Van-e hely a kókuszolajnak az egészséges étrendben?

A kókuszdióolaj népszerűsége az elmúlt években megnőtt, számos egészségügyi előnyének köszönhetően, kezdve a hasi zsír csökkentésétől az immunrendszer erősítéséig, a szívbetegségek megelőzéséig és a demencia elhárításáig. Ezeket az állításokat gyakran hírességek jóváhagyása támasztja alá, és a népszerű diéták, például a ketogén és a Paleo hívei támogatják, tudományos bizonyítékok kevéssé támogatva őket. A másik oldalon, és tovább fokozva a zavart, Ön is láthatta a címsorokat, amelyek a kókuszolajat „tiszta méregnek” nevezték, ami azt sugallja, hogy egyáltalán nem szabad fogyasztani. Ezeknek az ellentmondásos állításoknak a figyelembevételével nagy közéleti és tudományos érdeklődésű kérdés, hogy van-e hely a kókuszolajnak az egészséges étrendben.

Rossz zsírok, jó zsírok

A kókuszolaj nagyrészt telített zsírból áll (a kókuszolajban lévő zsír 80-90% -a telített), szobahőmérsékleten szilárdvá teszi. A telített zsír egyéb forrásai közé tartoznak az állati termékek, például a hús és a tejtermékek, valamint más növényi eredetű trópusi olajok, például a pálmaolaj. A telített zsírfogyasztás már régóta összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával, mivel képes növelni a káros LDL-koleszterinszintet.

A telített zsírokkal ellentétben a telítetlen zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak. Javíthatják a vér koleszterinszintjét és csökkenthetik a gyulladást, egyéb kardiovaszkuláris előnyök mellett. A telítetlen zsírok túlnyomórészt növényi olajokban, diófélékben, magvakban és halakban találhatók.

Az irányelvek azt javasolják, hogy korlátozzák a kókuszolajban található zsír típusát

A jelenlegi étrendi irányelvek az amerikaiak számára azt ajánlják, hogy a teljes kalória 10% -át ne fogyasztják telített zsírból. Tavaly pedig az American Heart Association (AHA) tudományos tanácsadó nyilatkozatot tett közzé, amelyben az étrendben lévő telített zsírok, köztük a kókuszolaj helyett telítetlen zsírokat ajánlottak. Nyilatkozatában az AHA hét randomizált, kontrollált vizsgálat áttekintését idézte és vitatta meg, amelyben a kókuszolajról kiderült, hogy emeli az LDL-koleszterinszintet.

Az AHA-ajánlás indoklása az, hogy telítetlen zsírok fogyasztása a telített zsír helyett csökkenti a „rossz” LDL-koleszterint, és javítja az összkoleszterin és a „jó” HDL-koleszterin arányát, csökkentve a szívbetegségek kockázatát. A szívbetegség kockázatának kitett vagy már szenvedők számára az AHA a telített zsírból származó összes kalória legfeljebb 6% -át, vagy 2000 kalóriás étrend alapján körülbelül 13 grammot tanácsolja. Egy evőkanál kókuszolaj megközelíti ezt a határt, körülbelül 12 gramm telített zsírral.

A kókuszolaj egészségügyi előnyei túlzottak lehetnek

Ilyen szembetűnő bizonyítékokkal, amelyek alátámasztják a telített zsírok, köztük a kókuszolaj, telítetlen zsírokkal történő cseréjét az optimális szív- és érrendszeri egészség érdekében, honnan származnak a kókuszolaj számtalan egészségügyi állítása?

A kókuszolaj egészségre vonatkozó számos állítása olyan vizsgálatokon alapul, amelyek 100% közepes láncú trigliceridekből (MCT) készített speciális kókuszolaj-készítményt használtak. Ez nem a szupermarketek polcain kapható kókuszolaj. Az MCT-k kémiai szerkezete rövidebb, mint más zsíroké, és a szervezet gyorsan felszívódik és metabolizálódik, amelyről azt gondolják, hogy elősegíti a teltségérzetet és megakadályozza a zsírraktározást.

A legtöbb szupermarket polcán található kókuszolaj azonban főleg laurinsavat tartalmaz, amely lassabban szívódik fel és metabolizálódik, mint az MCT. Ennek eredményeként a speciálisan gyártott MCT kókuszolaj által jelentett egészségügyi előnyök nem alkalmazhatók a szokásos kókuszolajra.

Érdekes módon állítólag maga a laurinsav is egészségügyi előnyökkel jár. Míg a laurinsavról kiderült, hogy növeli az LDL-koleszterinszintet, emeli a HDL-koleszterinszintet is, ami a kókuszolaj potenciális szívvédő szerepére utal. Nagy epidemiológiai vizsgálatok azonban nem jelentettek védő összefüggéseket a laurinsav és a szív- és érrendszeri betegségek között.

A kókuszolaj egészségügyi előnyeinek alátámasztásaként említik azokat az epidemiológiai tanulmányok eredményeit is, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek alacsony arányáról számolnak be azon populációk körében, akik hagyományos étrendjük során kókuszolajat fogyasztanak (például Indiában, Fülöp-szigeteken és Polinéziában). Ezekben a tanulmányokban azonban a résztvevők számos más jellemzője, beleértve a hátteret, az étkezési szokásokat és az életmódot, megmagyarázhatja az eredményeket.

Kókuszolaj: sem szuperélelmiszer, sem méreg

A jelenlegi bizonyítékok alapján a kókuszolaj nem szuperélelmiszer és nem is méreg. Inkább a diétában betöltött szerepe valahol a kettő közé esik. A kókuszdióolaj egyedülálló ízű, és leginkább kis mennyiségben fogyasztható, időszakos alternatívaként a többi telítetlen zsírban gazdag növényi olajhoz, például az olíva- vagy repceolajhoz. Ezt az étrendi választást egy általános egészséges táplálkozási szokások összefüggésében kell meghozni, a telített zsírbevitel ajánlott határai között.