Zsír kérődzők étrendjében

Dr. Richard Kirkland, a Volac Wilmar kérődzők táplálkozási szakértője

A zsír a kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen eleme, és gyakran hozzáadódik az energia sűrűségének növeléséhez - döntően anélkül, hogy növelné a bendő savterhelését. A zsírok azonban nem egyszerűen energiaforrások, és az egyes zsírsavak eltérő anyagcsere-funkcióval rendelkeznek, amelyek segítenek meghatározni az állattenyésztésre gyakorolt hatásukat.

A hagyományos takarmány/koncentrátum alapú étrend általában alacsony zsírkoncentrációval rendelkezik (a diéta étrendjének kb. 3% -a), és az étrendi zsír ezen szint fölé történő növelése növényi vagy halolajjal vagy más magas zsírtartalmú összetevővel problémákhoz vezethet a bendőben, beleértve:

1. Olajfolt kialakulása megakadályozza a bendőbaktériumokat a rostok emésztésében.
2. Zsírsav toxicitás bendő baktériumtörzsekre.
3. Tejzsírt csökkentő transz-zsírsavak képződése.
4. Az ásványi anyagok megkötése, csökkentve a baktériumok növekedésének és bendőjének elérhetőségét.

Ezeket a problémákat csökkenthetjük bendővédett (bendőben közömbös) zsírok használatával, amelyek épségben jutnak át a bendőn az emésztésre felszabaduló zsírral, amikor az átjut a vékonybélbe.

Zsír kiegészítők

A piacon rengeteg bendővel védett zsírpótló szer található, amelyek kérődzők, különösen tejelő tehenek számára készültek. Az elsődleges terméktípusok összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat Gyakori zsírpótló típusok

Zsírtípus	A bendővédelem módszere	Fő zsírsavak (tipikus)
Kalcium só	Bendőben nem oldódik	C16: 0, C18: 1
Magas-C16	Magas olvadáspont	Jellemzően> 80% C16: 0
Hidrogénezett	C16: 0, C18: 0
Triglicerid alapú	C16: 0

A kalcium sók leggyakrabban pálma zsírsav desztillátumon (PFAD) alapulnak. Az emészthetőség magas (tükrözi telítetlen zsírsavtartalmukat), ami hozzájárul az in vivo mért magas nettó energia (NE) értékhez (27,3 MJ/kg DM) (Andrew és mtsai, 1991). Ezenkívül az ismert amfifil, a telítetlen olajsav (C18: 1) utólagos adagolása a vékonybélbe szintén javíthatja az adag összes zsírjának emésztését, ami javítja a takarmány-hatékonyságot és megnöveli az étrendből rendelkezésre álló energiát.

A bendőstabilitás a kalcium-sók fontos szempontja, és a zsírsav-összetétel és a fizikai szerkezet (őrleményméret) függvényében változhat. A PFAD kalcium-sóival végzett kutatások beszámoltak a bendő 90% -os stabilitásáról még 5,5-nél alacsonyabb pH mellett is (Sukhija és Palmquist, 1990).

A megnövekedett tejtermelés mellett a termékenység javulása a kalcium-só-kiegészítés egyik fő célkitűzése, amely potenciális mechanizmusokkal rendelkezik, beleértve a jobb energiaállapotot, a progeszterontermelés növekedését és a petesejtes peték életképességének javulását. Amint azt a 2. táblázat kiemeli, a magasabb zsírtartalmú étrendet kínáló tehenek kalcium-sókat tartalmaznak, és az in vitro megtermékenyített (IVF) petesejtekből és a hasított embriókból egyaránt szignifikánsan magasabb a blasztociszta termelés aránya. Hasonlóképpen, a magasabb össz- és trophectoderm sejtszám jobb minőségű blasztocisztákat jelez, amelyek javíthatják későbbi fejlődésüket.

2. táblázat Fokozott blasztociszta termelés a zsírosabb étrend biztosításával

Paraméter	Zsírszegény	Magas zsírtartalmú	P-érték
Blastocysta/IVF	19.4	27.4	0,004
Blastocysta/hasított	29.1	38.0	0,017
Összes sejt	132.5	150.5	0,043
Trophectoderm sejtek	98.6	114,0	0,035

Fouladi-Nashta és mtsai. (2007)

A zsírpótlók további gyakori csoportja a magas C16-zsírok kategóriájába tartozik, amelyek közel 100% zsírt tartalmaznak, és jellemzően 80% vagy annál magasabb palmitinsav (C16: 0) koncentrációval és közel semleges szaggal. Számos tanulmány kimutatta a C16: 0 tejzsírstimuláló hatását, lehetséges mechanizmusokkal, beleértve a megnövekedett vérfelszívódási hatékonyságot, a tejzsír-triglicerid szintézis preferenciális használatát és a trigliceridszintézis stimulálását a C16: 0 preferenciális rögzítésével a a triglicerid.

Amint azt a 3. és 4. táblázat mutatja, a C16: 0 pótlásra adott válaszok (az étrendi DM 2% -a) változóak, és tükrözhetik a laktáció szakaszában, az alap diéta zsírkoncentrációjában és a genetikában mutatkozó különbségeket. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a C16: 0 zsírsav-kiegészítõk különbözõen használják a tej- és tejzsír-termelést, és fontos megjegyezni, hogy minél nagyobb a tejzsír-elõállításhoz használt C16: 0-kiegészítés aránya, annál alacsonyabb az elérhető arány a tej és más termelési célú energiaellátás céljából történő oxidációhoz.

3. táblázat A C16: 0 étrend-kiegészítés tejtermelési hatásai

Paraméter	Ellenőrzés	Magas-C16	P-érték
Tejhozam (kg/nap)	44.9	46.0	0,04
Tejzsír (%)	3.29	3.40	0,01
Tejzsír hozam (kg/nap)	1.45	1.53	0,001