A csecsemők étrendje nem változtatja meg a lisztérzékenység kockázatát

A szoptatás, a várakozás a gluténos ételek bevezetésére nem akadályozta meg az autoimmun rendellenességet

korai

Írta: Dennis Thompson

HealthDay riporter

2014. október 1., SZERDA (HealthDay News) - A szoptatás nem csökkenti az újszülött celiakia kialakulásának kockázatát. A búzában található glutén nevű fehérje bevezetésének késleltetése a csecsemő étrendjében sem segít megelőzni a lisztérzékenységet.

Ezek az október 2-i új tanulmány következtetései New England Journal of Medicine.

Az új eredmények reményt vetnek arra, hogy egy gyermek elkerülheti a lisztérzékenységet, ha az anyák szoptatják a csecsemőket, és 4–6 hónapos glutént vezetnek be - mondta Dr. Alessio Fasano, az egyik tanulmány társszerzője és a Központ igazgatója celiakia kutatásra és kezelésre a MassGeneral Gyermekkórházban.

"Erős meggyőződésünkkel ellentétben a szoptatás egyáltalán nem segít megelőzni a lisztérzékenységet" - mondta Fasano. "Nem mondjuk, hogy a szoptatás haszontalan. Más okokból mindenképpen előnyös lehet, de nem a lisztérzékenység megelőzésére."

Ehelyett a kutatók számára kiderült, hogy a cöliákiát kizárólag a genetika befolyásolja. Az autoimmun rendellenességek genetikai hajlamának öröklése bizonyította az egyetlen módot arra, hogy a kutatók megjósolhassák a csecsemő lisztérzékenységét.

"Ismerjük azokat a géneket, amelyekre szükséged van a lisztérzékenység kialakulásához, és ha a génnek két példánya van, akkor a lisztérzékenység kialakulásának kockázata drámaian megnő" - mondta Fasano.

A lisztérzékenység olyan rendellenesség, amelyben az immunrendszer megtámadja és károsítja a vékonybelet. Ezeket a támadásokat a glutén, a búzában és más kapcsolódó gabonákban található fehérje fogyasztása váltja ki, amely egyes embereknél rossz immunrendszeri reakciót idézhet elő - írja a Celiac Disease Foundation.

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a szoptatásnak védő hatása lehet a csecsemők lisztérzékenységével szemben - állapították meg a kutatók a tanulmány háttérinformációiban. Más tanulmányok azt mutatták, hogy 4 és 6 hónap között lehet egy ablak, amely alatt a gluténnak kitett gyermek nagyobb valószínűséggel képes toleranciát kialakítani.

Az első vizsgálatban több mint 700 olasz csecsemő vett részt 2003 és 2008 között, és úgy gondolták, hogy veszélyben vannak, mert közvetlen családjuk egyik tagja celiakia volt.

Folytatás

A gyerekeket véletlenszerűen két csoportba sorolták, az egyikben a gyerekek 6 hónaposan elkezdtek gluténos ételeket fogyasztani, a másikban pedig az első születésnapjukig vártak, mielőtt glutént fogyasztottak volna. A kutatók ezután öt évig követték a gyerekeket.

A tanulmány kimutatta, hogy a glutén bevezetésének elhalasztása nem volt hatással a gyermek hosszú távú kockázatára a lisztérzékenység kialakulásában.

Fasano szerint azonban késleltette a lisztérzékenység kialakulását, ami létfontosságú lehet a gyermek egészséges fejlődésének védelmében.

"Fontos lehet a 8-10 hónapos késés" - mondta. "Ez az idő kulcsfontosságú számos szerv, köztük az agy fejlődése szempontjából." A lisztérzékenységgel járó immunválasz káros lehet a normális fejlődésre, ezért érdemes a lehető leghosszabb késleltetést tenni a tanulmány szerzői szerint.

A kutatók azt is megjegyezték, hogy az anyatejes táplálás a cöliákia kialakulását sem befolyásolta.

A tanulmány azt is megállapította, hogy azok a gyermekek, akiknek voltak bizonyos génjeik, amelyek befolyásolják az emberi leukocita antigén (HLA) rendszert, kétszer nagyobb eséllyel fejlesztik ki a lisztérzékenységet, mint a normál kockázatú HLA génekkel rendelkező gyermekek. A HLA segíti az immunrendszert arra, hogy specifikus célpontokat támadjon meg, és ha hibás, akkor autoimmun rendellenességekhez vezethet.

A második vizsgálatban több mint 900 olyan gyermek vett részt, akiknek szintén nagy a kockázata a lisztérzékenységnek, és akiknek körülbelül fele glutént kapott napi étrendjében 16 hetes és 24 hetes kor között. Ez a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy kis mennyiségű glutén bevitele nem csökkentette a lisztérzékenység kockázatát.

Dr. Ivor Hill, az Ohio állambeli Columbus Országos Gyermekkórházának gyermek gasztroenterológusa elmondta, hogy nem lepte meg a két vizsgálat eredménye.

"Mindig meggyőződésem volt, hogy az a gondolat, hogy diétával megelőzhetjük a csecsemők körében a lisztérzékenységet, nem fog tartani" - mondta. "Késleltettük a megjelenés korát, de nem tudtuk megakadályozni."

Hill elmondta, hogy a szülőket a legjobban a cöliákia iránti hajlamú családok gyermekeinek figyelemmel kísérése szolgálná. "Nem sokat tehetsz azon kívül, hogy egész életedben távol maradj a gluténtől" - mondta.

Folytatás

Ezeknek a gyermekeknek a HLA-tesztje segít meghatározni a gyermek jövőbeli kockázatát, de "jelenleg ez nem olcsó teszt. Ez nagyon drága teszt" - mondta Hill, hozzátéve, hogy újabb technikákat vizsgálnak, amelyek le tudják hozni az árat.

Ezeknek a tanulmányoknak a megállapításai nem foglalkoznak olyan emberekkel, akik nem celiaciás gluténérzékenységgel rendelkeznek, állítják a folyóirat ugyanazon számában szereplő kísérő szerkesztőség szerzői. A lisztérzékenység a cöliákiához hasonló tüneteket okoz, de a glutén fogyasztása nem okoz kárt a vékonybélben a lisztérzékenységi alapítvány szerint.