A kecskehús nem okoz megnövekedett vérnyomást

Absztrakt

Noha folyamatosan pletykák vannak arról, hogy a kecskehúsos ételek fogyasztása növeli a vérnyomást, ezt nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. Két kísérletet végeztek annak tisztázására, hogy nő-e a vérnyomás a kecskehúsételek fogyasztásával együtt. Az 1. kísérletben 24 Dahl/Iwai patkányt (15 hetesek, testtömegük 309,3 ± 11,1 g) egyenletesen 4 csoportra osztottak. A kontrollcsoportot (CP) 20% csirkét és 0,3% sót tartalmazó étrendet etettük szárazanyagra számítva. A kecskehús-csoportot (GM) 20% kecskehúst és 0,3% sót tartalmazó étrenddel etették. A kecskehús/sócsoportot (GS) 20% kecske és 3% - 4% sót tartalmazó étrenddel etették. Az okinavai mugwort (Artemisia Princeps Pampan)/sócsoportot (GY) 20% kecskehúst, 3-4% sót és 5% fagyasztva szárított mugwort port tartalmazó étrendet etették. Az 1. kísérlet 14 héten át tartott, és ezalatt az állatok vérnyomását feljegyeztük. A GS és a GY csoportok lényegesen több vizet fogyasztottak (p Kulcsszavak: Kecskehús étel, vérnyomás, sóbevitel, bögre

BEVEZETÉS

A második világháborút követő élelmiszerhiány időszakában (1945–1965) Okinawában és az ázsiai régióban súlyos hiány volt emberi fogyasztásra szánt állati fehérjéből. Beszámoltak arról, hogy a kecskehúsból készült ételeket gyógyhatású ételként használták, és ez okozott sok élet megmentését Okinawában (Hirakawa, 2008). A japán gazdaság stabil növekedésének időszakában (1966 és 1989 között) a sertéshús, a tojás, a tej és a csirke fokozatosan könnyebben elérhetővé vált. Ennek ellenére az okinawai emberek erőteljesen preferálták a kecskehús ételeket.

A kecskék növényevők, amelyek jól ismertek a különféle fűfélék és levelek túléléséről. Mint más húsok esetében, a kecskehús is főleg fehérjéből és zsírból áll. A kecskehúsban lévő fehérje egyensúlyban van az esszenciális és nem esszenciális aminosavakkal. Magas szintű taurint, karnitint és inozint tartalmaz, amelyek fontosak az emberi egészség szempontjából (Nagamine et al., 2013). A kecskék zsírja körülbelül 50% telített zsírsavat és 50% telítetlen zsírsavat tartalmaz magas olajsavtartalommal (C18: 1) (Nagamine et al., 2013). Ezért úgy gondolják, hogy a kecskehúsos ételeket fogyasztó embereknél megfigyelt magas vérnyomás inkább az ételek ízesítésére használt fűszereknek tulajdonítható, mintsem maga a hús.

A szívguta által termelt energia oldalirányú nyomást gyakorol az érfalakra, és megkönnyíti a vér mozgását. A vér mozgásának megkönnyítésére fel nem használt energia súrlódási hőként oszlik el. A vérnyomást a szívguta percmennyisége és a perifériás érerek ellenállása szabja meg. A magas vérnyomást két csoportba sorolják: esszenciális magas vérnyomás és másodlagos magas vérnyomás, amelyek ok-okozati betegségre adott válaszként jelentkeznek. Míg az esszenciális magas vérnyomás oka nem tisztázott, a magas vérnyomásban szenvedők több mint 90% -a bizonyítja, hogy a szülői magas vérnyomásos diatézis örökletes genetikai tényezőket kombinál, a túlzott sófogyasztásból és stresszből fakadó környezeti tényezőkkel együtt. A másodlagos magas vérnyomás oka egyértelműen meghatározott, és olyan állapotokból fakad, mint a vese magas vérnyomás, az endokrin magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri magas vérnyomás és a neurogén magas vérnyomás (Kaplan és Victor, 2010).

Két kísérletet végeztek e kutatás részeként annak tisztázására, hogy a kecskehúsos ételek fogyasztása valóban hozzájárul-e a magas vérnyomás kialakulásához. Az 1. kísérletben a kecskehúsos ételekben használt só és gyógyhatású aromák (búzavirág levelek) vérnyomásra gyakorolt hatását vizsgálták. A 2. kísérletben megvizsgálták az étrendben lévő só csökkenésének vérnyomásra gyakorolt hatását.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

1. kísérlet: A kecskehús fogyasztásának hatása a patkányok vérnyomására

Állatok

A kísérlet során 24 Dahl/Iwai patkányt (4 hetes, 98,7 ± 1,4 g tömegű hímet) vásároltunk a Japan SLC, Inc-től, Shizuoka. Az állatokat egyedi fémketrecekben (37 cm [L] × 25 cm [W] × 20 cm [H]) helyeztük el 23,7 ± 0,7 ° C hőmérsékletű, 77,3 ± 5,4% relatív páratartalmú helyiségben. 12 órás fény/sötét ciklusoknak kitéve (fényciklus 6: 00-18: 00). Tíz hét akklimatizációs periódust engedélyeztek ebben a környezetben a kísérlet megkezdése előtt, azonos körülmények között. Az akklimatizációs periódus alatt az állatokat normál patkánytáplálékkal etették, 10-13 g pellettel (CE-2, CLEA Japan, Inc. Tokyo), és szabad hozzáférést kaptak a vízhez. Ebben az időszakban minden állatot minden reggel 5 percen át kezeltek, hogy megismertessék őket a tartással. Annak érdekében, hogy az állatok hozzászokhassanak a vérnyomásmérési eljárásokhoz, heti kétszer gyakorló méréseket végeztek. A Dhal/Iwai patkányok csökkent vesefiltrációs funkcióval tenyésztett laboratóriumi állatok annak érdekében, hogy alkalmas személyek legyenek az emberi magas vérnyomás kutatására.

Kísérleti terv

Okinawa fő szigetén a kecskehúslevest sóval és borssal ízesítik. Az 1. kísérletben annak tisztázása érdekében, hogy a kecskehús fogyasztása önmagában felelős-e a vérnyomás emelkedésért, a patkányokat kecskehús-diétával etették, és vérnyomásukat összehasonlították egy csirkével etetett kontrollcsoporttal. Másodsorban, a kecskehúsleves ízesítésében használt só és bögre vérnyomáshatásainak tisztázása érdekében a patkányok vérnyomása 3–4% nátrium-kloridot tartalmazó kecskehús és 3–4% nátriumtartalmú kecskehús étrendjével táplálkozik. nátrium-kloridot és 5% bögre sörétet hasonlítottak össze a patkányok vérnyomásával, amelyeket kecskehús-étrenddel etettek.

2. táblázat

A kontroll állatok (CP), a kecskehús (GM), a kecskehús sóval (GS), valamint a kecskehús sóval és mugwort (GY) csoportokkal etetett kísérleti étrend összetétele az 1. kísérletben