A HDL koleszterinszint és az A-vitamin fogyasztása metabolikusan egészséges elhízott libanoniak között: keresztmetszeti vizsgálat libanoni felnőttek körében

1 Táplálkozási Tanszék, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, Kaslik Szentlélek Egyetem, Jounieh, Libanon

koleszterinszint

Absztrakt

Célkitűzések. Korábbi tanulmányok kimutatták az A-vitamin és a plazma triglicerid-koncentráció emelkedése közötti összefüggést. Az A-vitamin és a plazma HDL-koleszterin koncentráció közötti összefüggésről azonban korlátozott információ áll rendelkezésre. A tanulmány célja a plazma HDL-koleszterinszint és az A-vitamin bevitel közötti összefüggés vizsgálata 57 metabolikusan egészséges elhízott (MHO) libanoni. Mód. Azon antropometriai és biokémiai adatokat kitöltő 112 felnőtt elhízott résztvevő közül 57 (22 férfi és 35 nő) 18–62 éves korosztályban metabolikusan egészséges, és adataikat e tanulmány tartalmazza. Érvényes szemikvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőívet (SQFFQ) használtak az A-vitamin bevitelének tesztelésére más antioxidánsok mellett. A résztvevőket három libanoni étkezési klinika adatbázisából toborozták. Eredmények. Pearson korrelációs együtthatóját használták az A-vitamin és a plazma HDL-koleszterinszint közötti kapcsolat erősségének mérésére. Jelentős pozitív korreláció volt (

érték = 0,0225) az A-vitamin fogyasztás és a HDL-koleszterin szérumszint között elhízott résztvevőknél; amikor az A-vitamin szintje csökken, a HDL-szint jobban csökken a nőknél, mint a férfiaknál. Következtetés. Az étrendi A-vitamin, egy erős antioxidáns és a magas HDL-szint közötti összefüggés megmutatkozik az MHO-ban, de a későbbi tanulmányokban tovább kell használni.

1.Háttér

2. Módszerek

2.1. Résztvevők

112 elhízott libanonit toboroztak, miközben étrendi klinikákat látogattak rutinvizsgálatok céljából. Három klinika vett részt, kettő Bekaa kormányzóság vidéki területén, egy pedig a libanoni Kesrouane kormányzóság városi területén található. A toborzást ugyanaz a táplálkozási szakember végezte, aki összefoglalta a tanulmány célját. A résztvevőket 2017 júniusa és 2017 októbere között vizsgálták. Két diétás klinikán kitöltötték az étrendi, valamint az antropometriai és biokémiai adatokat a kijelölt időpontokban, 2017. szeptember 17-én és október 22-én. A részvételhez a résztvevőknek elhízottaknak kellett lenniük (BMI ≥ 29,9 Kg/m 2), és az életkornak 18 és 62 év között kellett lennie. Nem lehetnek klinikai tüneteik az A-vitamin-hiányról, és nem szednek semmilyen táplálék-kiegészítőt (kivéve a D-vitamint), vagy olyan gyógyszereket, amelyek magas trigliceridszintet, magas koleszterinszintet, magas LDL szintet, alacsony HDL szintet, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást kezelnek.

Ezt a tanulmányt a Szentlélek Egyetem Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta, és minden résztvevő aláírt egy írásos, tájékozott beleegyezést.

2.2. Metabolikus szindróma

A mai napig nincs egyetértés az MHO fenotípus meghatározásában. Általánosan használt meghatározás a metabolikus szindróma felnőttkori kezelési paneljének kritériumai (ATP-III), amelyet ebben a tanulmányban alkalmaztak. Ennek megfelelően azok a résztvevők, akiknek az öt tényezőből legalább három (megnövekedett derékkörfogat (WC) [a népesség/országspecifikus meghatározás szerint]> 94 cm (férfiak) és> 80 cm (nők) [7]; emelkedett vérnyomás ( BP) (szisztolés vérnyomás ≥ 130 és/vagy diasztolés vérnyomás ≥ 85 Hgmm és/vagy vérnyomáscsökkentő kezelés); hipertrigliceridémia (≥ 150 mg dL); alacsony HDL-koleszterinszint (2) = testtömeg/magasság 2. A WC-t félig 0,1 cm pontosságú metrikus méréssel a borda alsó széle és a csípő felső címere között. Minden intézkedést két példányban hajtottunk végre, és kettő eszközeit alkalmaztuk.

2.6. Vérnyomás

Az ülő vérnyomást két képzett nővér mérte meg digitális vérnyomásmérővel. Két értéket kaptunk mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomásról, 5 perces időközönként, és átlagukat ebben a vizsgálatban használtuk.

2.7. A-vitamin bevitele

Félkvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőívet (SQFFQ) használtunk 57 MHO-n; lefedi az A-vitamin fő forrásait (pl. édesburgonya, borjúmáj, spenót, sárgarépa, dúsított teljes tej, mangó, tehénborsó, sárgabarack és brokkoli). A kérdőív kifejlesztését, érvényességét és reprodukálhatóságát másutt vizsgálják. Az SQFFQ-ból származó étrend-bevitelt az egyes élelmiszerek (g/d) és italok (ml/d) napi bevitelévé alakították át úgy, hogy az adott adagegységet megszoroztuk a fogyasztás gyakoriságával, a következő értékeket adva a jelentett gyakoriságokra: 1-3 alkalommal/nap = 2 ((1 + 2 + 3)/3); 1-3 alkalommal/w = 0,28 ((1/7 + 2/7 + 3/7)/3); Havonta 1-3 alkalommal = 0,06 ((1/30 + 2/30 + 3/30)/3); alkalmanként és soha nem evett = 0.

2.8. Statisztikai elemzések

Az MHO antropometriai és biokémiai jellemzőinek leíró statisztikáit átlagként ± SD-ként tüntettük fel. Pearson korrelációs együtthatóját használták az A-vitamin és a plazma HDL-koleszterinszint közötti kapcsolat erősségének mérésére. Diák párostalan t-tesztet használtak a férfiak és a nők közötti különbségek összehasonlítására a különböző paraméterekben, életkorban, iskolai végzettségben, BMI-ben, éhomi vércukorszintben, trigliceridekben és HDL-koleszterinszintben, WC-ben, vérnyomásban és A-vitamin bevitelben. Valamennyi elemzést az SPSS® statisztikai szoftvercsomaggal végeztük (Statistical Package for Social Sciences, 24.0 verzió, SPSS Inc., Chicago, IL, USA). Eredmények> 0,05). A WC azonban szignifikánsan magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél ( MHO (

az értékeket független mintából származtattuk

-teszt a folyamatos változókra.

Az A-vitamin fogyasztás átlaga alacsonyabb a nőknél (776,9 ± 172,9 mg RAE), mint a férfiaknál (918,7 ± 192,3 mg RAE). Ez a különbség szignifikáns, ha értéke = 0,02.

Pearson korrelációs együtthatóját használták az A-vitamin fogyasztás és a szérum HDL-szint közötti kapcsolat erősségének mérésére. Jelentős pozitív korreláció (érték = 0,0225) volt az elhízott résztvevők A-vitamin-fogyasztása és a HDL-koleszterin szérumszintje között; amikor az A-vitamin szintje csökken, a HDL-szint jobban csökken a nőknél, mint a férfiaknál (érték = 0,0084).

4. Megbeszélés

Az elhízás a metabolikus szindróma kialakulásának fő okozó tényezője. A felhalmozódott zsírban megnövekedett oxidatív stressz az elhízással összefüggő metabolikus szindróma fontos kórokozó mechanizmusa [9], amely a kockázati tényezők konstellációja, amelyet központi elhízás, diszlipidémia, magas vérnyomás és az inzulinrezisztenciával összefüggő hiperglikémia jellemez [10]. Következésképpen az elhízás általában számos kardiometabolikus rendellenességgel jár. Tanulmányok azonban kimutatták, hogy vannak olyan elhízott személyek egy része, amelyek nem mutatnak ilyen kardiometabolikus rendellenességeket (metabolikusan egészségesek), és ezeket egy elhízott fenotípus alatt, MHO-ként azonosították [11].

Ezenkívül az elhízás a világ számos részén az egyik elsődleges egészségügyi probléma lett, mivel növekvő mértékben járul hozzá a globális morbiditás terheihez [12]. Különösen a Közel-Keleten van a legnagyobb fenyegetés az egyre növekvő elhízási járvány szempontjából [13]. Például Libanonban, egy fejlődő és közepes jövedelmű országban az elhízás elterjedtsége riasztó arányt ért el a felnőttek (20 éves és idősebbek) körében [14]. Az 1997-es 17,4% -ról 2009-re 28,2% -ra nőtt (a férfiaknál 27,4%, a nőknél pedig 28,8% volt 2009-ben) [15]. Egy ilyen aggasztó tendencia aláhúzza annak szükségességét, hogy megvizsgáljuk az anyagcserében egészséges, elhízott egyének arányát, és hogy vizsgáljuk a kapcsolódó metabolikus paraméterekkel rendelkező táplálkozási tényezőket. Ebben a tanulmányban a 112 résztvevő közül 57 résztvevőt tekintettek MHO-nak (51%); ez a százalék meghaladja az MHO és a túlsúlyos résztvevők 37,2% -át egy nemrégiben Matta libanoni népességen végzett kutatásában et al. 2016-ban.

Ezenkívül a jelenlegi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az életkor, a BMI, a vérnyomás, a glükózszint és a trigliceridszint nem volt szignifikánsan különbözõ a résztvevõk között (> 0,05). A WC azonban szignifikánsan magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél (94 cm férfiaknál és> 80 cm nőknél). Hasonlóképpen, a szérum HDL szintje szignifikánsan alacsonyabb volt a férfiaknál (40,2 ± 6 mg/dl), mint a nőknél (52,9 ± 12,9 mg/dl) (férfiaknál 40 mg/dl, nőknél> 50 mg/dl [16].

Ennek a vizsgálatnak az erősségei a következők: Az MHO mintát azért választottuk a munkához, mert a metabolikus szindróma az atherogén lipoprotein részecskék nagyobb termelésével jár, és ez megváltoztathatja a HDL szintjét [4]. Ezenkívül a minta reprezentatív volt a libanoni népesség egészére nézve, mivel a projekt vidéki és városi területekre koncentrálódott.

De ennek a tanulmánynak a megállapításait korlátai között kell vizsgálni. Ideális esetben eredményeinket azokban a vizsgálati populációkban kell igazolni, ahol nagyobb számú MHO-résztvevő van, és figyelembe kell venni a testzsír százalékot, mint az elhízás helyes osztályozásának kritériumát. Ezen túlmenően figyelembe kell venni a béta-karotin bevitelt, az A-vitamin bevitelt és a megalapozó tényezőket. Meg kell jegyezni, hogy további vizsgálatokat kell végezni az étrendi A-vitamin és a szérum HDL-szint közötti összefüggés tisztázása érdekében, mert az alacsony HDL-szint tükrözheti az LDL oxidációja elleni csökkent antioxidáns védelmet [19], és ezáltal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a megértés pedig elősegítheti olyan új kezelési és megelőzési stratégiák kidolgozását, amelyek hatékonyabban csökkentik az elhízásból eredő krónikus betegségek terheit.

5. Következtetések

Az A-vitamin - egy erős antioxidáns - terápiás potenciálját az emberi elhízással összefüggő rendellenes lipoprotein-anyagcsere korrekciójában ki kell használni, miután megállapították azt a mechanizmust, amelyen keresztül az A-vitamin társul a HDL-koncentrációkhoz. További munkára van szükség, különös tekintettel arra, hogy a szöveti koncentráció és a plazmaszintek hogyan viszonyulnak az étrendi bevitelhez a HDL szintjéhez. A jelen eredményeket elsődlegesnek kell tekinteni, és további nyomonkövetési vizsgálatokra van szükség ezen eredmények megerősítéséhez. Ez a tanulmány fontos üzenetet jelenthet az egészségügyi szakemberek számára, különösen a nagy szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett lakosság körében.

Adatok elérhetősége

Nyers adatokat a Kaslik Szentlélek Egyetemen állítottak elő. A vizsgálat eredményeit alátámasztó, származtatott adatok kérésre a megfelelő szerzőtől (J. Zalaket) állnak rendelkezésre.

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.

Hivatkozások

  1. Amerikai Diabetikus Egyesület, „Kardiovaszkuláris betegségek és kockázatkezelés: szabványok” Cukorbetegség ellátása, köt. 41. o. 2018. megtekintés: Google Scholar
  2. Y. Ő, V. Kothari és K. E. Bornfeldt, Nagy sűrűségű lipoprotein funkció kardiovaszkuláris betegségekben és diabetes mellitusban. Trombózis és érbiológia, köt. 38, 38 (2). doi, 10.1161/atvbaha.117, 2018.
  3. H. Soran, J. D. Schofield és P. N. Durrington: „A HDL antioxidáns tulajdonságai” Határok a farmakológiában, köt. 6. o. 222., 2015. Megtekintés: Google Scholar
  4. C. N. Blesso, C. J. Andersen, B. W. Bolling és M. L. Fernandez: „A tojásbevitel javítja a karotinoid állapotot azáltal, hogy növeli a plazma HDL-koleszterinszintjét metabolikus szindrómában szenvedő felnőtteknél”. Food Funct, köt. 4. sz. 2, 2013. 213–221. Megtekintés: Google Scholar
  5. V. J. Navarro, I. Khan, E. Björnsson, L. B. Seeff, J. Serrano és J. H. Hoofnagle: „Májkárosodás növényi és étrend-kiegészítőkből” Hepatológia, köt. 65. sz. 1, 363–373., 2017. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. V. P. Palace, N. Khaper, Q. Qin és P. K. Singal: „Az A-vitamin és a karotinoidok antioxidáns potenciálja és jelentősége a szívbetegségek szempontjából. Radikális biológia és orvostudomány ”, in Az A-vitamin és a karotinoidok antioxidáns potenciálja és jelentősége a szívbetegségek szempontjából. Ingyenes radikális biológia és orvostudomány, 746–761., 746–761. doi, 10.1016/s0891-5849 (98) 00266-4, 1999. Megtekintés: Google Tudós
  7. Derékbőség és derék-csípő arány: A WHO szakértői konzultációjának jelentése, Egészségügyi Világszervezet., Egészségügyi Világszervezet (WHO, Genf, 2011.
  8. O. Mayer Jr., J. Bruthans, J. Seidlerová et al., „A metabolikus szindróma mint halálozási marker prospektív vizsgálata krónikus szívkoszorúér-betegekben” European Journal of Internal Medicine, 2018. Megtekintés: Google Scholar
  9. S. Furukawa, T. Fujita, M. Shimabukuro és mtsai: „Fokozott oxidatív stressz az elhízásban és annak hatása a metabolikus szindrómára” A Journal of Clinical Investigation, köt. 114. sz. 12., 1752–1761., 2004. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. S. Ghodsi, A. Meysamie, M. Abbasi és mtsai. "A nem nagy sűrűségű lipoprotein-frakciók szorosan összefüggenek az elhízástól és a cukorbetegségtől független metabolikus szindróma jelenlétével: populációalapú tanulmány iráni felnőttek körében" Journal of Diabetes and Metabolic Disorders, köt. 16. sz. 2017. 2017. 1. Megtekintés: Google Tudós
  11. J. Matta, L. Nasreddine, L. Jomaa és mtsai. "Az anyagcserében egészséges túlsúly és az elhízás a hagyományos étrendi szokások nagyobb mértékű betartásával jár együtt: keresztmetszeti vizsgálat felnőttek körében Libanonban" Tápanyagok, köt. 8. sz. 7. cikk. 432., 2016. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  12. O. P. García, K. Z. Long és J. L. Rosado: „A mikrotápanyagok hiányának hatása az elhízásra” Táplálkozási vélemények, köt. 67. sz. 10, 559–572., 2009. Megtekintés: Google Scholar
  13. NCD Risk Factor Collaboration, „A felnőttek testtömegindexének alakulása 200 országban 1975 és 2014 között: 1698 populációalapú mérési vizsgálat összesített elemzése 19 ∙-vel2 millió résztvevő ” A Lancet, köt. 387. sz. 10026, 1377–1396, 2016. Megtekintés: Kiadói oldal | Google ösztöndíjas
  14. C. Issa, N. Darmon, P. Salameh, M. Maillot, M. Batal és D. Lairon: „A mediterrán étrend mintája alacsony folyékony édességek és finomított gabonafélék fogyasztásával negatívan összefügg a libanoni vidéki felnőttek zsírosodásával, ” International Journal of Obesity, köt. 35. sz. 2, 2011. 251–258. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  15. L. Nasreddine, F. Naja, M. C. Chamieh, N. Adra, A.-M. Sibai és N. Hwalla: „A túlsúly és az elhízás tendenciái Libanonban: két országos keresztmetszeti felmérés (1997 és 2009) bizonyítékai.” BMC Népegészségügy, köt. 12. o. 798, 2012. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  16. L. Mahan, S. Escott-Stump és J. Raymond, „Krause étele és táplálkozási gondozási folyamata” Elsevier, köt. 706., 2012. Megtekintés: Google Scholar
  17. Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium, Amit együnk Amerikában, Agrárkutatási Szolgálat, 2007.
  18. L. V. Vijver, G. V. Poppel, J. Hospers, R. Buytenhek és H. Princen: „A β hatásának hiánya-karotin-kiegészítés egészséges dohányosok plazma lipoproteinjein ” Atherosclerosis, köt. 109. sz. (1-2), 1994. Megtekintés: Google Scholar
  19. M. C. Cheung, X.-Q. Zhao, A. Chait, J. J. Albers és B. G. Brown: „Az antioxidáns kiegészítők blokkolják a HDL válaszát a szimvasztatin-niacin terápiára koszorúér-betegségben és alacsony HDL-ben szenvedő betegeknél.” Arteriosclerosis, trombózis és érbiológia, köt. 21. sz. 8, 1320–1326, 2001. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas