A táplálkozás és az élelmiszer-tudomány jelenlegi kutatása - Nyílt hozzáférésű, szakértők által áttekintett nemzetközi folyóirat, amely a táplálkozás és az élelmiszer-tudomány minden aspektusát bemutatja

Kezdőlap »Urolithiasisban szenvedő alanyok táplálkozási állapota és táplálkozási szokásai

Urolithiasisos alanyok táplálkozási állapota és táplálkozási szokásai

H. M. Somashekara és Asna Urooj *

Élelmiszertudományi és táplálkozástudományi tanszék, Mysore Egyetem, Manasagangothri, Mysore 570 006, India.

Cikk közzétételi előzmények

Közzétéve online: 2015.04.17

Plágiumellenőrzés: Igen

Cikkmérők

PDF letöltések: 1588

Megvizsgálták az urolithiasisos betegek életmódját, környezeti tényezõit, táplálkozási állapotát és étkezési szokásait Mysore városának legnagyobb kórházaiban. A betegség megjelenésének átlagos életkora> 20 év volt. Magasabb gyakoriságot találtak a fiatalabb korosztályba tartozó férfiaknál. Az alanyok pozitív húgyúti fertőzést, nehéz vizeletet és fájdalmat mutattak. A szomatikus értékelés alacsony fehérje állapotot jelzett. A karbamid, a kreatinin és más biokémiai paraméterek az alanyok többségénél a normál tartományon belül voltak. Az alanyok nehéz munkában vettek részt, mivel mezőgazdasági munkások voltak. Az étrend vegyes típusú volt, a gabonafélék voltak a napi étkezés túlsúlya. A zöld leveles zöldségek/gyümölcsök fogyasztása nagyon alacsony volt. Az energiafelvétel alacsonyabb volt, mint az RDA. Az almák beszámoltak az ujjak köles és a horsegram nagyobb beviteléről, amelyek gazdag kalcium-, oxalát- és élelmi rostforrások, valamint alacsony folyadékbevitelről. Kutatásra van szükség a különböző földrajzi régiókra jellemző kockázati tényezők azonosításához.

Kulcsszavak:

urolithiasis; szomatikus státus; biokémiai profil; étkezési szokások; tápanyagbevitel

Töltse le ezt a cikket:

Somashekara H. M, Urooj A. Urolithiasisos alanyok táplálkozási állapota és táplálkozási szokásai. Curr Res Nutr Food Sci 2015; 3 (1). doi: http://dx.doi.org/10.12944/CRNFSJ.3.1.06

Somashekara H. M, Urooj A. Urolithiasisos alanyok táplálkozási állapota és táplálkozási szokásai. Curr Res Nutr Food Sci 2015; 3 (1). http://www.foodandnutritionjournal.org/?p=1343

Bevezetés

A vesekőben szenvedő betegek táplálkozási állapotáról és étkezési szokásairól azonban nem áll rendelkezésre információ. Ezért a jelen tanulmányt az urolithiasisban szenvedő személyek életmódbeli és környezeti tényezőinek, étkezési szokásainak, valamint étrendi állapotának értékelésére tervezték szomatikus mérések, biokémiai paraméterek és táplálékbeviteli adatok felhasználásával.

Módszertan

Összesen 130, 18-75 éves korú beteget vettek fel a kórházakba a vizsgálati időszak alatt, urolithiasisban, a kezelő urológus segítségével. A kórházban tartózkodásuk időtartama 3-6 nap volt. A korábbi és a jelenlegi panaszokról, a személyes és egyéb szokásokról, valamint a családi kórelőzményekről részletes vizsgálatokat készítettek formázott kérdőíves ütemterv segítségével. A szokásokról, például a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról, személyes történetek is felmerültek.

Biokémiai vizsgálat: A kórházakban rutinszerűen végzett biokémiai vizsgálatokat, például hemoglobint, vér karbamidot, glükózt, vér kreatinint, vizelet albumint és vizelet glükózt is rögzítettünk a kérdőívben. A fent említett biokémiai vizsgálatokat standard diagnosztikai módszerekkel mértük az összes kórházban. A hemoglobint cianomethemoglobin módszerrel mértük. A vércukorszintet, a karbamidot, a kreatinint és a vizelet albuminját standard módszerekkel becsültük meg. 14-17

Antropometriai mérések: A testtömeget a legközelebbi, 100 g-os mérlegig ellenőriztük könnyű ruházatban és cipő nélkül. A középső felkar kerületét (MUAC) a bal kézen, nem nyújtható mérőszalag segítségével veszik fel. A leolvasást a legközelebbi milliméterre vettük. A bőr redőinek mérését 0,2 mm pontossággal végeztük Lange bőr hajtásmérő segítségével. A méréseket a test jobb oldaláról végeztük bicepsz, tricepsz, szuprailiac és sub-scapularis szinten. A test kerületének mérését a derék és a csípő 0,1 hüvelyk pontosságára végeztük, nem nyújtható mérőszalaggal. A derék és a csípő kerülete mérésének anatómiai helyeit a köldök felett a legkisebb átmérő szintjén és a csípő régiójának legszélesebb részén végeztük, miközben az alany nyugodt volt, álló helyzetben.

A táplálkozási szokásokat és a családi étrend étkezési gyakoriságát kérdőív segítségével rögzítettük. Az alanyokat arra kérték, hogy idézzék fel az előző napon, két napon keresztül fogyasztott ételeket, visszamenőleges étrendi beviteli adatokat is előállítottak, hogy információkat szerezzenek az alanyok tényleges étkezési szokásairól. A vizsgálatot az illetékes kórházi hatóságok jóváhagyták.

Az alanyok kórtörténete és személyes adatai

A vizsgálatot 3 kórházban hajtották végre, nevezetesen a JSS Kórházban, a Mission Kórházban és a Kamakshi Kórházban Mysore városában. A hat hónapos vizsgálati időszak alatt összesen 130 urolithiasisban szenvedő beteget kérdeztek meg. Ebben a vizsgálatban valamennyi alany férfi volt.

A betegek többségénél a betegség 21 év után kezdődött, az érintett férfiak aránya nagyobb volt a 21-30 éves és 31-40 éves korcsoportban (35%, illetve 26%). Más korcsoportokban, mint a 41-50, 51-60 és 60 év felett (15%, 14% és 10%) kevesebb százalék a 21-30 éves korosztályhoz képest.

1. táblázat: Az alanyok és a betegség tüneteinek életkor szerinti eloszlása

Az alanyok kórelőzményéből kiderült, hogy az alanyok 42% -a nem szenvedett egyéb kapcsolódó egészségügyi problémáktól az urolithiasis megjelenése előtt. A többi alany cukorbetegségben (4%), magas vérnyomásban (19%), húgyúti fertőzésben (15%) és szívégésben (15%) szenved.

A betegség tünetei a hányinger, a nehéz vizelés és a fájdalom között változtak, a tünetek súlyosságát magasabbnak találták a 40 évnél idősebb betegeknél (1. táblázat). A különféle típusú fogkő előfordulását az 1. ábra mutatja. Az ureter kövek előfordulása minden korcsoportban megfigyelhető volt, azonban az idősebb korcsoportban inkább.

A kövek előfordulása a vesében szintén minden korcsoportban megtalálható volt, bár a szám több mint 50 év alatt volt. A különböző típusú fogkő általános előfordulása a következő sorrendben volt; húgycső> vese> hólyag> kétoldali.

Noha nem epidemiológiai vizsgálat volt, a vese- és ureter-kő előfordulása 41-50 év alatt magasabb volt, míg 21-30 év kevesebb volt. A betegek többségének (44%) flush terápiát ajánlottak, míg a többieket műtéttel (28%) és extra corporealis shock wave lithotripsy-vel (ESWL) kezelték. Az öblítő terápia volt a gyakori kezelési mód a fiatalabb korosztályban (21-30 év)

Az alanyok egészségügyi szokásai

Sok alany szokott rágni, és a dohányzás is gyakori szokás. 52% -uk szokott dohányozni, míg az alanyok 33% -a alkoholos italokat is fogyasztott, whiskyt és kisgyermeket választott italként. Közülük többségük (75%) jó alvásnak adott hangot, míg a többiek a mérsékelt alvás mellett döntöttek.

Az alanyok szomatikus állapota

Az alanyok átlagos antropometriai méréseit a 2. táblázat mutatja be. BMI-jelzi az egyén energiaállapotát, a MUAC és az MUAMC az egyén fehérje állapotát és a TSF vastagságát, a WHR pedig az egyén testzsír-állapotát. Az alanyok többségének (69%) a BMI a normál tartományon belül volt. A MUAC, a MUAMC és a TSF vastagságának összehasonlítása a standardokkal azt mutatta, hogy az alultápláltság miatt az alultáplált alanyok száma több volt, ami a testfehérjéből származó energia felhasználását jelzi az alacsony energiafogyasztás miatt.

2. táblázat: Az alanyok szomatikus állapota

Az alany klinikai adatai

Az átlagos hemoglobin, kreatinin, karbamid és vércukorszint a 3. táblázatban található. Mind a négy paramétert a normál tartományon belül találták. A vizelet glükózát és az albumint is feljegyeztük.

3. táblázat: Az alanyok biokémiai profilja

Normál értékek

Az alanyok többségének (79%) a normális 12-14% -os hemoglobinszintje volt, csak 21% -nál találták a normálérték alatti értéket. A kreatinin és a karbamid szintje az alanyok többségénél a normális tartományba esett.

Étrendi minta és bevitel adatai

4. táblázat: Az alanyok átlagos táplálékbeviteli adatai

* - Kézi mezőgazdasági munkásoknak (Összesen - 3790 kcal) - az ICMR ajánlja

Az átlagos energiafogyasztás 2584-2700 Kcal között mozgott (5. táblázat). Megállapították, hogy az átlagos energiafogyasztás magasabb volt 21-30 és 31-40 év alatt, összehasonlítva az alanyok más korosztályával. Az energiafogyasztás kisebbnek bizonyult a DDP-vel összehasonlítva. Az átlagos fehérjebevitel 60-63 g között megfelelőnek bizonyult. Az e betegek által fogyasztott étrendek táplálkozási minőségét a 2. ábra mutatja. A tápanyagok, mint energiaarányok megfelelőek voltak a fehérje, a tiamin, a kalcium, a retinol és a C-vitamin tekintetében, de elmaradtak a vas és két B-komplex vitamin, a riboflavin és a niacin szintjétől.

5. táblázat: A fő tápanyagok napi bevitele az alanyok között

* DDP - kívánatos étrendi minta, az értékek az RDA átlagértékei, a foglalkozás szerint (nehéz fizikai aktivitáshoz) számítva az ICMR adatok alapján (20)

2. ábra: Tápanyagok az energia arányában

A vas és a tiamin bevitele nem volt kielégítő, azonban a biológiai hozzáférhetőség várhatóan alacsony. Úgy tűnik, hogy a kalcium nagy részét a napi ragi fogyasztás adja. A napi étrend megfelelt az RDI-nek a fehérje, a kalcium, a retinol és a C-vitamin tekintetében, de elégtelen volt a kalóriákban, a B-komplex vitaminokban és a vasban. A nehéz fizikai aktivitással foglalkozó felnőtt férfiak számára ajánlott energiamennyiség 60 kcal/kg. Ebben a vizsgálati populációban a tényleges bevitel alacsonyabb volt az ajánlott energiához képest. Az alanyok becsült átlagos energiafogyasztása, különösen azoknak, akik nehéz tevékenységet folytattak, például gazdák, hűtők, műhely férfiak, 3717 kcal volt, ami meghaladta a 2638 kcal átlagos energiafogyasztást. Nyilvánvaló, hogy az energiafelhasználás közel 1000 Kcal-val haladja meg a tényleges energiafogyasztást. Világosan jelzi, hogy ezek a témák többet költöttek a gazdálkodókra (85%), mint másokra.

A tanulmány számos érdekes tényezőt hoz fel, az urolithiasis inkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetbe tartozó férfiaknál volt elterjedtebb. Az alanyok közül nagy százalékuk olyan nehéz tevékenységet folytatott, mint a mezőgazdaság, a napi munkások és a műhely. Az urolithiasis multifaktoriális betegség, amelyet számos belső és külső tényező okoz. A belső tényezők közül az életkor és a nem számít fontos tényezőnek. 1 Ebben a vizsgálatban a betegség előfordulásának csúcskora 20-40 év között volt, ami hasonló a jelentett előfordulási életkorhoz India különböző részein. 18,19

A megváltozott ásványi anyagcsere nagyobb kockázati tényezőnek számít. Ezeket a paramétereket azonban nem lehetett tanulmányozni, ezért ezekre a szempontokra nem vonható le következtetés. A külső tényezők közül az éghajlat, a folyadékbevitel és a foglalkozás szerepet játszott a kő kialakulásában. A foglalkozás a vizeletkő előfordulására is hatással lehet. 1,4 A terepen dolgozó egyének forró éghajlatnak vannak kitéve, hajlamosak a kiszáradásra. A hő nagyobb folyadékbevitelt okozhat, de a fokozott izzadás alacsony/koncentrált vizeletet eredményez. Ez a tényező kiválthatja a kristályképződést. A táplálkozási szokásokra gyakorolt földrajzi eltérésekről és társadalmi-gazdasági helyzetről más kutatók számoltak be a jadzuri (Rajasthan) alanyok körében, ahol a környezet és az éghajlati helyzet kedvez a folyadékvesztésnek és a táplálkozási szokásoknak, amelyek nagy szerepet játszanak a fogkő kialakulásában. 19 A kemény víz, az ásványi anyagokban gazdag ételek, mint a Bajara (gyöngyköles), a tejtermékek és a száraz, meleg éghajlat a túlzott vízveszteségünk a magasabb előfordulási tényezők.

A fokozott napsugárzás növeli a D3-vitamin termelést, ami növeli a bél kalcium felszívódását és ezáltal a kalcium kiválasztását. 1,4 Megfigyelték, hogy az alanyok a folyadékot, beleértve a vizet is, a normál tartományba esnek (napi 6-8 pohár). Azok a személyek, akik olyan foglalkozással foglalkoznak, mint a gazdálkodás, ösztönzik a folyadékbevitel növelését. Ezenkívül a vízkeménység is hozzájárulhat a kőbetegségek gyakoribb előfordulásához. Ebben a populációban kiderült, hogy ezeken a területeken a fúrókút-víz volt a fő forrás. Az étrendi összetétel adatok a kő előfordulásának alapvonalát adják a közösségen belül, és ezáltal befolyásolják a sóval, például kalcium-oxaláttal és foszfátokkal való telítettség kockázati tényezőit. 1,3,4

Számos étrendi tényező szerepet játszik a betegség előfordulásában (2-4), amelyek közül a legfontosabb a magas fehérje-, kalcium-, cukor-, élelmi rost- és oxalátfogyasztás. Az alanyok átlagos fehérjebevitelét megfelelőnek találták, a kalciumbevitel magasabb volt, míg az energia alacsony volt. A testméretek a megfelelő fehérjebevitel ellenére nagyon alacsony energiatartalmú fehérje állapotot jeleznek. Az energiaegyensúly az egyik olyan tényező, amely meghatározza a fehérjehiány kockázatát, amely a megnövekedett energiaigénynek tulajdonítható. 20 Megfigyelték, hogy az alanyok által elfogyasztott energia inkább a gazdálkodókra vonatkozott. Energiabevitelük alacsonyabb volt az ICMR ajánlásához képest. 20 Megállapítható, hogy az alacsony fehérjetartalom oka lehet a fehérje energiafelvételként történő felhasználása megfelelő energiafogyasztás hiányában. Megállapították, hogy a ragi, kalciumban, rostban és oxalátban gazdag gabona bevitele nagyon magas volt az alanyok körében.

Noha a kalciumbevitel nagyobb volt (800 mg), az ásványi anyag felszívódását gátolhatja a magas rosttartalmú ragi egyidejű jelenléte. Az észak-indiai vizsgálatok összefüggést mutattak az urolithiasis előfordulása és a búzafogyasztás között . 2 Búzaliszt és korpa bizonyítottan kalkulogén tulajdonságokkal rendelkezik állatokban. 2 Az alanyok körében szintén gyakori volt az oxalátban gazdag lógramm fogyasztása (55%). A beszámolók szerint az ásványi anyag felszívódása jelentősen lecsökken mind oxalát, mind rost jelenlétében. 21 Úgy tűnik tehát, hogy az étrendi kalkulogén hatások oka lehet a különféle forrásokból, például ragiból és egész grammból (ló gramm) származó rost keverékének együttes bevitele. Ezeknek a megfigyeléseknek az a következménye, hogy a metabolikus rendellenességek miatt fellépő urolithiasis megelőzhető a megfelelő étrend megváltoztatásával.

Az étrend-tanácsadás szerves része a vizeletkőbetegeknek nyújtott terápiának. Célja, hogy csökkentse a kőkomponensek (oxalátok és kalcium) koncentrációját vagy kiválasztódását azáltal, hogy csökkenti a különleges, magas kockázatú élelmiszerek fogyasztását. A diétaterápiának ki kell javítania a benne rejlő egyensúlyhiányt is. Részletes epidemiológiai és kísérleti vizsgálatokra van szükség a specifikus kockázati tényezők szerepének megállapításához, valamint a különböző régiókra jellemző ok-okozati tényezők azonosításához. A tanulmány eredményei hasznosak a táplálkozási szokások, a szomatikus állapot és a lakosság minta egészségének megfigyelésében. Mivel a betegség gyakori szindróma, amely visszatér, és fertőzés és elzáródás bonyolítja. Javasoljuk, hogy szisztematikus diagnosztikai értékelést végezzenek, amíg a betegek betartják a szokásos étrendjüket.

Ez a munka Creative Commons Nevezd meg! 4.0 nemzetközi licenc alatt van licencelve.