A táplálkozási ismeretek, az eredmény elvárásai, az önhatékonyság és az étkezési magatartás kalciumbevitel szintje szerint a koreai női főiskolai hallgatókban

Min Ju Kim

Élelmezési és Táplálkozási Tanszék, Szöuli Női Egyetem, 621 Hwarangro, Nowon-gu, Szöul 139-774, Korea.

Kyung Won Kim

Élelmezési és Táplálkozási Tanszék, Szöuli Női Egyetem, 621 Hwarangro, Nowon-gu, Szöul 139-774, Korea.

Absztrakt

HÁTTÉR/CÉLOK

A kalcium fontos, de hiányos a fiatal felnőtt nők étrendjében. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy megvizsgálja, hogy a kognitív tényezők és az étkezési magatartás különbözik-e a kalciumbeviteltől a szociális kognitív elmélet alapján.

TÁRGYAK/MÓDSZEREK

Témák női női hallgatók voltak a koreai Szöulban. Háromszáz diák töltötte ki a kérdőívet a kalciumbevitelről, a táplálkozási ismeretekről, az elvárásokról, az önhatékonyságról és az étkezési magatartásról. A 240 tanuló adatait t-teszt vagy χ 2-teszt alkalmazásával elemeztük. Az alanyokat két csoportba soroltuk: magas kalciumbevitel (HC, ≥ 650 mg/nap) és alacsony kalciumbevitel (LC, Kulcsszavak: Kalciumbevitel, kimenetel-várakozás, önhatékonyság, étkezési magatartás, főiskolai nők

BEVEZETÉS

A megfelelő kalciumbevitel fontos a csontok egészsége és a csontritkulás megelőzése érdekében a későbbi életben. A hosszabb ideig tartó nem megfelelő kalciumfogyasztás csontvesztéshez és az oszteoporózis fokozott kockázatához vezethet [1]. A Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) 2009-ben 4,8-szor nagyobb osteoporosis prevalenciát jelentett az 50 éves és idősebb nőknél az azonos korú férfiaknál (38,7% és 8,1%) [2].

A 2020-as Nemzeti Egészségügyi Terv egyik táplálkozási célkitűzése az, hogy „a megfelelő kalciumot fogyasztók arányát 2020-ig 30 százalékra növeljék” [3]. A Korea NHANES (2013) eredményei szerint azonban a koreai étrendben különösen hiányos volt a kalcium, és csak az ajánlott kalciumbevitel 71,1% -át szolgáltatták [4]. Ha figyelembe vesszük a kalcium bevitelét életkor és nem szerint, a serdülők, a fiatal felnőtt nők és az idősebb felnőtt nők sokkal kevesebb kalciumot fogyasztanak, mint az ajánlott szintek [4]. Egy korábbi tanulmány azt is kimutatta, hogy a női főiskolai hallgatók az ajánlott kalciumbevitelnek csak a kétharmadát fogyasztják el [5].

Elegendő kalciumot kell fogyasztani serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban a csontváz csúcskoncentrációjának elérése érdekében. A kalciumbevitel növelése érdekében meg kell határozni az étkezési magatartással összefüggő tényezőket a kalciumbevitel kapcsán. Az étkezési magatartást magyarázó pszichoszociális elméletek keretet nyújtanak az egészségügyi vagy táplálkozási magatartással kapcsolatos tényezők vizsgálatához [6]. A szociális kognitív elmélet (SCT) egy ilyen elmélet, amelyet a táplálkozási viselkedés magyarázatára használtak. Az SCT alapfeltétele, hogy a megismerés, a viselkedés és a környezet folyamatosan befolyásolja egymást, ami ezen tényezők mérlegelését teszi szükségessé a viselkedést meghatározó tényezők magyarázatához vagy a táplálkozási beavatkozások megtervezéséhez. Az SCT szerint az eredményelvárások (hiedelmek) és az önhatékonyság kognitív tényezők, amelyek motiválják a viselkedésbeli változásokat [6,7]. Az eredményelvárások a viselkedés észlelt (pozitív, negatív) következményei. Az önhatékonyságot a viselkedés érzékelt képességeként definiálják, és a táplálkozási magatartás fontos előrejelzőjeként ismerik [6,7,8,9]. Az SCT-t olyan tényezők azonosítására használták fel, amelyek megmagyarázzák a táplálkozási magatartást, mint például a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a reggeli fogyasztás, a teljes kiőrlésű termék fogyasztása és a súlygyarapodás megelőzése [10,11,12,13].

A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy a kognitív tényezők, beleértve a táplálkozási ismereteket, az eredmény elvárásait, az önhatékonyságot és az étkezési magatartást, különböznek-e a főiskolai hallgatók kalciumbeviteli szintjétől, annak alapján, hogy kalciumbevitelük fontos a csont szempontjából egészség és a csontritkulás megelőzése a későbbi életben. Ezenkívül a fiatal felnőtt nők kalciumbevitele közismerten nem megfelelő az ajánlott beviteli szinthez képest. A tanulmány eredményei alapinformációkat nyújtanak a táplálkozási oktatási programok kidolgozásához főiskolai és fiatal felnőtt nők számára a kalciumfogyasztás növelése érdekében.

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Tárgyak

Ebben a tanulmányban keresztmetszeti felmérést alkalmaztunk. A vizsgálat alanyai a főiskolai hallgatók voltak, akik a koreai Szöulban jártak egyetemre. A nyomozók elmagyarázták a tanulmányt, és azok, akik hajlandóak voltak részt venni a felmérésben, írásos tájékozott beleegyezést tettek ki. Az alanyokat arról is tájékoztatták, hogy kivonulhatnak a vizsgálatból, ha nem hajlandók válaszolni a kérdőívre. Az adatokat 2014-ben 300 női főiskolai hallgató saját beszámolójával gyűjtötték. A kalciumbevitelre vagy a főbb vizsgálati változókra vonatkozó hiányos válaszokat leszámítva a statisztikai elemzéshez 240 hallgató adatait (a teljesítési arány 80% -a) használták fel. Ezt a tanulmányt a Szöuli Női Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testülete (IRB-2013A-3) hagyta jóvá.

Mérés

A kérdőív tervezetét a kalciumbevitelre és a kapcsolódó tényezőkre vonatkozó irodalmi áttekintések alapján dolgozták ki fiatal felnőttek vagy egyetemisták körében [8,14,15,16,17,18,19,20,21,22,23,24,25, 26,27]. A tervezet többszöri átdolgozása után az utolsó kérdőív olyan elemeket tartalmazott, amelyek az általános jellemzőket, a kalciumbevitelt, a táplálkozási ismereteket, a kalciumban gazdag ételek fogyasztásának kimeneteleivel kapcsolatos elvárásokat, a kalciumban gazdag ételek fogyasztásának önhatékonyságát és az étkezési magatartást mérték.

A táplálkozási ismereteket 20 elem felhasználásával mértük az általános táplálkozásról (8 tétel), a kalciumtáplálkozásról (6 tétel) és az oszteoporózisról (6 elem) [18,19,20,21,22]. A táplálkozási ismeretek tartalmazzák a kiegyensúlyozott étrendet, a kalcium vagy más tápanyagok táplálékforrásait, a kalcium vagy az energia bevitelének ajánlott mennyiségét, a kockázati tényezőket és az oszteoporózis megelőzését. Minden táplálkozási ismeretelem esetében megvizsgálták a helyes válaszok számát és százalékát az alanyok szerint. A táplálkozási ismeretek összesített pontszáma a helyes válaszok összesített pontszáma volt a 20 táplálkozási ismeretelemre vonatkozóan.

A kalciumban gazdag ételek fogyasztásával kapcsolatos várakozásokat 12 elem alapján mérték. Ezek között 7 egészségügyi vagy gyakorlati előny (pl. Csontritkulás megelőzése, egészséges fogak, jó ízlés, más harapnivalókhoz vagy köretekhez való illeszkedés) és 5 negatív elvárás (azaz hátrány) volt a kalciumban gazdag ételek fogyasztásával (pl. A tejtermékek emésztési zavarai)., rossz íze, ideje zöld zöldségek főzésére, költség) [8,23,24]. Mindegyik elemet 5 pontos skálán mértük a „teljesen nem értek egyet” (1) és a „teljesen egyetértek” (5) között, hogy jelezzék az egyes várakozások erősségét. A kalciumban gazdag ételek fogyasztásával kapcsolatos kimenetel-várakozások összesített pontszámát a 12 elem összegzésével számoltuk, míg a kalciumban gazdag ételek fogyasztásának negatív várakozási tételeinek fordított kódolása. A magasabb összpontszám pozitívabb vagy kedvezőbb várakozásokat jelez a kalciumban gazdag ételek fogyasztásával kapcsolatban (Cronbach alfa = 0,69).

A kalciumban gazdag ételek fogyasztásának önhatékonyságát 10 tétel alkalmazásával mértük, beleértve a következőket: „kalciumban gazdag köretek fogyasztása étkezéskor”, „tejtermékek fogyasztása harapnivalókként”, „tejtermékek fogyasztása üdítők vagy koffeinitalok helyett” és „ a kalciumban gazdag ételek elfogyasztása a költségek miatt ”[8,23,25]. Mindegyik elemet 5 pontos skálán mértük, a „nagyon nehéztől” (1) a „nagyon könnyűig” (5), az egyes viselkedések érzékelt képességének méréseként. A kalciumban gazdag ételek fogyasztása során az önhatékonyság összesített pontszámát úgy számoltuk ki, hogy összeadtuk a 10 elemet, miközben két negatívan megfogalmazott tétel pontszámát fordítottan kódoltuk. Az önhatékonyság magasabb pontszáma a kalciumban gazdag ételek fogyasztásának magasabb észlelt képességét jelzi (Cronbach alfa = 0,75).

Az étkezési magatartás 17 elemre terjedt ki, ebből 3 a helyes étkezéssel kapcsolatos kérdésekre (különféle ételek, megfelelő mennyiségű ételek, az étkezés rendszeressége), 8 elemre, amelyek a különböző élelmiszercsoportok (pl. Gabonafélék, fehérjetartalmú ételek, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek) fogyasztására vonatkoztak., zöld zöldségek), valamint 6 egészségtelen magatartással kapcsolatos elem (pl. zsíros ételek, sós ételek, édességek és koffein italok fogyasztása) [8,26,27]. Az alanyokat arra kérték, hogy válasszanak gyakorisági kategóriát: „0-2 nap/hét", "3-5 nap/hét" vagy "6-7 nap/hét". Minden étkezési magatartásnál megvizsgálták az alanyok számát és százalékos arányát az egyes fogyasztási gyakorisági kategóriákban. Az étkezési magatartás összpontszámának kiszámításához az egyes elemeket 1-től (0-2 nap/hét) 3-ig (5-7 nap/hét) kódolták, az egészségtelen viselkedéseket pedig fordítottan kódolták. Az étkezési magatartás összesített pontszáma 17 elem összesített pontszáma volt, a magasabb pontszám a kívánatosabb étkezési magatartást jelzi (Cronbach alfa = 0,73).

Statisztikai analízis

A 240 hallgató adatait az SPSS (PASW Statistics 18.0; SPSS Inc., Chicago, IL, USA) segítségével elemeztük. Kiszámoltuk az olyan leíró statisztikákat, mint a gyakoriság, a százalékok, az átlag és a szórás. Az alanyokat két csoportba sorolták a kalciumbevitel szintje szerint, a 19-29 éves nők ajánlott kalciumbevitelének megfelelően [28]. Így a magas kalciumbevitelű csoportba tartozó alanyok napi 650 mg vagy annál nagyobb kalciumbevitelt kaptak, míg az alacsony kalciumbevitelű csoportba tartozó betegeknél a kalciumbevitel kevesebb, mint 650 mg/nap volt. A tényezők közötti különbségek, köztük a táplálkozási ismeretek, az eredményelvárások, az önhatékonyság és az étkezési magatartás kalciumbeviteli szintenként történő vizsgálatára t-tesztet vagy χ 2 -tesztet alkalmaztunk. A statisztikai szignifikanciát α = 0,05 értékre állítottuk be.

EREDMÉNYEK

Az alanyok általános jellemzői kalciumbeviteli szint szerint

Az 1. táblázat az alanyok általános jellemzőit mutatja be. Az alanyok átlagéletkora 20,4 év volt. Az átlagos magasság, súly és testtömeg-index (BMI) 161,9 cm, 54,2 kg és 20,7 volt. Az ajánlott kalciumbevitel (650 mg/nap 19-29 éves nőknél) [28] alapján az alanyokat alacsony kalciumbevitelt (LC, n = 187, 77,9%) vagy magas kalciumbevitelt (HC, n = 53, 22,1%). Nem volt szignifikáns különbség az életkorban, az átlagos magasságban, a testsúlyban vagy a BMI-ben a HC és LC csoportok között. A tantárgyak körülbelül 30% -a volt junior, illetve elsőéves hallgató, akiket másodéves (22,5%) és idősebb (19,2%) hallgatott. A tantárgyak körülbelül fele (48,8%) a természettudományi főiskolára járt, majd a társadalomtudományi (23,3%) és a bölcsészettudományi főiskola (16,7%) következett. Az évfolyam vagy az egyetemre járás megoszlása nem különbözött szignifikánsan a kalciumbevitel szintjétől (1. táblázat).