind a szoptatás ideje alatt nehéz fizikai munkát folytatnak.
4. táblázat: Ipari országok terhes és szoptató nők energiafogyasztása
| Terhesség | ||
| Thomson (1958) | Skócia | 2503 |
| English és Hitchcock (1968) | Ausztrália | 2090 |
| Lunell et al (1969) | Svédország | 2154 |
| Smithells et al (1977) | Egyesült Királyság - Leeds | 1957 |
| Darke et al (1980) | Egyesült Királyság | 2152 |
| Whitehead et al (1981) | Egyesült Királyság - Cambridge | 1980 |
| Szoptatás | ||
| English és Hitchcock (1968) | Ausztrália | 2460 |
| Thomson et al (1970) | Skócia | 2716 |
| Naismith és Ritchie (1975) | Egyesült Királyság - London | 2930 |
| Whichelow (1976) | Egyesült Királyság - London | 2728 |
| Abrahamsson és Hofvander (1977) | Svédország | 2280 |
| Sims (1978) | USA | 2124 |
| Whitehead et al (1981) | Egyesült Királyság - Cambridge | 2295 |
| Rattigan et al (1981) | Ausztrália | 2306 |
jegyzet: Az RDA (WHO/FAO, 1973) a közepesen aktív nőknél a terhesség alatt 2550 kcal/d a második és a harmadik trimeszterben, és 2750 kcal/d a laktáció első 6 hónapjában.
5. táblázat: 25 anya energiafogyasztása és testtömeg-változásai a terhesség második és harmadik trimeszterében (átlag ± SEM)
| Energiafelvétel, | 2. trimeszter | (kcal/d) | 1950 ± 76 |
| 3. trimeszter | (kcal/d) | 2005 ± 69 | |
| 2. és 3. trimeszter | (kcal/d) | 1978 ± 70 | |
| Súlygyarapodás terhesség alatt a | (kg) | 12,6 ± 0,8 | |
| Becsült anyai energiatároló | (kcal) | 39,416 ± 5764 | |
| Születési súly | (kg) | 3,31 ± 0,07 | |
6. táblázat: Teljesen és részben szoptatott csecsemők tejfogyasztása (ml/d) Cambridge-ben
| Fiúk | ||||||
| 1–2 | 27. | 791 | 116 | 1 | 648 | - |
| 2–3 | 23 | 820 | 187 | 5. | 833 | 123. |
| 3–4 | 18. | 829 | 168 | 10. | 787 | 172 |
| 4–5 | 5. | 790 | 113 | 20 | 699 | 204 |
| 5–6 | 1 | 922 | - | 25 | 587 | 188 |
| 6–7 | 0 | - | - | 21 | 484 | 181 |
| 7–8 | 0 | - | - | 18. | 342 | 203 |
| Lányok | ||||||
| 1–2 | 20 | 677 | 87 | 0 | - | - |
| 2–3 | 17. | 742 | 119 | 2 | 601 | - |
| 3–4 | 14 | 775 | 138 | 6. | 664 | 258 |
| 4–5 | 6. | 814 | 113 | 11. | 662 | 267 |
| 5–6 | 4 | 838 | 88 | 15 | 500 | 194 |
| 6–7 | 1 | 854 | - | 15 | 481 | 246 |
| 7–8 | 1 | 786 | - | 11. | 329 | 242 |
Jelmagyarázat az ábrához
1. ábra: A laktációs étrendi energia növekedése és a súlycsökkenés közötti kapcsolat az első 4 hónapban partum után, r = 0,78 p
- A napi vicc nő fogyókúrába ment, de a súlya növekedni kezdett
- Diéta pyelonephritis felnőtteknél, gyermekeknél, terhes
- A DASH diéta segít a terhes nőknek a súlygyarapodás ellenőrzésében - Medill Reports Chicago
- A DASH diéta segített a túlsúlyos terhes nőknek csökkenteni a kalóriákat, korlátozni a súlygyarapodást NHLBI, NIH
- Szerezz olyan formát, mint Rosie Huntington Whiteley diéta és fitnesz titkai; Emirates Woman