Veleszületett mellékvese hiperplázia

Szerkesztõink átnézik az Ön által beküldötteket, és megállapítják, hogy módosítják-e a cikket.

Veleszületett mellékvese hiperplázia, más néven adrenogenitális szindróma, bármely olyan örökletes rendellenességek csoportja, amelyekre a mellékvese megnagyobbodása jellemző, elsősorban a mellékvese kéregében az androgén hormonok túlzott szekréciójából eredően. Ez egy olyan rendellenesség, amelyben egyetlen enzim hiányának vagy hiányának messzemenő következményei vannak.

Genetikai okok

A veleszületett mellékvese hiperplázia elsősorban a csecsemőket érinti, és autoszomális recesszív tulajdonságként öröklődik, vagyis nem nyilvánul meg, hacsak a tulajdonságot mindkét szülő nem örökli. A rendellenességet az enzimeket kódoló gének számos mutációja okozza, amelyek részt vesznek a mellékvese kortizoltermelésében. A mutációk a gént alkotó nukleotidbázisok egyikének egyetlen változásától a teljes gén deléciójáig változnak. Ezeknek a mutációknak az eredménye a kortizoltermelés csökkenése. Ennek következménye, hogy az adrenokortikotropin néven ismert hipofízis elülső hormon szekréciójában kompenzációs növekedés tapasztalható. Az adrenokortikotropin magas szintje visszaállíthatja a kortizol szekrécióját a normális szint közelébe; serkentik továbbá a mellékvesekéregben az androgén és néha mineralokortikoidok (hormonok, amelyek stimulálják a só és a víz vese általi visszatartását) termelését. A rendellenesség pontos mintázata és klinikai megnyilvánulásai az adott enzimhiánytól függenek.

Típusok és klinikai megnyilvánulás

A veleszületett mellékvese hiperplázia leggyakoribb típusa a 21-hidroxiláz hiánya, egy olyan enzim, amely katalizálja a kortizol szintézisének utolsó, utolsó lépését. Részleges 21-hidroxiláz-hiányban szenvedő csecsemőknél a kortizol termelése közel normális, de a mellékvese androgének túlzottan termelődnek. A magzati élet során ennek a hiánynak a kiküszöbölésére termelt túlzott androgén virilizációt eredményez - az újszülött lányoknál férfiasan megjelenő külső nemi szervek, a fiúkban pedig korai életkorú szexuális fejlődés -, amely a gyermek növekedésével előtérbe kerül. Csökkenhet az aldoszteron termelése is, ami a nátrium és a víz vizelettel történő fokozott kiválasztásához és a kálium vizeletürítéséhez vezet, ami alacsony vérnyomást, alacsony szérum nátrium koncentrációt (hyponatremia) és magas szérum kálium koncentrációt (hiperkalémia) eredményez. A súlyos 21-hidroxiláz-hiány hamarosan a születés után nyilvánvalóvá válik, és halálos lehet, ha nem ismerik fel és nem kezelik azonnal.

A veleszületett mellékvese-hiperplázia egyéb, ritkább formái eltérő mértékű magas vérnyomást vagy a szexuális fejlődés hiányát eredményezik, az adott hibás enzimtől függően. A kortizol szintézisének utolsó lépését katalizáló enzim, a 11-hidroxiláz hiánya virilizációhoz és magas vérnyomáshoz vezet, utóbbit az aldoszteronhoz hasonló mineralokortikoid, deoxikortikoszteron felesleges termelése okozza. A 17-hidroxiláz hiánya ösztrogének és androgének hiányához, valamint a deoxikortikoszteron feleslegéhez vezet, ami szexuális infantilizmust és magas vérnyomást okoz. A veleszületett lipoid mellékvese hiperpláziát a szteroid szintetikus út nagyon korai szakaszában fellépő hiba okozza, amely glükokortikoid és mineralokortikoid hiányt és a másodlagos nemi jellemzők kialakulásának sikertelenségét eredményezi. Egy másik genetikai hiba, a 18-hidroxiláz-hiány aldoszteron-hiányt eredményez.

A veleszületett mellékvese hiperplázia serdülőknél és felnőtteknél is előfordul, ebben az esetben későn megjelenő veleszületett mellékvese hiperpláziának nevezik. Nőknél ez elsősorban az arcszőrzet felesleges növekedését, a menstruáció csökkenésének gyakoriságát vagy megszűnését, valamint meddőséget eredményez. Ezzel szemben a férfiaknál a hatás minimális, mivel a herék androgéntermelése messze meghaladja a mellékvesék androgéntermelését, még akkor is, ha ez utóbbi túlzott.

Kezelés

A veleszületett mellékvese hiperpláziában szenvedő csecsemőket kortizollal vagy egy szintetikus glükokortikoiddal, például prednizonnal vagy dexametazonnal, és szükség esetén mineralokortikoiddal kezelik. A glükokortikoidok gátolják az adrenokortikotropin szekrécióját, ami a mellékvese androgének termelésének csökkenését eredményezi. Nehéz lehet azonban a mellékvese androgének felesleges termelésének ellenőrzése anélkül, hogy a kortizolfelesleg tüneteit és jeleit okozná (iatrogén vagy orvos által kiváltott Cushing-szindróma). A lányoknak műtétre lehet szükségük a labiális fúzió kijavításához és a csikló méretének csökkentéséhez. A születés után hamarosan megfelelően kezelt csecsemők normális növekedési üteműek, normális pubertáson mennek keresztül és termékenyek.

Bármely korú, veleszületett mellékvese-hiperpláziában szenvedő betegeket kortizollal vagy hasonló tulajdonságú szintetikus hormonokkal, például prednizonnal kezelnek; egyes betegeknél mineralokortikoid kezelésre is szükség lehet.