A BMI változásai gyermekkorban és serdülőkorban, mint a felnőttek szubkután és zsigeri zsírszövetének előrejelzői a férfiaknál

A JÓ tanulmány

  1. Jenny M. Kindblom 1,
  2. Mattias Lorentzon 1,
  3. Åsa Hellqvist 2,
  4. Lars Lönn 3, 4,
  5. John Brandberg 3,
  6. Staffan Nilsson 5,
  7. Ensio Norjavaara 6 és
  8. Claes Ohlsson 1
  1. 1 Csontkutató Központ, Orvostudományi Intézet, Sahlgrenska Akadémia, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország;
  2. 2 Swegene Bioinformatics, Sahlgrenska Akadémia, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország;
  3. 3 Radiológiai Tanszék, Sahlgrenska Akadémia, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország;
  4. 4 Egészségtudományi Kar Radiológiai Tanszék, Rigshospitalet, Koppenhága, Dánia;
  5. 5 Matematikai statisztikai tanszék, Chalmers Műszaki Egyetem, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország;
  6. 6 Göteborgi Gyermeknövekedési Kutatóközpont, Nők és Gyermekek Egészségügyi Intézete, Sahlgrenska Akadémia, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország.
  1. Levelező szerző: Jenny M. Kindblom, jenny.kindblomgu.se .

A JÓ tanulmány

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS A zsigeri zsírszövet mennyisége a metabolikus szindróma kockázati tényezője. Nem világos, hogy a gyermekkori és serdülőkori BMI változások hogyan jelzik előre a felnőttek zsíreloszlását. Feltételeztük, hogy vannak kritikus periódusok a fejlődés során a felnőttkori szubkután és zsigeri zsírtömeg előrejelzéséhez gyermekkori és serdülőkori BMI-változások alapján.

felnőttek

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK A népességalapú göteborgi oszteoporózist és elhízást meghatározó (GOOD) vizsgálatban (n = 612) részt vevő férfiak részletes növekedési diagramokat kaptak. A testösszetételt kettős energiájú röntgenabszorptiometriával és zsírszöveti területekkel elemeztük hasi számítógépes tomográfiával 18-20 éves korban.

EREDMÉNYEK

A népességalapú GOOD-tanulmányt korábban alaposan leírták (23). Ez a tanulmány az eredeti GOOD kohorsz (n = 1068) részmintáját (n = 612 [növekedési diagram alminta]) képviseli, amelybe 1–10 éves korig rendelkezésre álló részletes növekedési diagramokkal rendelkező alanyok kerültek be.

A jelen vizsgálatban résztvevő alanyok antropometriáját és a zsír (DXA)/zsírszöveti területek (hasi CT) mérését az 1. táblázat mutatja be.

Antropometria és zsírváltozók

A BMI változásai mind a korai, mind a késői gyermekkorban, valamint a serdülőkorban megjósolták a fiatal felnőttek BMI-jét.

Az átlagos BMI ebben a kohorszban csökkent a korai gyermekkorban, és az adipozitás visszapattanását (a legalacsonyabb BMI) valamivel 6 éves kor előtt érték el, majd növekedni kezdett (1A és B ábra). A BMI (1C. És E ábra), valamint a BMI változásai (2. ábra) mind a korai (1–4 éves kor), mind a késői (4–10 éves) gyermekkorban a várakozásoknak megfelelően egyértelműen pozitív előrejelzői voltak a felnőtt BMI-nek. Serdülőkorban a pubertás szakasz befolyásolja a testösszetételt (29). Mivel a pubertás kezdetek közötti egyéni változások megzavarják a serdülőkorban végzett számításokat, a serdülőkorban a BMI prediktív szerepe a serdülőkorban a felnőttek BMI-jére és testösszetételére nem mutatkozik meg. Ehelyett a teljes serdülőkor (10–19 éves kor) korrelációjának β-együtthatóját a 2. ábra mutatja, demonstrálva, hogy amint az várható volt, a serdülőkorban bekövetkező BMI-változások a felnőttek BMI-jét is megjósolták.

Gyermekkori BMI, valamint a testösszetétel és a zsírváltozók (BMI [A] és BMI változás [B]) szórása kora és késő gyermekkorban. Az adatok átlag ± SD (C – F). Az 1 és 10 év közötti gyermekkori BMI és a fiatal felnőtt testösszetétel-paraméterek közötti összefüggést felhalmozott R 2 (%, C és D) vagy β együtthatókként (SD felnőtt testösszetétel-paraméterben SD-ként, SD-ként kifejezve a BMI-ben, E és F). A felnőttek testösszetételének és zsíreloszlásának változóit életkor szerint módosították. AT, zsírszövet; Ip, intraperitoneális; Sc, szubkután.

Korreláció a standardizált BMI változása között a különböző fejlődési időszakokban, valamint a felnőtt testösszetétele és a zsíreloszlási paraméterek között (a korai gyermekkor 1–4 év, a késő gyermekkor 4–10 év, a serdülőkor pedig 10 év alatt definiált fiatal felnőtt). A sávok a vizsgált felnőtt testösszetétel-paraméterben SD-ként kifejezett β-együtthatót (95% CI-k) mutatják a BMI SD-változásának adott növekedési periódusban. A felnőttek testösszetételének és zsíreloszlásának változóit életkor szerint módosították. *** P 2) a felnőtt test teljes testtömegében, amelyet a BMI magyaráz, valamint a korrelációk megfelelő β-együtthatói kora gyermekkorban megnövekedtek, késői gyermekkorban kiegyenlítődtek, és serdülőkorban ismét növekedtek (1C., E és 2. ábra) . A felnőttkori BMI és a felnőttkori sovány tömeg varianciája, amelyet a gyermekkori BMI és a megfelelő β együtthatók magyaráztak, a korrelációkhoz hasonlóan 4 éves korukig hasonlóak voltak, amikor egyértelműen elváltak egymástól (1C. És E ábra). A BMI változása és a felnőtt sovány tömeg közötti korreláció β együtthatója magasabb volt serdülőkorban, mint késő gyermekkorban (2. ábra). Tehát a BMI változásai a korai gyermekkorban és a serdülőkorban, de nem a késő gyermekkorban voltak a fiatal felnőtt sovány tömeg fő meghatározói.

A felnőtt test teljes zsírtömegét és a szubkután zsírszövet területét a BMI változásai jósolták meg késő gyermekkorban és serdülőkorban.

A fiatal felnőttek testzsír-tömegének előrejelzése a BMI és a BMI változásai alapján a különböző fejlődési periódusokban más mintát követett, mint a sovány tömeg. A teljes testzsír-tömeg és az összes testzsír százalékos eltérései, amelyeket a gyermekkori BMI és a korreláció megfelelő β-együtthatói magyaráznak, 4 éves kor előtt alacsonyak voltak, de 4 éves életkor után az ábrázolt kumulált variancia (R 2) és a megfelelő A fiatal felnőtt felnőtt testzsír-tömeg és a testzsír-százalék korrelációjának β-együtthatói szorosan követték a görbét, amely megmutatta a felnőtt BMI varianciájának magyarázatát (1C. és E ábra). A gyermekkori BMI prediktív értéke a fiatal felnőttek teljes testzsír százalékában jelentősen megnőtt a késői gyermekkorban, amit az a tény is bizonyít, hogy a BMI által magyarázott teljes testzsír százalékos szórása 4 éves korban csak 1,7% volt, míg 20,8% 10 éves korban (1C. Ábra).

A zsíreloszlás részletes elemzéséhez hasi CT-vizsgálatokat végeztünk (a jelen JÓ minta [CT-alminta] egy részhalmazán, n = 201) a hasi szubkután és viscerális zsírszövet területek mérésére. A hasi CT-mérésekből kiderült, hogy a BMI hozzájárulása a fejlődés során a fiatal-felnőtt szubkután zsírszövet-terület varianciájának magyarázatához és a korrelációk megfelelő β-együtthatóihoz hasonló mintázatot követett, mint az összes testzsír-tömeg és az összes testzsír százalékos aránya, 4 éves életkor után kifejezett növekedéssel (1D. és F ábra). Mind a fiatal felnőttek zsírtömegének, mind a szubkután zsírszöveti terület esetében a korrelációk β-együtthatói hasonló nagyságrendűek voltak késő gyermekkorban és serdülőkorban, de egyértelműen magasabbak, mint a kora gyermekkorban (2. ábra).

A BMI változásai a késő gyermekkorban és a serdülőkorban, de nem a korai gyermekkorban, egyértelműen megjósolták a fiatal felnőtt felnőtt zsírtartalmát és a szubkután zsírszövet mennyiségét.

A felnőtt visceralis zsírszövet területeket a BMI változásai jósolták meg, elsősorban serdülőkorban.

A BMI Z pontszámának és a felnőttek zsírtömegének változása.

A BMI változásai a korai gyermekkorban és serdülőkorban ebben a tanulmányban a felnőttek sovány tömegét jósolták, míg a késői gyermekkorban és a serdülőkorban bekövetkezett BMI-változások a felnőttek teljes testzsír-tömegét jósolták. Ezek a megállapítások összhangban vannak a New Delhi születési kohorsz vizsgálatának eredményeivel, bemutatva, hogy a korai gyermekkorban a BMI erősebben jósolja a felnőtt sovány tömeg antropometriai mértékét, mint az indiai gyermekek felnőtt zsírtömegének antropometriai mutatói (13). A jelen tanulmány és az újdelhi születési kohorsz tanulmány egyaránt alátámasztja azt az elképzelést, hogy a kisgyermekkori BMI-változások a felnőttek sovány tömegének mutatói, míg a késő gyermekkorban és a serdülőkorban bekövetkező BMI-változások a felnőttek testzsír-tömegének mutatói. Adataink azt mutatják, hogy a svéd fiúknál a 4 éves életkor volt a küszöbkor, amely után a BMI növekedése egyértelműen a felnőttek teljes testzsír-tömegének növekedésével járt. Az életkor előtti magas BMI a magas felnőtt sovány tömeg mutatója volt. Hangsúlyozni kell, hogy a jelen eredmények asszociációs vizsgálatokon alapulnak, ezért óvatosan kell értelmezni.

Jelen tanulmány azt mutatja, hogy a fiatal-felnőtt szubkután zsírszövet mennyisége összefüggésben állt a BMI változásaival mind a késő gyermekkorban, mind a serdülőkorban, bár a fiatal felnőttek visceralis zsírszöveti területei a BMI-változásokkal voltak összefüggésben kifejezetten serdülőkorban. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a serdülőkorban bekövetkező jelentős BMI-növekedés elkerülése a prepubertális BMI-től függetlenül alacsonyabb felnőtt viscerális zsírtömeget eredményezhet.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a tanulmányt a Svéd Kutatási Tanács, a Svéd Stratégiai Kutatási Alapítvány, az ALF/LUA göteborgi kutatási támogatása, a Lundberg Alapítvány, az Emil és Vera Cornell Alapítvány, a Torsten és Ragnar Söderberg Alapítvány, a Petrus és Augusta Hedlunds Alapítvány támogatta. a Västra Götaland Alapítvány, a Göteborgi Orvostársaság és a Tore Nilson Orvosi Kutatási Alapítvány.

Ezt a tanulmányt részben a Novo Nordisk Alapítvány támogatta. A cikk szempontjából releváns egyéb lehetséges összeférhetetlenségről nem számoltak be.

Lábjegyzetek

A cikk megjelenésének költségeit részben az oldaldíjak megfizetése fedezte. Ezért ezt a cikket ezennel „reklám” megjelöléssel kell ellátni a 18 U.S.C. Az 1734. § kizárólag ennek a ténynek a feltüntetésére.

Az olvasók mindaddig használhatják ezt a cikket, amíg a művet megfelelően idézik, a felhasználás oktatási célokra szolgál, és nem haszonszerzés céljából, és a munka nem változik. További részletek: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/.