Viszketés

SCOTT MOSES, MD, Fairview Lakes regionális egészségügyi ellátás, Lino Lakes, Minnesota

Am Fam orvos. 2003. szeptember 15 .; 68 (6): 1135-1142.

Betegtájékoztató

Absztrakt
Kórélettan
A viszketés dermatológiai okai
A viszketés szisztémás okai
A viszketés értékelése
A viszketés kezelése
A viszketés szövődményei
Hivatkozások

Cikk szakaszok

Absztrakt
Kórélettan
A viszketés dermatológiai okai
A viszketés szisztémás okai
A viszketés értékelése
A viszketés kezelése
A viszketés szövődményei
Hivatkozások

A viszketés a dermatológiai betegségek gyakori megnyilvánulása, beleértve a xerotikus ekcémát, az atópiás dermatitist és az allergiás kontakt dermatitist. A viszketés hatékony kezelésével megelőzhetők a karcolás okozta szövődmények, mint például a lichen simplex kroonikus és az impetigo. A konzervatív terápiára nem reagáló súlyos viszketést szenvedő betegeket, különösen az idős felnőtteket, meg kell vizsgálni a mögöttes szisztémás betegség szempontjából. A szisztémás viszketés okai: urémia, kolesztázis, policitémia vera, Hodgkin-limfóma, hipertireózis és emberi immunhiányos vírus (HIV) fertőzés. Bőrkaparás, biopszia vagy tenyésztés jelezhető, ha bőrelváltozások vannak jelen. A diagnosztikai vizsgálatot a klinikai értékelés irányítja, és magában foglalhatja a teljes vérképet és a pajzsmirigy-stimuláló hormon, a szérum bilirubin, az alkalikus foszfatáz, a szérum kreatinin és a vér karbamid nitrogénszintjének mérését. A mellkasi röntgenfelvétel és a HIV-fertőzés vizsgálata javallt lehet. A nem specifikus viszketés kezelése leginkább a xerosis megelőzésére irányul. A betegség-specifikus viszketés kezelése bizonyos szisztémás állapotok, köztük urémia és kolesztázis esetén kialakult.

A viszketés egy gyakori dermatológiai probléma, amely az életkor előrehaladtával növekszik. Egyes betegeknél az állapot olyan súlyos lehet, hogy befolyásolja az alvást és az életminőséget. Míg a viszketés leggyakrabban a bőr rendellenességeiben fordul elő, fontos dermatológiai nyom lehet egy mögöttes szisztémás betegség jelenlétére.

Kórélettan

Absztrakt
Kórélettan
A viszketés dermatológiai okai
A viszketés szisztémás okai
A viszketés értékelése
A viszketés kezelése
A viszketés szövődményei
Hivatkozások

A viszketés a bőr szabad idegvégződéseiből származik, amelyek leginkább a csuklóban és a bokában koncentrálódnak. A viszketés érzése a C rostokon keresztül a gerincvelő hátsó szarvába, majd a spinothalamus traktuson keresztül az agykéregbe terjed. Az októl függetlenül a viszketést gyakran súlyosbítja a bőr gyulladása, a száraz vagy forró környezeti feltételek, a bőr értágulata és a pszichológiai stresszorok.

Egyetlen mechanizmus nem képes megmagyarázni a viszketés minden okát. A hisztamin, amelyet urticariában és más allergiás reakciókban szenvedő hízósejtek szabadítanak fel, klasszikusan viszketéssel jár. Az allergiás állapotok kivételével azonban a hisztamint csak a viszketés számos kémiai mediátorának kell tekinteni.

Úgy tűnik, hogy a szerotonin kulcsfontosságú eleme a viszketésnek, amely számos betegségnél fordul elő, ideértve a policitémia verát, az urémiát, a kolesztázist és a limfómát, valamint a morfinnal társított viszketést. A szerotonin-inhibitorok, mint például a ciproheptadin (Periactin), a pizotifen, a paroxetin (Paxil) és az ondansetron (Zofran), hatásosnak bizonyultak ezen viszketési állapotok közül több kezelésében.

Az opioidok viszketést váltanak ki a betegek 90 százalékánál, akik intraspinális injekciót kapnak. Az intravénás és intradermális opioid injekciók viszketést is okozhatnak. 2 Narkotikus antagonistákat sikeresen alkalmaztak a kolesztázisos betegek viszketésének enyhítésére.

A herpesz zoster prodromában fellépő viszketés a neuropátiás okú viszketés modellje lehet. A lokalizált viszketés bizonyos idiopátiás típusait a perifériás neuropathiának tulajdonítják. A brachioradiális viszketés nem gyakori állapot, amely laterális karpruritusként jelentkezik, és gerincbetegséggel társult. Hasonlóképpen úgy gondolják, hogy a notalgia paresthetica neuropátiás eredetű, a viszketés a hát közepére korlátozódik. Súlyos viszketést figyeltek meg gerincdaganatokban és sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél is. 2, 5, 6

Úgy tűnik, hogy az atópiás dermatitis a citokinek és más gyulladáscsökkentő szerek immunmediált felszabadulását vonja maga után, amely mechanizmus analóg az asztmában szenvedő betegek légúti hiperreaktivitásával. Bár az atópiás dermatitisz nélküli betegek az enyhe mechanikai ingerlést érintésként érzékelik, a betegségben szenvedő betegek viszketésként érzékelik. 8, 10

A viszketés dermatológiai okai

Absztrakt
Kórélettan
A viszketés dermatológiai okai
A viszketés szisztémás okai
A viszketés értékelése
A viszketés kezelése
A viszketés szövődményei
Hivatkozások

XEROSIS

A viszketés leggyakrabban a klinikailag nyilvánvaló dermatológiai állapot kellemetlen tünete (1. táblázat). 1 - 3, 11, 12 A száraz bőr viszketése, más néven xerosis vagy aszteatoticus ekcéma, idősebb felnőtteknél gyakori. 3, 11, 12 A Xerosis télen fordul elő leggyakrabban az északi éghajlaton.

A viszketés dermatológiai okai

Allergiás kontakt dermatitis

Élesen körülhatárolt eritemás elváltozás fedő hólyagokkal

Reagálás az expozíciót követő két-hét napon belül (lásd a 2. táblázatot)

„Viszketést okozó viszketés (karcoláskor)” atópiás betegségben szenvedő betegeknél (pl. Allergiás nátha, asztma)

A hajlító csukló és a boka, valamint az antecubitalis és a poplitealis fossae bevonása

Kezdetben viszketéses csalánkiütések, gyakran intertriginous területeken

Feszült hólyagok kialakulása urticaria után

Bőr T-sejtes lymphoma (mycosis fungoides)

Ovális ekcémás tapasz a bőrön, napozás nélkül (pl. Fenék)

Lehetséges bemutatás új ekcémás dermatitiszként idősebb felnőtteknél

Lehetséges megjelenés erythroderma (exfoliatív dermatitis) formájában

Ritka hólyagos dermatitis, amely lumbosacralis gerincet, könyököket vagy térdeket érint

A viszketés arányos a dermatitis megjelenésével

Papulák és pustulák a mellkas, a hát vagy a comb follikuláris helyein

A hajlító csuklóján gyakran elhelyezkedő elváltozások „6Ps”: p ruritus, p olygonal, p lanar, p urple p apules és p laques

Pediculosis (tetűfertőzés)

Iskoláskorú gyermekek vége; nemi szervek felnőtteknél (nemi úton terjedő betegség)

Plakkok az extenzor végtagokon, az alsó háton, a tenyéren, a talpon és a fejbőrön

Fúrások a kézi internetes terekben, hónaljokban és nemi szervekben

Hyperkeratotikus plakkok, viszketõ papulák vagy pikkelyek

Arc és fejbőr érintett gyermekeknél, felnőtteknél nem

Lehetséges fotoszenzibilizáló ok (pl. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, kozmetikumok)

Intenzív viszketés idős betegeknél (gyakran a téli hónapokban északi éghajlaton)

A hát, a szár, a has, a derék és a disztális végtagok bevonása

Információk az 1–3., 11. és 12. hivatkozásból .

A viszketés dermatológiai okai

Allergiás kontakt dermatitis

Élesen körülhatárolt eritemás elváltozás fedő hólyagokkal

Reagálás az expozíciót követő két-hét napon belül (lásd a 2. táblázatot)

„Viszketést okozó viszketés (karcoláskor)” atópiás betegségben szenvedő betegeknél (pl. Allergiás nátha, asztma)

A hajlító csukló és a boka, valamint az antecubitalis és a poplitealis fossae bevonása

Kezdetben viszketéses csalánkiütések, gyakran intertriginous területeken

Feszült hólyagok kialakulása urticaria után

Bőr T-sejtes lymphoma (mycosis fungoides)

Ovális ekcémás tapasz a bőrön, napozás nélkül (pl. Fenék)

Lehetséges bemutatás új ekcémás dermatitiszként idősebb felnőtteknél

Lehetséges megjelenés erythroderma (exfoliatív dermatitis) formájában

Ritka hólyagos dermatitis, amely lumbosacralis gerincet, könyököket vagy térdeket érint

A viszketés arányos a dermatitis megjelenésével

Papulák és pustulák a mellkas, a hát vagy a comb follikuláris helyein

A hajlító csuklóján gyakran elhelyezkedő elváltozások „6Ps”: p ruritus, p olygonal, p lanar, p urple p apules és p laques

Pediculosis (tetűfertőzés)

Iskoláskorú gyermekek vége; nemi szervek felnőtteknél (nemi úton terjedő betegség)

Plakkok az extenzor végtagokon, az alsó háton, a tenyéren, a talpon és a fejbőrön

Fúrások a kézi internetes terekben, hónaljokban és nemi szervekben

Hyperkeratotikus plakkok, viszketõ papulák vagy pikkelyek

Arc és fejbőr érintett gyermekeknél, felnőtteknél nem

Lehetséges fotoszenzibilizáló ok (pl. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, kozmetikumok)

Intenzív viszketés idős betegeknél (gyakran a téli hónapokban északi éghajlaton)

A hát, a szár, a has, a derék és a disztális végtagok bevonása

Információk az 1–3., 11. és 12. hivatkozásból .

A xerosisban szenvedő betegek intenzív viszketést tapasztalnak, általában az anterolateralis alsó lábakat érintik. Egyéb gyakran érintett területek a hát, a szár, a has és a derék. A bőr kiszáradása és karcolása olyan vörös plakkokat eredményez, amelyek megrepednek, és amelyek megjelenését összehasonlítják a repedezett porcelán (ekcéma craquelé) megjelenésével.

ATOPIC DERMATITIS

Az atópiás dermatitis súlyos viszketést eredményezhet, és gyakran „viszketésként (karcoláskor) kiütésként” írják le. Az atópiás dermatitis a gyermekek 10 százalékát érinti, és gyakran hat hónapos életkor előtt alakul ki. 7, 9 Az atópiás dermatitis gyakran felnőttkorban is fennáll, és terhesség alatt súlyosbodhat. Az atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél a családban általában asztma és allergiás nátha szerepel.

Az atópiás dermatitisben szenvedő csecsemőknél az ekcéma általában az arcot, a fejbőrt, a törzset, az extenzor karokat és a lábakat érinti. Az idősebb gyermekek és felnőttek „forró és izzadt fossae-ket és redőket” tapasztalnak olyan flexor felületeken, mint az antecubitalis és a poplitealis fossae, valamint a hajlító csuklók és bokák.