Tom Holland a ’Tenger szívében’ és Chris Hemsworth bugyogása Thor kérdésekkel

Mielőtt Pókembernek választották volna, beszéltem a fiatal színésszel Ron Howard tengeri kalanddrámájának forgatásán - két nappal a „Thor: A sötét világ” megjelenése után.

Bevezetésem ebbe a meghatározott látogatási interjúba egészen más volt, amikor először írtam. Az újságírók kis csoportjával együtt meghívást kaptam, hogy látogassam el a londoni csoportot Ron Howard’S zaklató A tenger szívében 2013 novemberében - szinte pontosan két évvel ezelőtt. A film szereplői között van színész Tom Holland, és eredetileg írtam arról, hogy a fel-fel-visszatérő hogyan hullámzott a szerepével A lehetetlen és minden bizonnyal olyan színész volt, akire figyelni kellett a közeljövőben. Nem tudtam, hogy a következő Pókemberrel beszélek - egy filmben, magával Thorral.

Alapján Nathaniel Philbrick azonos nevű könyv, A tenger szívében elmondja az igaz történetet, amely a klasszikus regényt inspirálta Moby Dick. 1819-ben az Essex bálnahajó normál menetben elindult Nantucketből, de hamarosan katasztrófa támadt, amikor a hajót egy óriási kazettásbálna támadta meg. A legénység hamarosan több mentőcsónakon terült el, és ez az éhezés, a kannibalizmus és a túlélésért folytatott küzdelem volt.

Amikor a fiatal Hollandiával beszélt azon a hűvös helyszínen - ahol Howard tömegesen rekonstruálta a 19. század eleji Nantucket-ot (vízzel és hajóval együtt) a Leavesden Studios hátsó részén - egyértelmű volt, hogy a színész fáradt, de nem kevésbé lelkes, hogy egy Ron Howard-filmben Chris Hemsworth. A színészek mind alacsony kalóriatartalmú étrendet folytattak, fogyni kezdtek, hogy felkészülhessenek hajótörött jeleneteikre, de Holland még mindig elkeseredett, hogy megnézte a legújabb Marvel-filmet, Thor: A sötét világ, csak néhány nappal azelőtt. Ismét kedves az ironikus utólag visszatekintő, ami ezt az interjút színesíti.

A filmben Holland játssza Thomas Nickersont, aki az Essex fiatal stábtagja volt, és továbbmesélné Moby Dick írójának a zaklató történetet. Herman Melville. Tehát olvassa el alább, amikor Holland beszél a Tenger szívében forgatás élményéről, az együttes bajtársiasságáról - és néha frusztráltságáról -, a szigorú diétáról és a Hemsworth-szel való együttműködés szédületéről. Imádnivaló történetet mesél a fiatal statisztákról is, amelyek Thor-kérdésekkel Hemsworth-t gyötörik.

Nézze meg az alábbi interjút, és kattintson a linkekre a többi látogatásom lefedettségéhez.

Kérdés: A Lehetetlen után azt gondoltam volna, hogy távol akarod tartani a vizet.

TOM HOLLAND: Igen, én is [nevetek]. Csak miután Ron Howard neve felbukkant, nagyon izgalmas projekt lett belőle, mert ekkor még fogalmam sem volt, ki érintett, mi folyik; Csak tudtam, hogy ez a bálnákról szóló történet. Aztán kaptam a forgatókönyvet, és csak megszerettem a történetet és a karaktert, és amit átélt, olyasmi volt, amit nagyon izgatottan tapasztaltam - nem az a rész, amikor a párjaimat meg ilyesmit ettem [nevet], hanem csak először hajóra szállni, bálnákat ölni és vadászni, és élni ezt az őrült, őrült életet, amelyet ezek a srácok éltek. Az én karakterem kapja a legrosszabbat. Szó szerint minden egyes nap nedves vagyok, míg mindenki más csak csontszáraz. Nincs értelme, de mindig én vagyok [nevet].

Ez tükröződik a sztártársaival való kapcsolatában, mivel Ön a legfiatalabb? Kicsit ködösít?

HOLLAND: Igen, azt hiszem, mert én vagyok a kabinfiú, ezért a legrosszabb munkát kapom egy hajón. Tisztítanom kellene a fedélzetet, rengeteg egyéb dolgot kellene csinálnom, amit a kabinfiúk csinálnak. És ez azt jelenti, hogy sokszor engem bálnaolaj borít, vagy átnedvesedek, vagy alig van ruhám, mert minden idősebb társam ellopta őket és minden ilyesmit. Tehát sokszor Nickerson nagyon kényelmetlen, ami elég nehéz volt, de van egy nagyszerű sráccsapatunk, akik mindannyian ránk figyelnek, és ami olyan csodálatos, hogy van egy ilyen erős kaszkadőr csapatunk. A mutatványaim 90% -át meg tudtam csinálni, ami nagyon szórakoztató volt. Mármint tegnap fulladtam egy vitorla alatt, majd pár nappal azelőtt egy hajón repültem a levegőben. Elképesztő élmény volt.

Megnézhetjük-e életének nagy részét, mielőtt a hajóra szállna Nantucketben?

HOLLAND: Lásd, nem sok volt az életében, egész életében árva volt. A való életben van három idősebb nővére, akiket nem tudott, ezt nem igazán játszjuk a filmben. Csak iskolába ment, aludt az utcán, olyan helyiségekben aludt, ahová be tudott jutni, és egyszerűen nem volt annyira izgalmas élete. Miért gondolom, hogy a karaktere annyira különleges, hogy ebből a hétköznapi, unalmas nantucketi életből ebbe a hihetetlen kalandba megy ezekkel a 100 méteres lényekkel és Mr. Chase-szel, aki csak egy ember szörnyeteg. Szóval elképesztő váltás, de nem láthatjuk előzőnek az életét.

Vicces, hogy úgy hangoztatja, mintha szinte egy YA könyv lenne, de ez egy igaz történet, amelyről írt. Hogyan tájékoztatta ezt az ön elmondásáról? Olvastad a könyvet?

HOLLAND: Igen, természetesen. Színészként a karaktered naplója a történtekről olyan, mint a csalólista. Nagyon jó, hogy mindezek a különféle érzelmek és szándékok átélték a fejét, miközben átélték ezeket a csodálatos eseményeket. Az egyik az, amikor először látja a bálnát; minden félelem kiment az ablakon, csak megdöbbentette a lény és a szem puszta mérete - egy spermiumbálna szeme akkora lenne, mint a fejünk, abszolút hatalmasak. Pontosan ugyanaz történt velem, volt egy spermium bálna életnagyságú protetikus változata, és mindannyian így hangoztattuk: „Ez hamis lehet, ez nem lehet akkora.” Ez nevetséges.

Sokat dolgoztál már Brendan Gleesonnal, aki a karaktered régebbi verzióját játssza?

HOLLAND: Igen, csináltunk egy-két ülést, hogy valamilyen hasonlóságot teremtsünk az ékezeteinkben, és Ron küldött nekem néhány videót róla és Brendanról, akik együtt dolgoztak, hogy megpróbálhassam felvenni néhány jellemzőjét és minden ilyesmit. Körülbelül másfél hetet töltöttem azzal, hogy fiatal Brendan Gleeson-zá váljak, ami igazából jó móka volt.

Milyen a viszony ön és Chase között a filmben? Mert Nickerson írásaiban tudjuk, hogy az út kezdetén kemény szamár volt, majd szimpatikusabbá vált.

HOLLAND: Úgy értem, Chase olyan, mint a tökéletes ember. Hihetetlenül macsó, elképesztő tekintélye van mindenkivel szemben, és hihetetlenül ügyes is, tehát olyan valaki, akire Thomas nagyon-nagyon figyel, és hamarosan apafigurává válik Tom felé, mert nincs apja. A film nagyon szép pillanata három éjszaka az útban, kezdek tengeribeteg lenni és zöldülni kezdek, Chase pedig átdob a csónak szélén, és 20 másodpercig ott lóg engem, hogy megpróbáljam feldobni, ami borzasztóan hangzik, de amikor feljön, azt mondja: "Ó, most van miről írnod az édesanyádnak", és ezt az egész beszélgetést arról folytatjuk, hogy mindketten árvák vagyunk. Tehát ott van az első kapcsolat a kötelékünkben, és az egész film alatt kevés beszélgetésrészlet van a múltunkról és az életünkben zajló dolgokról, mint például Chase hirtelen a lányáról vagy a még születendő fiáról kezd beszélni. Tehát nagyon szép, egymástól meglehetősen távoli kapcsolatot építenek ki.

Hogy tetszik együtt dolgozni Chrisszel? Nagy Thor-rajongó vagy?

HOLLAND: Hatalmas Thor rajongó vagyok. Nagyon jó, [Thor: A sötét világ] úgy jött ki, mint három-négy napja, és én néztem meg, és csak kérdésekkel [nevetéssel] bújtam meg. Klassz, válaszol rá. Vicces, ma olyan 300 statisztát kaptunk, és a jelenet kiinduló pozícióiban olyan 12 gyerek volt, akik mind olyanok, mint 7 vagy 8 és szegény Chris, ma mindez „Mister Chris! Mister Chris! Mennyire nehéz a kalapácsod? ’[Nevetés]. Szóval igen, fantasztikus srác, nagyon szórakoztató. Amikor csónakokban és ilyesmikben voltunk, és elég nehéz volt, mert éhesek voltunk, mert állítólag mindannyian éhezünk, és ezt a hülye diétát tartjuk, nagyon jó és jó móka volt, jó nevetés . Valóban kedves vezető, mert lehetnénk a hajón, és nekem a legszánalmasabb hangom van, ha megpróbálok kiabálni valakivel 50 méterre, senki sem fog meghallani. Chris csak megy [mély hangon] „Hé Ron” és Roné: „Igen, mi van?” [Nevetés] Szó szerint csak beszél, ez irreális. Szóval igen, nagyon jó, ha Chris körül van.

Mit szabad enni most?

HOLLAND: Semmi igazán. Alacsony szénhidráttartalmúak vagyunk, ami azt jelenti, hogy folyamatosan alszunk. Éppen 20 percen keresztül küldtem el, és egy betonpadlón aludtam, matracként kabáttal. A forgatás olyan elbűvölő [nevet]. Igen, nincs szénhidrát, és azt hiszem, napi 1000 kalóriát élünk, lassan napi 500 kalóriáig dolgozunk. Tehát mindannyian elég gyorsan fogyunk, és mindannyian kissé egyre morcosabbak vagyunk. Ami nagyszerű, mert mindannyian együtt csináljuk, megértjük, miért van az, hogy egyes emberek szabadnapot tartanak. Tehát, ha valaki, akinek reggelente elmondhatja, hogy: „Ó, ember, elmulasztotta a reggelit”, akkor tudod, hogy csak hátrálj egy kicsit, és akkor jól vannak. És akkor az is nagyon vicces, hogy kiveszik az embereket, ha ilyen hangulatban vannak, de amikor kiveszik belőled a cicát, az csak a legrosszabb [nevetés].

Ettél valódi keménykötést? Mi az?

HOLLAND: Ó ember, ezt megtettük az első héten. Olyan, mint egy téglát enni. Tehát le kéne kaparni egy késsel, majd beletenni az italába, de Arwell, a díszlettervező, nagyon jó barátom, és így folytatta: „Itt csak rágódj, ezt te Egyek. Évek óta próbáltam rágni rajta, és oh ember, másnap annyira fájtak a fogaim. Ez borzasztó. Nem várom, hogy a forgatáson elfogyasszam.

Tehát ez az igazi?

HOLLAND: Igen, szerintem igen, Ron csinos módszere [nevet].

Kissé hidegnek látszol.

HOLLAND: Vicces, Chris a film elején olyan hatalmas volt. Amikor próbákon találkoztunk vele, levált [Michael Mann Blackhat] -járól, és hatalmas volt. Aztán elment L.A.-ba nyomdázni és más dolgokat, és visszatért, olyan sovány volt, hogy fogalmam sem volt, szó szerint egyikünk sem tudta, ki ő. Felismerhetetlen volt. Ma borzongott, én pedig olyan voltam: „Miért fázol annyira?”, Ő pedig: „Mert ilyen sovány vagyok!” [Nevetés]

A Tenger szívében december 11-én nyílik meg a mozik.