Fűzfa

Kapcsolódó kifejezések:

  • Epicatechin
  • Szalicin
  • Beágyazott gén
  • Baktérium
  • Mutáció
  • Populus
  • Nemzetség

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Carpalis alagút szindróma

Gautam J. Desai DO, FACOFP. Joshua W. Harbaugh OMSIV, az integratív gyógyászatban (negyedik kiadás), 2018

Fűzfakéreg (Salix alba)

A fűzfa kérge, más néven fehér fűz kérge, törékeny fűz és egyszerűen fűz a Salicaceae család étrend-kiegészítője. Leggyakrabban a betegek fejfájás vagy osteoarthritis, myalgia, köszvény és dysmenorrhoea okozta fájdalom kezelésére használják. Noha a fűzfakéreg komponensei közé tartoznak a flavonoidok és a tanninok, fájdalomcsillapító tulajdonságai a vegyületben található szalicin-glikozidoknak tulajdoníthatók. A fűzfakéreg lenyelése után a szalicin-glikozidok a belekben szaligeninné alakulnak, amelyet aztán szalicilsav előállítására metabolizálnak. Ezen a ponton az elimináció ugyanaz lesz, mint az aszpirin (acetilszalicilsav) esetében. 43 Mint az aszpirin, a fűz kérge is fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságokat mutat. A vérlemezke aggregációt a fűz kérge gátolhatja, de kisebb mértékben, mint az aszpirin. A fűzfa kérgét, a diklofenakot és a placebót összehasonlító tanulmányok osteoarthritisben és rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél azt találták, hogy a fűz kérge nem jobb, mint a placebo a fájdalomcsillapításban. 45 Bár egyetlen tanulmány sem értékelte a fűzfakéreg alkalmazását a CTS-ben, ez az anyag hasonló hatásúnak tekinthető, mint az aszpirin és más NSAID-ok a fájdalomcsillapításban.

Adagolás

A fűz kéregét a kiegészítő szalicintartalmának megfelelően kell adagolni: szalicin, 120–240 mg szájon át, napi két-három részre osztva. 43

Óvintézkedések

A fűzfakéreg használatával kapcsolatos biztonsági aggályok hasonlóak a szalicilátterápiához. A fűz kérge gyomorirritációt, hányingert, hányást és véres székletet okozhat. Óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akik vérlemezke-ellenes gyógyszereket vagy más szalicilát-tartalmú termékeket is szednek. Nincs elegendő bizonyíték a fűzfakéreg terhesség alatti alkalmazására. A terhes nőknek javasoljuk, hogy kerüljék el.

A fájdalom táplálkozási modulátorai az öregedő népességben

Fűzfakéreg

A fűzfakérget sok éve használják gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatásokra. A fűzfakéreg hatékonyságát vélhetően a szalicintartalomnak köszönheti. Fűzfakéreg bevétele esetén a szalicintartalom 80% -a felszívódik. Felszívódása után a szalicint a bélflóra szaligeninné metabolizálja. Ezt a máj tovább metabolizálja szalicilsavvá (Shara & Stohs, 2015). Úgy gondolják, hogy a fehér fűz kérge a ciklooxigenáz (COX-1 és COX-2) nem szelektív inhibitoraként működik. Ez blokkolja a gyulladásos PG-ket (Chrubasik et al., 2000). A tipikus dózis 120-240 mg szalicin naponta. A fűz kérgét ízületi/térdfájdalommal, akut hátfájással, osteoarthritis, fejfájás, menstruációs görcsök, íngyulladás és generalizált fájdalom esetén vizsgálták.

A fűzfakéreg hatékonyságát a fájdalom csökkentésében olyan betegeknél vizsgálták, akik reumás fájdalmaktól szenvedtek osteoarthritis vagy hátbetegségek következtében. Míg a betegek 33% -a kivonult a vizsgálatból a hatékonyság hiánya miatt, az eredmények pozitív összefüggést mutattak a fűzfakéreg használata és a fájdalom csökkentése között. E tanulmány alapján a fűz kérge felhasználható mozgásszervi fájdalom rendellenességek kezelésére más fájdalomcsillapítókkal kombinálva vagy anélkül (Uehleke, Muller, Stange, Kelber és Melzer, 2013).

Egy másik tanulmány megvizsgálta a fűzfakéreg alkalmazását osteoarthritisben. Általában a fájdalom a kiindulási értékhez képest 14% -kal csökkent 2 hét után. Ez a tanulmány azonban az ajánlott dózis felső határát használta (Schmid et al., 2001).

A fűzfakéreg hatékonysága a fájdalom csökkentésében nagyon változó. A fűzfakéreg klinikai hatékonyságát vizsgáló legtöbb tanulmány kis kezelési populációval végzett vizsgálat. Míg a fűzfakéreg és a fájdalom között pozitív összefüggések vannak, néhány tanulmány csak azt találja, hogy a fűzfakéreg nagyobb dózisokban vagy más fájdalomcsillapítókkal kombinálva hatékony. Szájon át a fűz kérge gyomor-bélrendszeri tüneteket vagy viszketést és kiütést okozhat. A fűzfakéreg általában felhasználható a fájdalom csökkentésére a különféle betegségekben szenvedő betegeknél.

Krónikus derékfájás

Russell Lemmon DO, Eric J. Roseen DC, az integratív gyógyászatban (negyedik kiadás), 2018

Fűzfakéreg

A fűz kérge szalicint tartalmazó gyógynövény, amely rokon az aszpirinnel. Évszázadok óta használják a fájdalom enyhítésére. A hatásmechanizmusról úgy gondolják, hogy a szalicin és a flavonoidok együttes gyulladáscsökkentő hatása van, anélkül, hogy befolyásolná a gyomor-bélrendszer (GI) nyálkahártyáját vagy az aszpirinnel látott véralvadást. 98 Bizonyíték van a CLBP hatásosságára, hasonlóan a 12,5 mg rofekoxibnál tapasztalthoz. 97 Az osteoarthritis hatékonyságának bizonyítéka vegyes. 97

Adagolás

A hatás dózisfüggő, és a vizsgálatokban alkalmazott fűzfakéreg-dózist 240 mg szalicinre standardizálták.

Óvintézkedések

A fűz kéregének az óvintézkedései hasonlóak az aszpirint használókhoz. Kerülje a felhasználást, ha a beteg allergiás az aszpirinre. GI idegességet, fejfájást és károsíthatja a vérlemezkék működését, de kevésbé, mint az aszpirin. Óvatosan kell eljárni vesebetegségben szenvedő betegeknél.

Lila fűz (Salix purpurea L.) és lehetséges felhasználása az ízületi gyulladás és a reuma kezelésére

1.1 A Salix purpurea L általános leírása.

A lila fűz (Salix purpurea L., 31.1. Ábra) a Salix nemzetség azon kevés fajai közé tartozik, amelyek gyógyászati ​​alkalmazással rendelkeznek. A Salix nemzetség több mint 400 fajt, valamint meghatározatlan számú természetes és mesterséges interspecifikus hibridet tartalmaz. 1–3 A Lauron-Moreau és mtsai által javasolt legutóbbi rendszertani rendszerben 4 lila fűz a Vetrix alnemzetségbe került (31.2. Ábra).

áttekintés

31.1. Ábra Lila fűz, Salix purpurea L.

(Phot. P. Sulima, Sulima P, Krauze-Baranowska M, Przyborowski JA. Változások a szalicilsav-glikozidok kémiai összetételében és tartalmában a Salix purpurea kérgében természetes helyekről és azok tenyésztési jelentősége. Fitoterapia 2017; 118: 118– 125.)

31.2. Ábra A Salix spp. Nemzetség taxonómiai osztályozása.

(Lauron-Moreau A, Pitre FE, Argus GW, Labrecque M, Brouillet L. alapján az amerikai füzek filogenetikai kapcsolatai (Salix L., Salicaceae). PLoS ONE 2015; 10 (4): e0121965.)

A faj három alfajból áll: S. purpurea subsp. lambertiana, S. purpurea subsp. Angustior és S. purpurea subsp. purpurea. Ezenkívül a S. purpurea számos interspecifikus hibridet képes előállítani, leggyakrabban S. viminalis, S. triandra, S. caprea és S. fragilis baktériumokkal. 1, 3

A növényeket a S. purpurea fajok szintjére osztályozzák a különféle jellegzetes morfológiai jellemzők alapján. A lila fűz egy kétlaki és kívülálló növény (31.3. A és B ábra), amely közepesen magas és magas cserjéket és néha akár 6–8 m magasságú fákat is termel. 5 A fiatal hajtások egyenesek, vékonyak, nagyon hajlékonyak, sűrűek és általában lilák (31.1. Ábra), míg az idősebb hajtások szürkés-zöld árnyalatot kapnak. A lila fűz fordított lándzsa alakú, matt levelei sötétzöldek az adaxiális felületen, kékzöldek az abaxiális felületen. A hajtások hegyén levő fiatal levelek gyakran lila-vörösek. Az idősebb levelek általában alternatív módon helyezkednek el a száron, de ellenkező elrendezésük is lehet, ez a tulajdonság a Salix nemzetségben csak a lila fűzre jellemző. A lila fűzlevelek alul sima margóval, a felső felében fogazott éllel rendelkeznek. A legszélesebbek a vége felé, nem pedig a tövében. A levél hossza 5–7-szer nagyobb, mint a levél szélessége. A kikötések hiánya a lila fűz jellemző jellemzője. 1, 2, 5, 14

31.3. Ábra A S. purpurea női virága (A) és hím virága (B).

A lila fűz főleg az északi félteke hűvös és mérsékelt éghajlatán növekszik, ahol gyakori fajnak tekintik. 1, 3 Európában és Ázsiában őshonos, de a S. purpurea-t más régiókba (Észak-Amerikába és egyes európai régiókba) is bevitték szántóföldi művelés céljából, valamint a tó partjai és a folyópartok mentén bekövetkező erózió korlátozására. 2, 3, 15 A S. purpurea biomasszája számos alkalmazással rendelkezik, a faj magas hozampotenciállal rendelkezik, és az éves betakarítások után gyorsan regenerálódik. A lila fűz egyenes, rugalmas hajtásokat eredményez, vékony maggal. Jól fejlett gyökérrendszerrel rendelkezik, vízzel telített és hiányos talajban egyaránt termeszthető. 2, 5

Növényi makrofosszília bemutatása ☆

A Salix herbacea figyelemre méltó sokoldalúsága

A Salix herbacea levelei kicsik és bőrszerűek, és gyakran megőrződnek a hideg éghajlatú lerakódásokban ( 16. ábra ). A S. herbacea nyílt, fátlan növényzetben, késői havazással, sarkvidéki vagy alpesi éghajlaton, bőséges hóval növekszik. Levelei gyakran megtelnek teljes és késői jeges üledékekben, és a holocén felmelegedés utáni korai szukcesszió részét képezhetik (pl. Gulliksen et al., 1998; Birks, 2015). Nagy magasságban és szélességen folyamatos holocén rekordot tudnak biztosítani. Gyakran elég bőségesek ahhoz, hogy anyagot nyújtsanak az AMS datálásához (például Gulliksen és mtsai., 1998), és a légköri CO2-változások rekonstrukciójára használják őket sztómasűrűségük alapján.

16. ábra Salix herbacea, női növény Norvégiában.

Fotó: HJB Birks.

Miért és hogyan nem sikerül a kábítószer

Dada Patil,. Kalyani Kumbhare, a drogfelfedezés innovatív megközelítései című témakörben, 2017

Az első NSAID-aszpirin felfedezése

A fűzfa kérge számos gyógyhatással rendelkezik. A fűz kérgében található hatóanyagot, az úgynevezett szalicint Leroux kristályosította 1829-ben, a szalicilsavat pedig Pina izolálta 1836-ban. A Kolbe szalicilsavat szintetizált, és 1874-re az ipari termelést megkezdték. A szalicilsavat reumás láz, köszvény kezelésére és lázcsillapítóként alkalmazták. A káros gyomor-bélrendszeri hatások megjelenése miatt azonban a szalicilsavat rövid ideig hosszabb ideig nehezen tolerálta. Ez arra késztette Hoffmant, a Bayer vegyészét, hogy végezzen kísérleteket a biztonsági profil javítása érdekében. Gerhardt francia vegyész korábbi munkáját használta, aki acetilezett szalicilsavat használt a káros hatások csökkentésére. Bayer 1899-re kezdte el tesztelni az acetilszalicilsavat állatokon; ez volt az első alkalom, hogy ipari körülmények között teszteltek egy gyógyszert állatokon. Később klinikai tanulmányokat folytatott, majd végül aszpirinként forgalomba hozták (Brunton et al., 2006).

Glikozidok

M. Bartnik, P.C. Facey, a Pharmacognosyban, 2017

8.4.3 A fenol-glikozidok táplálkozási alkalmazásai

A fűzfakéregből származó tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét (Salix alba, S. daphnoides, S. purpurea) in vivo vizsgálatokkal értékeltük. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a fitofarmakonok biohasznosulása és biohasznosulása a Salix genotípusú kéregkivonatokban egészséget elősegítő előnyöket jelenthet a fogyasztók számára [37]. A fenolsavak és glikozidjaik mindenütt jelen vannak, és számos növényfajban megtalálhatók, amelyeket az emberi étrend részeként fogyasztanak; zöldségekben és gyümölcsökben, valamint italokban is. Ezeknek az étrendi alkotóelemeknek (a fenol-glikozidok, különösen a fenolsavak, amelyek hozzájárulnak a biológiai aktivitáshoz) az egészségre gyakorolt ​​előnyei nyilvánvalóak és jól dokumentáltak [3,4,11,38–40] .

Gyógynövényes megközelítések a kóros állapotokhoz

Gyulladáscsökkentő szerek

Helyi gyulladáscsökkentő hatást figyeltek meg a Matricaria recutita (vadkamilla) mucositisben, 108 és a Melaleuca alternifolia (teafa) olajban végzett hisztamin okozta bőrgyulladásban végzett klinikai vizsgálatokban. 109. (Lásd ebben a fejezetben a helyi gyulladáscsökkentő kezeléseket.)