Vastagbél és végbélrák

Áttekintés

A vastagbélrák a vastagbél (a vastagbél leghosszabb része) szöveteiben képződő rák. A végbélrák a végbél szöveteiben kialakuló rák (a vastagbél utolsó néhány centimétere bezárul a végbélnyílásba. A végbélrák befolyásolja az emésztőrendszert. Ez magában foglalja a vastag- és a vékonybelet is. A vastagbelet vastagbélnek is nevezik.

A vastagbélrák a rákhoz kapcsolódó halálozások harmadik fő oka az Egyesült Államokban mind a férfiak, mind a nők körében. A férfiaknál csak a tüdő- és prosztatarák mutat nagyobb számot. A nőknél csak a tüdő- és emlőrák előzi meg a vastagbélrákot.

A belek lebomlanak és felszívják az ételt és a vizet. Elviszik a szervezet emésztőrendszeri salakanyagát is. A genetikai szűrés segíthet annak megállapításában, hogy a betegeket veszélyeztetheti-e a betegség.

A vastagbélrák stádiuma

A végbélrák a bél legbelső bélésében kezdődik, amelyet nyálkahártyának neveznek. A daganat növekedésével behatol a végbél falába és kifelé nyúlik. A rák terjedésének második helye a végbelet körülvevő nyirokcsomók és erek. A végbélrák az utolsó helyen olyan távoli szervekre terjed, mint a máj.

A stádium meghatározásának megkönnyítésére általában vérvizsgálatokat, mellkas röntgensugarakat és CT-vizsgálatokat végeznek az abodmenben és a medencében. A transzrektális ultrahang az egyik legfontosabb teszt a végbéldaganat stádiumának értékelésére. Ez a legjobb teszt a daganat növekedési mélységének meghatározására a bélfal rétegeiben, valamint annak meghatározására, hogy nyirokcsomók vannak-e benne.

I. szakasz. A rák csak a végbél falának belső rétegeiben található. Nincs terjedése a szomszédos nyirokcsomókra vagy más szervekre.
II. Szakasz. A rák átnőtt a bélfal minden rétegén, de nem nyirokcsomókig vagy más szervekig.
III. Szakasz. A rák átterjedt a szomszédos nyirokcsomókra, de más szervekre nem.
IV. Szakasz. A rák átterjedt más szervekre, például a májra vagy a tüdőbe.

A vastagbélrák szakaszai

Az első vastagbélrák a bélfal legbelső rétegeitől a külső rétegekig terjed. A rák terjedésének második helye a vastagbelet körülvevő nyirokcsomók és erek. A vastagbélrák az utolsó helyen távoli szervekre terjed, például a májra.

Vérvizsgálatokat, mellkasi röntgensugarakat és hasi CT-vizsgálatokat végeznek általában a stádium meghatározásában.

I. szakasz. A rák csak a vastagbél falának belső rétegeiben található meg. Nincs terjedése a szomszédos nyirokcsomókra vagy más szervekre.
II. Szakasz. A rák átnőtt a bélfal minden rétegén, de nem nyirokcsomókig vagy más szervekig.
III. Szakasz. A rák átterjedt a szomszédos nyirokcsomókra, de más szervekre nem.
IV. Szakasz. A rák átterjedt más szervekre, például a májra vagy a tüdőbe.

Tünetek

A vastagbél és a végbél adenocarcinoma lassan növekszik. Hosszú idő telhet el, mire elég nagy lesz ahhoz, hogy tüneteket okozzon.

A rutinvizsgák fontosak a korai diagnózis szempontjából.

Ha a tünetek jelentkeznek, azok a daganat helyétől, típusától, terjedésének mértékétől és komplikációitól függően változhatnak.

A vastagbél jobb oldalán az elzáródás általában csak később következik be. Ennek oka, hogy a vastagbél belsejében nagy a tér, a vastagbél fala meglehetősen vékony, és az átjutó anyag többnyire folyékony. Néhány daganat elég nagyra nőhet ahhoz, hogy a test külső részéről is érezhető legyen. Ha vérzik bent, az általában nem nyilvánvaló. Azonban egy személy gyengének vagy fáradtnak érezheti magát a vérvesztés okozta súlyos vérszegénység miatt.

A vastagbél bal oldalán a vastagbél belseje kisebb, és az azon áthaladó anyag félig szilárd. A vastagbélrák mind székrekedést, mind hasmenést okozhat. Egy személy görcsszerű fájdalmat érezhet a gyomorban. A széklet csíkos vagy vérrel keveredhet.

Rektális rák esetén a leggyakoribb tünet általában a vérzés, amikor mosdóba megy.

A végbél rákját mindig figyelembe kell venni, ha rektális vérzés van, még akkor is, ha más okok, például aranyér is fennáll. Egy személy úgy érezheti, mintha hiányos evakuálás történne. Általában nincs fájdalom az állapot későbbi szakaszaiig.

Az előrehaladott betegség tünetei a következők:

Az érzés, hogy nagyon gyorsan jóllakik evés közben
Gyengeség és fájdalom a hasi területen

Okok és kockázati tényezők

A bélráknak egyetlen oka nincs. Számos kockázati tényező játszhat szerepet a fejlődésében.

A 40 és 75 év közötti személyek nagyobb kockázatot jelentenek a vastagbélrák kialakulására, mint a fiatalabbak. Több nő kap vastagbélrákot. Több férfi kap végbélrákot.

Az olyan állapotok, mint a családi polipózis, Lynch-szindróma, Crohn-kór vagy fekélyes vastagbélgyulladás (fekélyek a vastagbél nyálkahártyájában), általában növelik a betegség kockázatát. Azok testvérei és gyermekei, akiknél már diagnosztizálták a vastagbélrákot, nagyobb eséllyel kapják meg a betegséget az élet későbbi szakaszaiban.

Azok a népességcsoportok, akiknél magas a vastagbélrák aránya, általában alacsony rosttartalmú étrendet fogyasztanak, amelyekben magas az állati fehérje, a zsír és a finomított szénhidrát tartalma. A betegség kialakulásának pontos módja még nem ismert.

Diagnózis

A szűrés nagyon hatékony a vastagbélrák korai stádiumainak kimutatására. 40 éves kortól még azoknak is, akiknek nincsenek kockázati tényezőik és nincsenek tüneteik, minden évben digitális rektális vizsgálatot és vérvizsgálatot kell végezni a székletben. 50 évesen mindenkinek sigmoidoszkópiát vagy hasonló vizsgálatot kell végeznie.

A szűrővizsgálatok a következőket tartalmazzák:

Digitális rektális vizsga - Az orvos behúz egy kesztyűs ujjat a végbélbe, hogy érezze a csomókat és ellenőrizze, hogy van-e vér a székletben.
Szigmoidoszkópia - A szigmoidoszkóp nevű műszert behelyezik a végbélbe és a vastagbél egy részébe.
Kolonoszkópia - A kolonoszkóp nevű műszert a végbél és az egész vastagbél vizsgálatára használják.
Számítógépes tomográfia - Egy speciális röntgen létrehoz egy számítógépes képet a vastagbélről és a végbélről.
Bárium beöntés - Folyadékot juttatnak a végbélbe, és röntgenfelvételeket készítenek. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a vastagbélben és a végbélben kóros növekedéseket keressenek.
Biopszia - Ha a teszt eredményei rendellenesek, az orvos mikroszkóp alatt megvizsgálhatja a tumor egy kis darabját.
Genetikai kockázatértékelés - Ez egy olyan módszer a gének azonosítására, amelyek növelhetik bizonyos betegségek megszerzésének esélyét.

Kezelés

A vastagbélrák fő kezelése a műtét. A vastagbél rákos részét eltávolítják, a környező nyirokcsomókkal együtt. A fennmaradó bél össze van kötve. A műtét a vastagbélrákos betegek 70% -ára gyógyír. Azoknál a személyeknél van a legnagyobb esély a túlélésre, akik csak a vastagbél nyálkahártyájára korlátozódnak. A nyirokcsomókban rákos személyek kevésbé optimisták.

A végbélrák kezelése attól függ, hogy a daganat milyen mértékben terjedt el, és milyen közel van a végbélhez.

Ha a daganat eltávolítása után nincs elegendő egészséges vastagbél az újracsatlakozáshoz, akkor a személynek kolosztómiára lehet szüksége. Ez ritkán tartós. Ehhez az eljáráshoz műtéti nyílást végeznek a hasban, és a bél végét a lyukon keresztül helyezik el. A széklet összegyűjtésére egy zsákot helyeznek a nyílás fölé.

A sugárterápia és a kemoterápia kombinációja hasznos lehet a végbélrákos betegek számára, különösen, ha egy-négy nyirokcsomó érintett. Gondos tervezéssel és odafigyeléssel kerüljük el a vékonybél sérülését.

Fontos a sebész, gasztroenterológus és onkológus utókezelése. A rák leggyakoribb előfordulása a diagnózist és a kezelést követő első két évben történik. Az időszakos ellenőrzések tartalmazhatnak fizikai vizsgálatot, vérvizsgálatokat, kolonoszkópiát, CT-vizsgálatot vagy PET-vizsgálatot.

A műtét utáni nyomon követés gyakorisága változó. A legtöbb szakértő a fennmaradó bél két éves ellenőrzését javasolja kolonoszkópiával vagy röntgensugárral. Ha az eredmények negatívak, az értékeléseket két-három éves időközönként lehet elvégezni.

Ha a rák teljes eltávolítása nem lehetséges, a műtét hasznos lehet a tünetek kezelésében. A kemoterápiát alkalmazhatjuk előrehaladott vastagbélrák esetén, hogy lassítsuk a betegség előrehaladását.