Súlykimenet két évet követő étrend után, amely hat feldolgozott ételt nem tartalmaz: az „1,2,3 diéta” feltáró tanulmány közepesen elhízott populációban

Rodi Courie

1 Hepato-gasztroenterológiai és táplálkozási osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország, moc.liamg@eiruocidor

Martin Gaillard

2 Minimálisan invazív emésztési osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország

3 Párizs-Saclay Egyetem, INSERM U1193, Orsay, Franciaország

Panagiotis Lainas

2 Minimálisan invazív emésztési osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország

3 Párizs-Saclay Egyetem, INSERM U1193, Orsay, Franciaország

Boris Hansel

1 Hepato-gasztroenterológiai és táplálkozási osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország, moc.liamg@eiruocidor

Sylvie Naveau

1 Hepato-gasztroenterológiai és táplálkozási osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország, moc.liamg@eiruocidor

3 Párizs-Saclay Egyetem, INSERM U1193, Orsay, Franciaország

Ibrahim Dagher

2 Minimálisan invazív emésztési osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország

3 Párizs-Saclay Egyetem, INSERM U1193, Orsay, Franciaország

Hadrien Tranchart

2 Minimálisan invazív emésztési osztály, Antoine Béclère Kórház (AP-HP), Clamart, Franciaország

3 Párizs-Saclay Egyetem, INSERM U1193, Orsay, Franciaország

Absztrakt

Háttér

Úgy tűnik, hogy a paleolit étrend, amely nem tartalmaz élelmiszer-feldolgozási eljárást, nagyobb súlycsökkenést eredményez az egészséges referencia-étrendekhez képest, de korlátozott élelmiszer-választási lehetőségei megnehezítik a modern korban, ahol a finomított ételek dominálnak.

Célkitűzés

Egy olyan 2 éves étrend hatásainak értékelése, amely csak hat finomított élelmiszert zár ki az elhízás miatt. A szakmai kapcsolatot minimális szinten tartották, hogy megközelítsék a legtöbb diétázó megközelítését.

Tervezés

Egykarú, nyílt, feltáró vizsgálat.

Beállítás

Egy egyetemi orvosi központ, járóbeteg-ellátás.

Betegek

Százöt alany, akiknek átlagéletkora 50 (SD, 14 év) és átlagos testtömeg-indexük 30,5 kg/m 2 (SD, 4 kg/m 2). Harminckilenc százalékban volt 2-es típusú cukorbetegség.

Közbelépés

Ad libitum étrend, amely kizár hat finomított élelmiszert (margarin, növényi olajok, vaj, tejszín, feldolgozott hús és cukros italok), az úgynevezett „1,2,3 diéta”.

Eredmények

A 2 éves testsúly volt az elsődleges eredmény. A másodlagos eredmények között szerepelt azon betegek száma, akik elvesztették a kezdeti testsúly több mint 5% -át, a glikált hemoglobin (HbA1c) szintje, és az étrendi viselkedés változásai.

Eredmények

Az átlagos súlycsökkenés 4,8 kg volt (p Kulcsszavak: hagyományos étrend, elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, finomított ételek, jóllakottság, leptinérzékenység

Bevezetés

Úgy tűnik, hogy a magas zsírtartalmú vagy magas szénhidráttartalmú ételek azokban a társadalmakban, ahol a nyugati étrend érvényesült, az elhízási járvány elsődleges mozgatórugói közé tartoznak.1

A WD-t az ízletes finomított cukrok és zsírok fogyasztása jellemzi. A modern élelmiszer-átalakítás példátlan szintű tápanyag-kombinációkat és sűrűségeket tett lehetővé 4, és az ilyen táplálék elhízást előidéző mechanizmusok száma folyamatosan növekszik.5,6 Ezzel szemben paleolit őseink étrendje (2,6 millió -10 000 év) a modern mezőgazdaság megjelenése előtt jelentősen eltért a jelenlegi normáktól, és az elhízás gyakorlatilag hiányzik azoktól a populációktól, akik megtartják az ősi táplálékot.

Ennek eredményeként feltételeztük, hogy az emberi és állatkísérletek során az elhízással összefüggő leggyakrabban jelentett finomított élelmiszerek közül hatot kizárva (margarin, 17,18 növényi olaj, 18,19 vaj, 17,20 tejszín, 21,22 feldolgozott hús, És cukros italok23), sikerült legyőzni a paleolit étrend korlátozott ételválasztékát, és spontán csökkenteni az élelmiszer-bevitelt, ami későbbi, hosszú távú fogyást eredményezett.

Ezért egy korlátlan kalóriatartalmú étrendet hajtottunk végre, amely teljes mértékben kizárta ezt a hat élelmiszert, az úgynevezett „1,2,3” étrendet. A szakmai fogyatékosságot minimális szinten tartották a legtöbb fogyókúrázó megközelítésének megközelítéséhez.24 Ennek az egykarú feltáró tanulmánynak az volt a célja, hogy felmérje az ilyen étrend hatását a túlsúlyos és elhízott populáció hosszú távú testtömeg-változására. A klinikai vizsgálati protokoll nyilvántartási száma ISRCTN49630431.

Mód

Tervezés

Kétkarú, egykarú, nyílt vizsgálatot végeztünk 2 éven keresztül, az eredmények kiértékelésével a kiinduláskor, 6, 12 és 24 hónapon keresztül. Becslések szerint a 60-as minta nagysága a vizsgálat 90% -át adta az 5% -os szignifikancia szinten, hogy 2,6 kg különbséget észleljen az alapvonal és a 2 év között. A várható 40% -os lemorzsolódás alapján legalább 100 résztvevő felvételét tűztük ki célul.

Beállítás

A toborzást és az adatgyűjtést az Antoine Beclère Kórház gasztroenterológiai/táplálkozási osztályán fejezték be, Clamart, Franciaország.

Résztvevők

Azon egymást követő túlsúlyos és elhízott betegeket, akik a túlsúlyukkal kapcsolatos fő panasszal jelentkeztek a járóbeteg-konzultáción, felvették a vizsgálatba. A résztvevők átfogó orvosi vizsgálatot és rutinszerű vérvizsgálatokat végeztek. A résztvevők akkor voltak jogosultak, ha 18 évnél idősebbek voltak, és a testtömeg-indexük ≥ 25 kg/m 2 volt. A kirekesztés kritériumai a terhesség, a szokásos étrend legutóbbi módosításai vagy a cukorbetegeknél a közelmúltban bekövetkezett súlyos hipoglikémiás események voltak. A vizsgálatot 2011 februárjától 2015 decemberéig végezték. A vizsgálati protokollt az Antoine-Belcère Kórház humán alanyainak bizottsága vizsgálta felül és hagyta jóvá, és a Helsinki Nyilatkozatban lefektetett irányelvek szerint végezték. A résztvevők írásos tájékozott beleegyezést adtak.

Beavatkozás: az 1,2,3 diéta

Az „1,2,3 diéta” célja a túlsúlyos nyugati fogyókúrázók korai jóllakottságának helyreállítása a feldolgozott élelmiszerek kizárásával. Annak érdekében, hogy elkerüljék az átlagos nyugati fogyókúrázók rendelkezésre álló ételválasztékától való nagy eltérést, a résztvevőket arra kérték, hogy a súlygyarapodáshoz kapcsolódó leggyakrabban jelentett feldolgozott élelmiszerek közül csak hatot zárjanak ki: növényi olajok, margarin, vaj, tejszín, feldolgozott hús, és cukros italok. Minden más étel megengedett volt, és jóllakottan fogyasztható. A betegeknek átadott diétás receptet az 1. ábra mutatja be részletesebben. Az étrend megvalósításának gyakorlati példáját minden betegnek megadta a kiinduláskor elvégzett 3 napos étkezési nyilvántartása alapján. A legtöbb fogyókúrázó által valós életben alkalmazott megközelítés közelítésére 24 szándékosan hajtottunk végre alacsony intenzitású beavatkozást: A betegeket arra bíztatták, hogy az étrend kezdete után 1 hónappal, majd ezt követően 2-3 havonta térjenek vissza első látogatásra. . A betegek azonban szükség esetén szabadon konzultálhattak gyakrabban. A látogatások között nem volt elektronikus úton nyújtott tanácsadás, és nem adtak konkrét tanácsokat az étkezés gyakoriságával vagy a fizikai aktivitással kapcsolatban. A konzultáció nem tartott> 60 percig.

amely

A betegnek átadott „1,2,3 diéta” előírása.

Eredmények és mérések

Súly

A testtömeget a kiinduláskor és minden látogatás alkalmával (miközben a betegek könnyű ruházatot és cipőt nem viseltek) 0,5 kg pontossággal mértek ugyanazon a skálán, naponta kalibrálva. A magasságot sztadiométerrel mértük az alapvonalon. Az elsődleges eredmény a 2 éves testsúly volt.

Glikált hemoglobin (HbA1c)

A 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő résztvevőket másutt követték a cukorbetegség miatt. A terápiás sémákat az orvosok döntése alapján egyedivé tették a vizsgálat során. A glikémiás kontrollhoz (önmagában vagy kombinációban) alkalmazott gyógyszerek a metformin, a glukagon-szerű peptid-1 analóg (GLP-1), a dipeptidil-peptidáz 4 inhibitor és a szulfonilureák voltak. A HbA1c szintet kórházunk laboratóriumában (nagy teljesítményű folyadékkromatográfiai módszerrel) elemeztük az alapszintnél és a 6., 12., 18. és 24. hónapban. A glükózszint-csökkentő terápia, beleértve az inzulint, expozíciót kiértékelték kiinduláskor és ezt követően 6 havonta is.

Az étrendi viselkedés változásai

3 napos étkezési rekordot (2 hét és 1 hétvégi nap) készítettek a résztvevők az étrend megkezdése előtt (kiindulási érték), minden következő látogatáskor és 2 év múlva. Az alanyokat arra utasították, hogy becsüljék meg az elfogyasztott étel mennyiségét az ismert súlyokat és háztartási mérőeszközöket (például csésze, kanál, gramm) ábrázoló színes ételadag-fényképek felhasználásával. Az élelmiszer-nyilvántartást egy tanulmányi dietetikus segítségével részletesen áttekintették és kiegészítették. A táplálkozási magatartás általános változásait úgy értékeltük, hogy összehasonlítottuk az étrend összetételét a kiindulási és a két év után.

Statisztika

Az elsődleges eredmény a súlyváltozás volt 2 év alatt, a másodlagos pedig a kezdeti testsúly> 5% -át elvesztő betegek száma volt. A kezelés szándéka elvét alkalmaztuk, és elemeztünk minden résztvevőt, akit az étrendhez rendeltünk. Az elsődleges elemzéshez a hiányzó súlyt az utolsó továbbított megfigyeléssel kezeltük. A vizsgálatot befejező résztvevők elemzését is elvégezték. Az összes többi elemzést azokon a résztvevőkön végezték el, akik a vonatkozó időpontban végeztek méréseket. A súly és a HbA1c két év alatti alakulását az aláírt rangteszt alkalmazásával elemeztük. A Clopper – Pearson módszert alkalmazták az arány 95% -os CI-jének kiszámításához. A Wilcoxon-tesztet használták a súly változásának összehasonlítására az alcsoportok között. A mennyiségi adatokat átlagként (SD), a kvalitatív adatokat számként és százalékban fejeztük ki (a százalékokat a hiányzó adatok nélkül számoltuk). Valamennyi teszt kétoldalas volt, 5% -os α-kockázattal. A statisztikai elemzéseket az SAS 9.4 verziójával hajtottuk végre (SAS Institute Inc., Cary, NC, USA).