Fokozott élelmiszer-energiaellátás, mint az elhízás-járvány fő mozgatórugója: globális elemzés

Stefanie Vandevijvere

a Népegészségügyi Iskola, Aucklandi Egyetem, 261 Morrin Road, Auckland, Új-Zéland.

Carson C Chow

b Biológiai modellezési laboratórium, National Institute of Health, Bethesda, Amerikai Egyesült Államok.

Kevin D Hall

b Biológiai modellezési laboratórium, National Institute of Health, Bethesda, Amerikai Egyesült Államok.

Elaine Umali

a Népegészségügyi Iskola, Aucklandi Egyetem, 261 Morrin Road, Auckland, Új-Zéland.

Boyd A Swinburn

a Népegészségügyi Iskola, Aucklandi Egyetem, 261 Morrin Road, Auckland, Új-Zéland.

Absztrakt

Célkitűzés

Vizsgáltuk az összefüggéseket a nemzeti élelmiszer-energiaellátás változásai és a lakosság átlagos testsúlya között.

Mód

24 magas, 27 közepes és 18 alacsony jövedelmű országból gyűjtöttünk adatokat az átlagos mért testtömegről globális adatbázisokból, nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérésekből és szakértők által áttekintett cikkekből. Az átlagos testtömeg változását olyan tanulmányi párokból származtatták, amelyek legalább négy év különbséggel voltak egymástól (különböző évek, 1971–2010). A kiválasztott vizsgálati párokat nemzeti vagy szubnacionális szinten egy serdülő vagy felnőtt populációt reprezentatívnak tekintették. Az élelmiszer-energiaellátás adatait az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének élelmiszer-mérlegéből szerezték be. Becsültük a népesség energiaigényét a felmérés időpontjaiban az Orvostudományi Intézet egyenleteivel. Végül egy kísérletileg validált modell segítségével megbecsültük az energiafogyasztás változását, amely elméletileg elszámolhatja az átlagos testtömeg megfigyelt változását.

Megállapítások

56 országban az élelmiszer energiaellátásának növekedése az átlagos testtömeg növekedésével járt. 45 országban az élelmiszer-energiaellátás növekedése nagyobb volt, mint a modell által előre jelzett energia-bevitel növekedése. Az élelmiszer-energiaellátás változása és a testsúly változása közötti összefüggés statisztikailag szignifikáns volt és a magas jövedelmű országokban (P 0,001).

الاستنتاج

تشير النتائج إلى أن الزيادات في إمدادات الطاقة الغذائية كافية لشرح الزيادات في متوسط ​​وزن الجام ل ل المانات الانات الانات الانات الانات الانات الانات الانات الاني وهناك حاجة إلى بذل جهود من خلال السياسات لتحسين سلامة النظم والبيئات الغذائية لخفض معدلات السمنة.

18. évad, 18. rész, 国家 平均 体重 数据。 平均 体重 的 变化 来源于 最少 相差 相差 4 相差 的 变化 研究 （不同 年份 年份 1971–2010 年）。 所选 的 两组 研究 被 认为 是 代表 了 国家 或 地方范围 内 青少年 或 成年人 口 的 数据。 食品 能量 联合国 粮食 是 从 联合国 粮食 和 农业 组织 的 食品 平衡表 检索 而得 我们 采用 医学 医学 的 方程式 方程式 估计 能量 能量。。 最后 我们 我们模型 估计 了 能够 在 理论上 对 平均 体重 观察 得到 的 变化 产生 影响 的 能量 摄入 的 变化 情况。

56. évfolyam, 56. oldal P 联系 在 高 收入 国家 中 从 整体 上 存在 统计学 上 的 显 著 差异 (P 2 vagy annál nagyobb 1980 és 2013 között a férfiaknál 28,8% -ról 36,9% -ra, a nőknél 29,8% -ról 38,0% -ra nőtt. 1 Sürgős intézkedés kormányoknak és az élelmiszeriparnak szükségük van a járvány megfékezésére 2 A járvány fő mozgatórugóira kell irányulni annak érdekében, hogy teljesüljön az elhízás növekedésének 2025-ig történő megállítását célzó globális cél 3.

Az elhízás-járvány mozgatórugói sokat vitatottak. 4 - 7 A megnövekedett élelmiszer-energiaellátás és az élelmiszer-ellátás globalizációja, növelve az obesogén ultrafeldolgozott élelmiszerek elérhetőségét, érvek az élelmiszer-rendszer domináns hajtóerei mellett a népesség súlygyarapodásában. A fokozott motorizálás és gépesítés, a kis képernyők előtt eltöltött idő, valamint a közlekedés és a munkahelyi fizikai aktivitás csökkenése arra utal, hogy az elhízási járvány meghatározó mozgatója a fizikai aktivitás csökkentése 6, 8.

A testtömeg-növekedés előrejelzésére használt modell, feltételezve, hogy a fizikai aktivitás nem változik, követi azt az egyszerű szabályt, miszerint a napi 100 kJ energiafogyasztás tartós növekedése átlagosan 1 kg testsúly várható növekedését eredményezi, a testtömeg felével. súlygyarapodás körülbelül egy év alatt, 95% pedig körülbelül három év alatt. 9 E modell szerint az élelmiszer-energia túlkínálata elegendő ahhoz, hogy az energia-bevitel növekedését és a testtömeg-növekedést a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és az Amerikai Egyesült Államokban megfigyelték. 9 - 11 Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban az élelmiszer-pazarlás 1974 óta körülbelül 50% -kal nőtt, 2003-ban elérte a napi 5800 kJ/fő értéket. 12 Itt teszteljük azt a hipotézist, hogy az élelmiszer-energiaellátás növekedése elegendő a népesség növekvő testtömegének megmagyarázására 24 magas jövedelmű, 27 közepes jövedelmű és 18 alacsony jövedelmű ország adatainak felhasználásával.

Mód

Élelmiszer energiaellátás

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszer-mérlege úgy becsüli az országok élelmiszer-ellátását, hogy egyensúlyba hozza a helyi termelést, az országos készletek és behozatalokat az exporttal, az állatállomány mezőgazdasági felhasználásával, a vetőmaggal és a hulladék egyes összetevőivel. A gazdaságban, az elosztás és a feldolgozás során keletkező hulladékokat, valamint az elsődleges áruk feldolgozott termékekké történő átalakulásából eredő műszaki veszteségeket általában figyelembe veszik. Az ehető élelmiszerek veszteségei, pl. tárolás, előkészítés és főzés során nem veszik figyelembe a lemezes hulladékot vagy a háziállatok takarmányát, vagy kidobják. Az adatokat az emberi fogyasztásra rendelkezésre álló élelmiszerek egy főre eső éves ellátásaként fejezzük ki. 13 A FAO adatbázisa 1961 és 2010 között 183 országra vonatkozó nemzeti szintű adatokat tartalmaz. Minden ország esetében kivonták az élelmiszer-energiaellátás adatait, hogy megfeleljenek a felnőttek testtömegére vonatkozó adatok időtartamának.

Mért testtömeg

A következő kritériumoknak megfelelő vizsgálatokat vontak ki: i. A súlyt 1961 után és 2010 előtt is megmérték (a FAO élelmiszer-mérleg adatainak megegyezése érdekében); ii. a vizsgálati minták reprezentatívak voltak egy nemzeti vagy szubnacionális serdülő vagy felnőtt populációra; (iii) a felmérési módszer összehasonlítható volt az országban végzett korábbi vagy jövőbeni felmérésekkel; iv. azonosítható volt az év, amelyben az egyes felméréseket elvégezték; a két felmérés között legalább négy év telt el; és v. a FAO élelmiszer-ellátási adatai rendelkezésre álltak a vonatkozó időszakra vonatkozóan.

Ha kettőnél több támogatható vizsgálat volt egy országból, akkor azokat a felméréseket is belefoglaltuk, amelyeket a legjobbnak ítéltünk meg. A tanulmányi minőség becslésének kritériumai között szerepelt a nemzeti reprezentativitás, a minta nagysága és a felmérések közötti idő.

Demográfiai adat

A demográfiai adatokat (teljes népesség, kor és nem szerint) az ENSZ Gazdasági és Szociális Minisztériumától szereztük be. 21 A női és férfi átlagos magasságot a felmérés időpontjaiban a http://www.averageheight.co/ oldalról származtattuk. 13 országra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre adatok, és az energiaigény kiszámításához egy szomszédos ország átlagos magassági adatait használták fel.

Adatelemzés

Háromféle elemzést végeztek. Először összehasonlítottuk az élelmiszer-energiaellátás változásait az átlagos testtömeg változásával az egyes országokban. Másodszor, a népesség energiaigényének felmérését a felmérés időpontjában minden országban elvégezték az Orvostudományi Intézet egyenleteivel. Alacsony aktív fizikai aktivitási szint (1,4 ≤ PAL 9

Eredmények

Összesen 83 országban volt legalább két felmérés a mért testtömeg adataival; 24 országban kettőnél több felmérés volt, különböző időpontokban. Kizártuk azokat az országokat, ahol a felmérések közötti időszak négy évnél rövidebb volt (nyolc ország), a felmérési populációk a terület reprezentativitását tekintve nem voltak összehasonlíthatók (nyolc ország), vagy az ország FAO élelmiszer-ellátási adatai nem álltak rendelkezésre (három ország). A felmérés párjai 69 országból kerültek be. Közülük 36 felmérési pár csak a fogamzóképes nőkre vonatkozó adatokat tartalmazta. Egy felmérési pár (Szaúd-Arábia) csak férfiakra vonatkozó adatokat tartalmazott. 24 magas jövedelmű, 27 közepes jövedelmű és 18 alacsony jövedelmű ország adatai kerültek be. A felmérések közötti átlagos időtartam 12 év volt (4–37 év közötti tartomány; 1. táblázat). Az első felmérés idején az élelmiszer-energiaellátás nagyobb volt, mint 52 ország átlagos energiaigénye. Ezen országok közül 37 esetében ez a többlet élelmiszer-energiaellátás meghaladta a 2000 kJ/nap értéket (1. táblázat).

Asztal 1

LIC: alacsony jövedelmű ország; Alsó MIC: alacsonyabb közepes jövedelmű ország; HIC: magas jövedelmű ország; ICSHIB: a feketék magas vérnyomásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata; Felső-MIC: felső-közepes jövedelmű ország; WHO: Egészségügyi Világszervezet.

Megjegyzés: A népesség energiaigényének becslését minden országban elvégezték az Orvostudományi Intézet hím és nőstény egyenleteivel. Az energiafelesleget úgy számították ki, hogy az első felmérés energiaigényét levonták az ugyanazon felmérés energiaellátásáról.

56 ország (81%) esetében mind az élelmiszer-ellátás, mind a testtömeg növekedett a felmérés párjai között. Ezen országok közül 45 esetében (80%) az élelmiszer-energiaellátás növekedése több mint elegendő volt az átlagos testtömeg növekedésének magyarázatához. Ezt mutatja az 1. ábra, ahol 56/69 ország van a jobb felső negyedben, 45/56 pedig jobbra van a modell által előre jelzett energiafogyasztás változásától, amely az adott ország átlagos testtömegének növekedéséhez szükséges. Ugyanezt a mintát figyeltük meg az összes jövedelemszintű országokban (2. ábra, 3. ábra, 4. ábra és 5. ábra). A jobb felső negyedben lévő 11 ország (Benin, Chile, a Dominikai Köztársaság, Gabon, India, Indonézia, Írország, Olaszország, Libanon, Mauritánia és Új-Zéland) esetében az élelmiszer-energiaellátás növekedése nem volt elegendő a súly (1. ábra).

elemzés

Az élelmiszer-energiaellátás változása és az átlagos testtömeg változása 69 országban, 1971–2010

LIC: alacsony jövedelmű országok; Alsó MIC: alacsonyabb közepes jövedelmű országok; HIC: magas jövedelmű vidék; Felső-MIC: felső-közepes jövedelmű országok.

Megjegyzés: A modellezett adatokat reprezentáló pontok azok a becsült energiafogyasztási változások, amelyek szükségesek a populáció átlagos testtömegének változásához. 9.

Az élelmiszer-energiaellátás változása és az átlagos testtömeg változása 24 magas jövedelmű országban, 1971–2009

HIC: magas jövedelmű országok.

Megjegyzés: A modellezett adatokat reprezentáló pontok azok a becsült energiafogyasztási változások, amelyek szükségesek a populáció átlagos testtömegének változásához. 9.

Az élelmiszer-ellátás változása és az átlagos testtömeg változása 15 felső-közepes jövedelmű országban, 1980–2009

Felső-MIC: felső-közepes jövedelmű országok.

Megjegyzés: A modellezett adatokat reprezentáló pontok azok a becsült energiafogyasztási változások, amelyek szükségesek a populáció átlagos testtömegének változásához. 9.

Az élelmiszer-energiaellátás változása és az átlagos testtömeg változása 12 alacsonyabb és közepes jövedelmű országban, 1983–2009

Alsó MIC: alacsonyabb közepes jövedelmű országok.

Megjegyzés: A modellezett adatokat reprezentáló pontok azok a becsült energiafogyasztási változások, amelyek szükségesek a populáció átlagos testtömegének változásához. 9.

Az élelmiszer-ellátás változása és az átlagos testtömeg változása 18 alacsony jövedelmű országban, 1983–2009

LIC: alacsony jövedelmű országok.

Megjegyzés: A modellezett adatokat reprezentáló pontok azok a becsült energiafogyasztási változások, amelyek szükségesek a populáció átlagos testtömegének változásához. 9.

Öt országban (Barbados, Burkina Faso, Kazahsztán, Nigéria és Svájc) csökkent az élelmiszer-ellátás és az átlagos testtömeg. Kazahsztán esetében az élelmiszer-energiaellátás négy év alatt 3778 kJ/nap-kal, 13 117 kJ/nap-ról 9339 kJ/napra csökkent (1. táblázat), az átlagos testtömeg 0,9 kg-os csökkenésével együtt. A négy másik ország esetében az élelmiszer-energiaellátás csökkenése sokkal szerényebb volt (100–300 kJ/nap; 1. táblázat).

Öt másik országban (Eritrea, Izland, Malajzia, Törökország és Üzbegisztán) ellentmondásos változásokat figyeltek meg az élelmiszer-energiaellátás csökkenésével ugyanabban az időszakban, mint az átlagos testtömeg növekedése. Az élelmiszer-ellátás csökkenése Üzbegisztánban volt a legmagasabb (2615 kJ/nap), a legkisebb pedig Eritrea-ban (63 kJ/nap; 1. táblázat). Eritrea kivételével az élelmiszer energiaellátása a kiindulási értéknél ezen öt országban viszonylag magas volt (12 242 és 15 531 kJ/nap között), és magasabb volt, mint az ebben a tanulmányban szereplő többi ország legalább felének értéke. Ezenkívül a kiindulási értéknél a túlzott élelmiszer-energiaellátás magas volt ebben az öt országban (2757–7251 kJ/nap; 1. táblázat).

Három országban (az Iráni Iszlám Köztársaság, Ruanda és Dél-Afrika) ellentmondásos változások következtek be a másik irányban, az élelmiszer-energiaellátás növekedése ugyanabban az időszakban, mint az átlagos testtömeg csökkenése. Ezen országok közül kettőnél az átlagos súlyváltozás kicsi volt (5 g-os csökkenés az Iráni Iszlám Köztársaság esetében és 100 g-os csökkenés Dél-Afrika esetében). Ruandában a súlycsökkenés 800 g volt, míg az élelmiszer-energiaellátás ugyanebben az időszakban 674 kJ/napkal nőtt (1. táblázat).

Az élelmiszer-energiaellátás változása és az átlagos testsúly változása közötti összefüggés szignifikáns volt (P = 0,011). Az országtípusok szerinti rétegzéskor az egyesületek jelentősek voltak a magas jövedelmű országokban (P 12

Más tényezők, például a fizikai aktivitás csökkenése, szintén a testtömeg növekedéséhez vezethetnek, és egyidejűleg fordulhatnak elő az élelmiszer energiaellátásának növekedésével. Kimutatták, hogy az Egyesült Államokban megyei szinten 3,7 millió résztvevő közül a fokozott fizikai aktivitás csak nagyon csekély hatást gyakorol az elhízás prevalenciájára. 23 Valószínűleg egyes országokban, például Kínában, a csökkent fizikai aktivitásnak az elhízásra gyakorolt ​​hatása fontosabb. 24, 25 A fizikai aktivitás csökkenése az energiafogyasztás kompenzációs csökkenése nélkül súlygyarapodást okoz, amíg elegendő súly meg nem gyarapodik az energiaegyensúly létrehozásához (mind a megnövekedett nyugalmi anyagcsere-sebesség, mind pedig a nagyobb test megmozgatásához szükséges megnövekedett energia révén).

A kutatók további járulékos tényezőket javasoltak az elhízáshoz, például szennyező anyagokat, fertőzéseket és a bél mikrobiotájának változását. Ezek a tényezők hatással vannak az anyagcserére, a testösszetételre és/vagy az energiaegyensúly hatékonyságára. További tényekre van azonban szükség ezen tényezők súlygyarapodásban való jelentőségének megértéséhez. Ideális esetben az emberek elhízásának okát véletlenszerű, kontrollált vizsgálatokon keresztül értékelik, ahol véletlenszerűen növelik az élelmiszer-energia rendelkezésre állását, és ezután megmérik az átlagos testtömeget. Egy ilyen kísérlet azonban nem célravezető, mivel nehéz mérni a táplálékfelvételt hosszú időn keresztül, és megkövetelné, hogy a nem elhízott alanyokat véletlenszerűen hozzárendeljék a különböző élelmiszer-energiaellátású környezethez.

Eredményeink azt sugallják, hogy a változó jövedelemszintű országokban növekvő országos átlagos élelmiszer-energiaellátásból rendelkezésre álló energiafelesleg van. 9 Ezért a politikai erőfeszítéseknek a lakosság energiafogyasztásának csökkentésére kell összpontosítaniuk az élelmiszer-rendszerek és a környezet egészségességének javításával. 5, 11, 27 A WHO azon céljának elérése, hogy 2025-ig megállítsa az elhízás növekedését, a kormányok és az élelmiszeripar jelentős fellépését igényli. 3 Számos szakpolitikai intézkedés kombinációjára lesz szükség az étrend jelentős javításához és a túlfogyasztás csökkentéséhez. 2 Ezek a politikák magukban foglalják az egészségtelen élelmiszerek forgalmazásának korlátozását a gyermekek számára, a csomagolás előtti kiegészítő tápértékjelölést, 28 élelmiszerár-stratégiát, 29 az élelmiszerek minőségének javítását az iskolákban 30 és más állami szektorban. Értékelni kell a kereskedelmi és beruházási megállapodások 31 és az agrárpolitika 32 hatását a hazai élelmiszer-környezetre.

A tanulmány fő erőssége az országosan reprezentatív testtömeg- és élelmiszer-ellátási adatok felvétele számos országra és sok évre. A gyengeségek magukban foglalják az egy főre eső nemzeti energiaellátás mérésének korlátozásait (pl. Az ehető élelmiszerek veszteségei a tárolás, az elkészítés és a főzés során, mivel tányérhulladékként vagy háziállatok takarmányaként, és az önellátó gazdálkodást nem veszik figyelembe), valamint az élelmiszer változó minőségét. energiaellátási adatok. Ezen túlmenően az alacsony és közepes jövedelmű országokban a táplálkozási átmenet különböző szakaszaiban 33, 34 valószínűleg gyengébb adatokkal rendelkeznek, és magasabb az önellátó gazdálkodás szintje, ami nem szerepel a FAO élelmiszer-ellátási adataiban. 13.

Az élelmiszer-ellátás és a testtömeg változása közötti összefüggést megzavarhatja a fizikai aktivitás szintjének változása, az élelmiszer-pazarlás változásai vagy az országok demográfiai profiljának változásai. A demográfiai változások, különösen a népesség nagysága, elöregedése, valamint a népesség faji/etnikai diverzifikációja hozzájárulhatnak az elhízás szintjének növekedéséhez. 35 A súlyállapotnak ebben a vizsgálatban használt adatkészleteinek körülbelül a fele csak nőkre vonatkozik, és így csak a lakosság felét képviseli. Az energia-egyensúlyi modell korlátja, hogy feltételezi, hogy az anyagcsere-fiziológia és a fizikai aktivitás szintje globálisan hasonló. Bár ez valószínűleg igaz azokra az iparosodott országokra, amelyekre vonatkozóan pontos adatok állnak rendelkezésre az energiafelhasználás és a testtömeg kapcsolatáról, és amelyekre a modellt kalibrálták, nem világos, hogy ez a feltételezés mennyire érvényes a fejlődő országokra. A modell azt is feltételezi, hogy a fizikai aktivitás populációszintű változásai elhanyagolhatóak a vizsgált időszakokban.

Összegzésképpen elmondható, hogy a magas jövedelmű országokban az utóbbi évtizedekben megfigyelt testtömeg-növekedés az élelmiszer-ellátás megnövekedésével jár. Ezenkívül az élelmiszer-energiaellátás növekedése elegendő az átlagos népességnövekedés magyarázatához. A táplálkozási átmenet és a fizikai aktivitás potenciális csökkenése miatt a jövőben várhatóan ugyanez a minta fordul elő az alacsony és közepes jövedelmű országokban is. A szakpolitikai erőfeszítéseknek a lakosság energiafogyasztásának csökkentésére kell összpontosítaniuk az élelmiszer-rendszerek és a környezet egészségének javításával.

Finanszírozás:

Stefanie Vandevijvere és Boyd Swinburn finanszírozását az Aucklandi Egyetem rektorhelyettes stratégiai alapja biztosítja. Carson Chow-t és Kevin Hall-ot az NIH National Institute of Diabetes and Emésztési és Vese Betegségek (NIDDK) intramuralis kutatási programja finanszírozza, USA.