A felső légutak és a hangszálak szekvenciális összehúzódása a többszörös rendszer atrófia alvási apnoéjában

Jelentkezzen be felhasználónevével és jelszavával

Legfrissebb tartalom
Jelenlegi probléma
Archívum
JNNP 100
Szerzői
Podcastok
Ról ről

Főmenü

Legfrissebb tartalom
Jelenlegi probléma
Archívum
JNNP 100
Szerzői
Podcastok
Ról ről

Jelentkezzen be felhasználónevével és jelszavával

Ön itt van

itthon
Archívum
74. évfolyam, 5. szám
A felső légutak és a hangszalagok szekvenciális összehúzódása a többszörös rendszer atrófiájának alvási apnoéjában: alacsony terű mágneses rezonancia fluoroszkópos vizsgálat

Cikk
Szöveg
Cikk
info
Idézet
Eszközök
Ossza meg
Válaszok
Cikk
metrikák
Figyelmeztetések

M Hirayama,
H Fukatsu,
H Watanabe,
Y Koike,
Egy Noda,
H Ito,
R Kobayashi,
G Sobue

Neurológiai Tanszék, Nagoya Egyetem Orvostudományi Kar, Nagoya, Japán

Levelezés: G Sobue professzor, Nagoya Egyetem Orvostudományi Karának Neurológiai Tanszéke, 65 Tsurumai-cho Showa-ku, Nagoya 466–8550 Japán; sobuegmed.nagoya-u.ac.jp

Absztrakt

Alacsony terű mágneses rezonancia fluoroszkópiával tisztázták a légúti obstrukció időbeli és térbeli jellemzőit az alvási apnoe szindrómában (SAS) többszörös rendszer atrófiában (MSA), valamint obstruktív SAS-ban (OSAS). 20 súlyos elhízással rendelkező OSAS-os beteget (átlagos (SD) életkor 66 (10) év; 16 férfit, 4 nő) és 6 SAS-os beteget vizsgáltak a valószínű MSA-val összefüggésben (60 (9) év; 4 férfit, 2 nő). Az OSAS csoportban a testtömeg-index, az apnoe-index és a deszaturációs index szignifikánsan magasabb volt, mint az MSA-csoportban. Az OSAS-ban az egyidejű obstrukció a retropalatalis garatból a retroglossalig terjedt alvás közben kis terű mágneses rezonancia fluoroszkópiával. Az MSA-ban a felső légutak elzáródása hasonló eloszlást követett, de a hangszálak elzáródása követte a felső légutak elzáródását. Az OSAS-szal szemben az MSA-val rendelkező SAS-ban szekvenciálisan ható idegi mechanizmusok gyanúja merül fel.

alacsony mező MRI
többszörös rendszer atrófia
alvási apnoe szindróma
felső légutak
hangszál
mágneses rezonancia fluoroszkópia

BMI, testtömegindex
MR, mágneses rezonancia
MSA, többszörös rendszer atrófia
OSAS, obstruktív alvási apnoe szindróma
SAS, alvási apnoe szindróma

Statisztikák az Altmetric.com-tól

alacsony mező MRI
többszörös rendszer atrófia
alvási apnoe szindróma
felső légutak
hangszál
mágneses rezonancia fluoroszkópia

BMI, testtömegindex
MR, mágneses rezonancia
MSA, többszörös rendszer atrófia
OSAS, obstruktív alvási apnoe szindróma
SAS, alvási apnoe szindróma

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), amelyet általában elhízással társítanak, a felső légutak elzáródását okozza. Az OSAS-t a szív- és érrendszeri betegségek és a közlekedési balesetek kockázati tényezőjének tekintik. Többszörös rendszer atrófiában (MSA) szenvedő betegeknél gyakran fordul elő alvási apnoe szindróma (SAS), 1 esetenként hirtelen halált okoz. 2 Az apnoe időtartama azonban általában rövidebb, és az O2 deszaturáció enyhébb az MSA-ban, mint az OSAS-ban. 2 Az SSA patofiziológiája az MSA-ban nem teljesen ismert. 3–6

Nagy sebességű számítógépes tomográfiát, mágneses rezonancia (MR) képalkotást és laryngoscopiát alkalmaztak a SAS felső légútjának felmérésére. 7–9 A nagysebességű számítógépes tomográfia azonban nem teszi lehetővé a felső légutak elég hosszú megfigyelését alvás közben. A gégeoszkópia szintén nem használható érzéstelenítés nélkül, és a természetes alvás során nehéz használni az általa okozott kényelmetlenség miatt.

A SAS természetes alvás kórélettanának tisztázása érdekében kifejlesztettünk egy új módszert a felső légutak monitorozására alacsony térbeli MR fluoroszkópiával, amely hasznos értékelést nyújtott a SAS-ról. 10, 11 Ebben a tanulmányban összehasonlítottuk az alvási apnoe légúti obstrukciójának időbeli és térbeli profilját MSA-ban az OSAS-val.

BETEGEK ÉS MÓDSZEREK

Húsz OSAS-ban szenvedő, súlyos elhízással küzdő beteget (átlag (SD) életkor 66 (10) év; 16 férfi, 4 nő) és hat SAS-os beteget vizsgáltak a valószínű MSA 12 (60 (9) év; 4 férfi, 2 nő) összefüggésben (Asztal 1). Ezekben a betegeknél OSAS-t vagy MSA-t diagnosztizáltak, és a Nagoyai Egyetemi Kórházban kezelték őket. Mindkét csoportba tartozó betegeket poliszomnográfiával értékelték, és teljesítették az SAS diagnosztikai kritériumait. Az alanyok előzetesen megalapozott beleegyezést adtak.

Klinikai részletek és mágneses rezonancia képalkotás (MRI) megállapítások multiplex atrófiában (MSA) és obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) szenvedő betegeknél

A legtöbb beteg napközben (13: 30-15: 30) vagy éjfél körül (23: 00-2: 00) MR-fluoroszkópos vizsgálatnak vetették alá természetes alvásban fekvő helyzetben. A képeket legalább 60 percig rögzítették, és az MR-képalkotás során minden betegnél alvással kapcsolatos obstruktív jelenségeket kerestek. Mivel az MR képalkotás során nehéz elektroencefalogramot rögzíteni, az alvás állapotát ellenőrzéssel és horkolás vagy stridor jelenlétével azonosítottuk.

0,35 T mágneses nyitott portál MR képalkotót (Toshiba, Tokió, Japán) használtunk. Mágnesszelep övtekercset helyeztek a beteg nyakába. Az MR fluoroszkópiát gyors spin echo típusú szekvenciával hajtottuk végre, ismétlési idejük 28 ms, visszhang ideje 5 ms és elfordítási szöge 15 °. A szelet vastagsága 10 mm volt, és egy 23 cm-es látómezőt folyamatosan képeztek le 128 × l28 mátrixszal. A monitorozáshoz általában a középső és a lágy szájpadszintű transaxiális síkot választották. A valós idejű képeket 0,9 másodperces időközönként figyeltük. Az alvási apnoe paramétereinek különbségét az OSAS és az MSA csoportok között Student's t teszttel statisztikailag elemeztük. A hangszalag szűkületének azonosítása érdekében MR képalkotáson felmértük a hangszalag kép maximális átmérőjét, amely igazodott a hangszalag síkjához, és meghatároztuk a hangszalag szűkületének jelenlétét, amikor az átmérő kisebb volt, mint fele hogy éber állapotban.

EREDMÉNYEK

Alacsony terű mágneses rezonancia képalkotás a felső légutakban és a hangszálakban többszörös rendszer atrófiában (MSA) szenvedő, elhízott páciensnél. Horkolás vagy stridor történt a felső légutak elzáródását követően. Ugyanakkor a glottis szűkült. Miután a felső légúti obstrukció befejeződött, a glottis teljesen elzáródott (nyílhegyek).

Alacsony terepi MR képalkotás a felső légutakban és a hangszalagok MSA-ban atrófiás nyelvű páciensnél. Ennek a betegnek súlyos atrófiája volt a nyelv és a gége-garat izmaiban. Horkolás vagy stridor történt a felső légutak elzáródásából; ugyanakkor a glottisok beszűkültek. A felső légutak és a hangszálak teljesen el voltak zárva (nyílhegyek).

Az OSAS csoportban az ébrenlét során nem fordult elő felső légúti obstrukció, de a természetes alvásban mind a 20 betegnél ismételt felső légúti obstrukciót figyeltek meg. Ezekben az alvási apnoe epizódokban a teljes elzáródás csökkenő sorrendben következett be a felső légútban, mint az MSA-ban; a hangszalag elzáródását azonban egyetlen betegnél sem figyelték meg. Ez az obstrukciós minta hasonló volt mind a 20 OSAS-nál szenvedő betegnél (1. táblázat, 3. ábra).

Alacsony térbeli MR képalkotás a felső légutakban és a hangszálakban obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő betegnél. A felső légút el volt zárva, de a glottis nem volt (nyílhegy).

VITA

Az OSAS-ban a felső légutakban az okkluzív események és az MSA-ban az alvási apnoe vizualizálása nehéz. A fibreopticus gége használata könnyen megmutatja a felső légutat, de természetes alvás közben nem alkalmazható kényelmetlenség miatt. Ezenfelül, mivel ez az eszköz nem képes vizualizálni az elzáródás helyétől távol eső területeket, a légutak elzáródásának szekvenciális értékelése időben és térben nem lehetséges. A felső légutak alacsony terepi MR-fluoroszkópiával történő monitorozása egy új módszer, amely természetes alvás közben egyszerre képes elemezni a felső légutat és a hangszalagot egyaránt. Ez az első jelentés a felső légutak és a hangszalag térbeli és időbeli profiljairól természetes alvás során MSA-ban szenvedő betegeknél.

Ezek az eredmények a következő hipotézist sugallhatják, hogy az MSA alvási apnoe alkalmanként hirtelen halált okoz. Alvás közben a torok tövében fellépő hipotónia a felső légutak elzáródását okozza, rendkívül erős horkolás és nehéz légzés vezethet apnoéhez az OSAS-ban szenvedő betegeknél. Néhány ingerlés (hipoxaemia és apnoét okozó hiperkapnia) izgalmi választ eredményez, kiküszöbölve a felső légutat fenntartó hipotóniát. Ami az alvási apnoét illeti az MSA-ban, ha a felső légutak akadályozottak, akkor a felső légutak és a hangszalag túlzott lezárását serkenti. 19 A hipoxia és a hiperkapnia izgalmi reakciót vált ki, amely túlzott izomösszehúzódást okozhat, és dystonia-szerű reakcióhoz vezethet. Következésképpen a hosszan tartó apnoe szívritmuszavart vált ki.