Láz bronchoszkópia után: a szérum prokalcitonin lehetővé teszi a poszt-intervenciós bakteriális fertőzés korai diagnosztizálását
Klaus Hackner
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Waltraud Riegler
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Sabin Handzhiev
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Rosemarie Bauer
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Jan Veres
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Manuela Speiser
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Karin Meisinger
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Errhalt Péter
1 Pneumonológiai osztály, Kremsi Egyetemi Kórház, Mitterweg 10, Krems, Ausztria
2 Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem, Krems, Ausztria
Társított adatok
Az adatokat etikai okokból nem lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni, mivel az adatok betegadatok.
Absztrakt
Háttér
A vizsgálat célja a bronchoszkópia utáni nem specifikus és önkorlátozó láz megkülönböztetése a fertőzés okozta láztól szérum prokalcitonin, C-reaktív fehérje és neutrofilszám alkalmazásával. Kiértékelték továbbá a bronchoscopy utáni láz gyakoriságát és az esetleges kockázati tényezőket.
Mód
Háromszáztizennégy egymást követő beteget vontak be. Az összes bronchoszkópiát sugárventilációval és általános érzéstelenítéssel végeztük. A betegeket a bronchoszkópia során végzett beavatkozások és a laboratóriumi eredmények alapján elemeztük. Mikrobiológiai értékelést végeztek azoknál a betegeknél, akiknél bakteriális fertőzés igazolása vagy kizárása miatt láz alakult ki.
Eredmények
Negyvennégy betegnél 24 órán belül láz jelentkezett a bronchoszkópia után (14%). Bakteriális fertőzést 11 lázas betegnél igazoltak (3,5%). A prokalcitonin, a neutrofilszám és a C-reaktív fehérje szignifikánsan magasabb volt a lázas betegeknél bronchoszkópia után, mint a nem lázas betegeknél. A baktériumfertőzés megjóslásához a vevő működési elemzésében a prokalcitoninnak volt a legnagyobb területe a görbe alatt (0,942; 95% konfidenciaintervallum [CI], 0,768–1,000; p = 4 cfu/ml, a szájflóra nélkül).
Statisztikai analízis
A diszkrét változókat abszolút számként (n) és százalékban (%) fejezzük ki. A normálisan elosztott adatokat átlagként, standard deviációval (SD), míg a nem normálisan elosztott adatokat mediánban, interkvartilis tartományban (IQR) mutatjuk be.
Asztal 1
A vizsgálati betegek kiindulási jellemzői
| A betegek száma | 314 |
| Nő, n (%) | 114 (36.3) |
| Életkor a bronchoszkópiánál, medián (interkvartilis tartomány) | 64 (55–72) |
| Testhőmérséklet (° C), átlag (SD): | |
| A bronchoszkópia előtt | 36,7 (0,37) |
| Bronchoszkópia után 6 óra | 37,3 (0,73) |
| Bronchoszkópia után 24 óra | 36,8 (0,38) |
| Láz bronchoszkópia után (hőmérséklet ≥38 ° C), n (%) | 44 (14.0) |
2. táblázat
Javallatok 314 bronchoszkópiára
| Légúti szűkület, idegen test gyanúja | 5. (1.6) |
| Atelectasis | 8. (2.5) |
| Bronchiectasis | 2 (0,6) |
| Hemoptysis ismeretlen eredetű | 12. cikk (3.8) |
| Emfizéma, tüdőmennyiség csökkenés | 1 (0,3) |
| Nem világos lymphadenopathia | 18. cikk (5.8) |
| Gyanítható mucoid impaction | 1 (0,3) |
| Gyanítható endobronchialis polip | 2 (0,6) |
| A légutak rekanalizációjának jelzése | 15. (4.8) |
| A stent beültetésének indikációja | 2 (0,6) |
| Interstitialis tüdőbetegség gyanúja | 51. (16.3.) |
| Feltehetően rosszindulatú daganat | 148. (47.2.) |
| Gyanított tüdőáttét | 10. cikk (3.2) |
| Gyanús mycobacteriosis, kivéve a tuberkulózist | 6. (1.9) |
| Gyanított tuberkulózis | 16. cikk (5.1) |
| Nem világos radiológiai infiltratív eredmények | 17. cikk (5.4) |
A fő vizsgálati technika rugalmas (n = 280, 89,2%) volt, ezt követte a kombinált rugalmas és merev (n = 29, 9,2%) és a csak merev bronchoscopia (n = 5, 1,6%). A bronchoszkópos eljárásokat a vizsgálatot végző orvos belátása szerint hajtották végre. A csipesz biopsziát vagy periférián, fluoroszkópiával vezérelték, vagy a központi légutakban vizuális ellenőrzés mellett. A transzbronchiális tűszívást az endobronchialis ultrahang vezérelte. Az interstitialis tüdőbetegségek gyanúja volt a BAL fő indikációja, leggyakrabban egy másik eljárással kombinálva, például perifériás csipesz biopsziával vagy transzbronchiális tűszívással.
5 pneumotorace-t és két nagyobb vérzést figyeltünk meg, a bronchoszkópiával kapcsolatos halálozás nem történt.
Laboratóriumi paraméterek és mikrobiológiai eredmények post-bronchoscopos láz esetén
a A laboratóriumi eredményeket a bronchoszkópia előtti napon kaptuk
b A laboratóriumi eredményeket 12–24 órával a bronchoszkópia után kaptuk
† Fisher pontos tesztjét alkalmazták
Mérsékelt összefüggés mutatkozott a PCT és a CRP szint között a láz kohortban (Spearman rho = 0,472; p = 4. Az intervenció utáni bakteriális fertőzésben szenvedő betegek mindegyike empirikus antibiotikumot vagy tuberkulosztatikus kezelést kapott. A végleges tenyésztési jelentések és az ellenogramok nem tették szükségessé a a kezelés minden betegnél.
4. táblázat
Az intervenció utáni prokalcitonin szint és a mikrobiológiai eredmények dokumentálása lázas és bizonyított bakteriális fertőzésben szenvedő betegeknél bronchoszkópia után
| Gennyes hörgőfolyadék | Klebsiella pneumoniae - BF | 1.0 |
| - | E.coli - BF, köpet | 1.1 |
| - | Mycobacterium tuberculosis - BF, pleurális folyadék | 1.4 |
| - | Haemophilus influenzae - BF | 1.4 |
| Gennyes hörgőfolyadék | P. aeruginosa - BF, Kr. E | 1.3 |
| Exofitikus szűkület, posztstenotikus tüdőgyulladás | S. pneumoniae - BF, Kr. E | 11.1 |
| gennyes hörgőfolyadék | E. coli - BF, Kr. E | 4.4 |
| Exofitikus szűkület | Haemophilus influenzae - BF | 1.8 |
| Nyálkadugó, gennyes hörgőfolyadék | S. pneumoniae - BF | 0.2 |
| Gennyes hörgőfolyadék | P. aeruginosa - BF | 0,3 |
| Posztstenotikus gennyes hörgőfolyadék | S. pyogenes - BF | 2.6 |
BF Bronchialis folyadék
Kr. Vérkultúra
PCT procalcitonin szint (a bronchoszkópia utáni napon)
A bronchoszkópia után 33 lázas betegnél nem találtunk bakteriális fertőzésre utaló bizonyítékot. Ezért úgy ítélték meg, hogy nem specifikus lázuk van.
Wilcoxon-Mann-Whitney tesztet alkalmaztunk
6. táblázat
Pontos becslések az abszolút vér neutrofilszámról és a prokalcitoninról az alapul szolgáló bakteriális fertőzés diagnosztizálására, ha bronchoszkópia utáni láz lép fel
| Vér neutrofilek, G/L | |||||
| 5.0 | 90% | 16% | 1.07 | 0,63 | 0,06 |
| 10.0 | 72% | 79% | 3.43 | 0,35 | 0.51 |
| 12.0 | 63% | 91% | 7.00 | 0,41 | 0,54 |
| Procalcitonin, ng/ml | |||||
| 0.1 | 98% | 60% | 2.45 | 0,03 | 0,58 |
| 0.2 | 90% | 73% | 3.33 | 0,14 | 0,63 |
| 0.5 | 81% | 84% | 5.06 | 0,23 | 0,65 |
| 1.0 | 72% | 97% | 2.40 | 0,29 | 0,69 |
LHR + pozitív valószínűségi arány
LHR- Negatív valószínűségi arány
A bronchoszkópos eljárások megoszlása a két kohorszban
A lázcsoportot összehasonlítottuk a nem lázas csoporttal, hogy az eljárásokat a beavatkozás utáni láz lehetséges kockázati tényezőjeként értékeljük. A csipesz biopszia (az esély aránya [OR] 0,513; 95% konfidencia intervallum [CI], 0,253–1,040: p = 0,061) vagy a transzbronchiális tűszívás önmagában (OR 1,588; 95% CI, 0,505–4,990: p = 0,425) nincs bizonyíték arra, hogy független kockázati tényező lenne. A BAL elvégzése bronchoszkópia alatt nem volt szignifikáns rizikófaktor (OR 0,474; 95% CI, 0,162–1,390: p = 0,165), valamint bronchoszkópia elvégzése BAL nélkül (OR 0,540; 95% CI, 0,262–1,116: p = 0,093).
Nem volt szignifikáns különbség a helyreállítási folyadék átlagértékében, amikor BAL-t végeztek (71,50 ml a lázcsoportban és 76,60 ml a nem lázas kohortban), vagy a csipesz biopsziánál vett minták átlagos száma (4 mindkét kohortban) vagy transzbronchiális tűszívás (3 mindkét kohortban).
Más eljárások, mint például a fogmosás és a hörgő-folyadék mintagyűjtés, a hemoptysis kezelése, a stent beültetése, a ballon dilatációja, a légutak ellenőrzése vagy az endoszkópos tüdőmennyiség csökkentése szelepekkel, nem mutattak szignifikanciát a poszt-bronchoscopos láz szempontjából. Ezenkívül a különböző eljárások különböző kombinációi nem mutattak szignifikánsan nagyobb lázat.
- Mirigyláz Tünetek, kezelés, okok és diagnózis
- Korai táplálás akut hasnyálmirigy-gyulladásban gyermekeknél - teljes szöveg megtekintése
- A 8 és 12 hónapos korai szénhidrát- és zsírbevitelhez kapcsolódó tényezők az EDEN eredményei
- A gyermekkori elhízás okozta korai immunbetegségek - Az ingyenes elhízás e-könyv
- A táplálkozás korai hatásai a magzat növekedésére - absztrakt - A növekedés kutatásának legújabb eredményei