A késői vacsora vagy a lefekvés előtti harapás és a túlsúlyos reggeli kihagyásának szövetsége a japán nőknél

1 Táplálkozási Epidemiológiai és Shokuiku Tanszék, Nemzeti Orvosbiológiai Orvostudományi, Egészségügyi és Táplálkozási Intézet, Tokió, Japán

2 Közegészségügy, Szociális Orvostudományi Tanszék, Oszakai Egyetem Orvostudományi Kar, Oszaka, Japán

3 Népegészségügyi és Orvosi Minisztérium, Oszaka prefektúra kormánya, Oszaka, Japán

Absztrakt

1. Bemutatkozás

Az elhízást az egész világon elismert egészségügyi problémának ismerik el, és az életkor szerint standardizált prevalenciája a nőknél 6,4% -ról 14,9% -ra, az 1975-ös 3,2% -ról 2014-re a férfiakra 10,8% -ra nőtt [1]. Ha az elhízás továbbra is ugyanolyan ütemben növekszik, akkor prevalenciája 2025-re eléri a nőknél a 21% -ot, a férfiaknál pedig a 18% -ot [1]. A közelmúltban a Global Burden of Disease 2015 Obesity Collaboraboratorok arról számoltak be, hogy a magas testtömeg-index (BMI) 2015-ben 4,0 millió halálhoz és 120 millió fogyatékossággal kiigazított életévhez vezetett [2]. A 30 kg/m 2 vagy annál magasabb BMI-vel rendelkező idős embereknél vagy a testzsír százalékának legmagasabb kvintilisében szenvedőknél a funkcionális korlátozás kockázata is szignifikánsan magasabb volt [3, 4]. Ez azért figyelemre méltó, mert még Japánban is, ahol a lakosok általában hosszú, egészséges életet élnek, az egészséges élettartam 9 évvel rövidebb, mint a férfiak tényleges élettartama, és 11 évvel rövidebb, mint a nők tényleges élettartama [5]. Ezért az egészséges élettartam meghosszabbítása érdekében a túlsúly/elhízás megelőzése sürgető közegészségügyi probléma az öregedő világban.

Korábbi keresztmetszeti [6–9] és kohorszos vizsgálatokban [10–12] a reggeli kihagyása túlsúlyos/elhízott és súlygyarapodással járt. Bár a reggeli kihagyása széles körben elterjedt magatartás, amelynek gyakorisága növekszik, ami valószínűleg túlsúlyhoz/elhízáshoz vezet [13–15], korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy megvizsgáljuk az egyéb étkezéseknek a reggeli kihagyására gyakorolt hatását [16]. Hipotéziseink szerint az egyének, akik valamit esznek éjszaka, nagyobb valószínűséggel hagyják ki a reggelit, és hogy a késő esti étkezés túlsúlytal/elhízással jár, amikor az étrendi viselkedést éjszaka és reggel elemzik. Az éjszakai étkezés egy kohorszos vizsgálatban az elhízás kockázatával is társult, de ebben a tanulmányban nem vették figyelembe a reggelit [17]. Jelen tanulmány célja hipotéziseink tesztelése volt középkorú japán alanyok körében.

2. Módszerek

2.1. Tanulmány a népességről

Anonimizált másodlagos adatokat használtunk fel a Japán Egészségbiztosítási Szövetség oszakai fiókja által biztosított munkavállalók eltartottjainak kérdőíves egészségügyi felméréséből. A japán egészségbiztosítási törvény szerint az eltartottaknak elsősorban egy alkalmazott családtagtól kell pénzügyi támogatást kapniuk, rendszeres munka nélkül és alacsony éves jövedelemmel. 2015-ben a 40–74 éves résztvevőknek az osakai prefektúra irodájából önállóan kitöltött kérdőívet küldtek az egészségükről és az egészséggel kapcsolatos magatartásukról, és összesen 23 122 személy válaszolt a kérdőívre. Kizártuk azokat a résztvevőket, akiknek hiányzó adatai voltak az életkorról és a nemről (n = 347), azok, akiknek hiányoztak a reggeli kihagyásának, az esti falatozásnak és a késői vacsorának az adatai (n = 354), azok, akik nem jelentettek testmagasságot és súlyt (n = 2200), és a férfi résztvevők kis létszámuk miatt (n = 534). Összesen 19 687 középkorú japán nőt vontunk be a jelenlegi elemzésbe.

A tájékozott beleegyezést nem kifejezetten szerezték meg, de úgy ítélték meg, hogy a résztvevők beleegyeztek a felmérésben való részvételbe, ha kitöltötték a kérdőívet. Ez a tanulmány anonim adatok másodlagos felhasználása miatt mentesült az Intézményi Felülvizsgálati Testület jóváhagyása alól.

2.2. Az étkezési magatartás és a kovariátumok értékelése

Az önállóan kitöltött kérdőívben három étkezési magatartást (lefekvés előtti snack, késői vacsora és reggeli elhagyása) az elmúlt hat hónap során a következő kérdésekkel értékelték: (1) „Van-e falatozás vacsora után (lefekvés) három szokásos étkezésen kívüli snack) legalább hetente háromszor? " lefekvés előtt, (2) „Vacsorázol lefekvés előtt 2 órán belül legalább heti háromszor?” késői vacsoráért, és (3) „Kihagyja a reggelit legalább hetente háromszor?” a reggeli kihagyásáért.

Megkérdeztük a résztvevőket életkorukról, testmagasságukról és testsúlyukról, ≥30 perc/nap és ≥2 nap/hét testmozgási szokásokról (igen vagy nem/tiltott), dohányzási állapotról (soha, korábban vagy jelenleg nem dohányzó), az átlagos napi alvási időtartamról (2), és a túlsúly meghatározása szerint a BMI értéke 25 kg/m 2 vagy nagyobb.

2.3. Statisztikai elemzések

A reggeli kihagyásának és a túlsúlynak az esélyhányadosát (OR) és a 95% -os konfidencia intervallumot (CI) logisztikai regressziós modellekkel becsültük meg. A reggeli kihagyásával és a túlsúlysal kapcsolatos összefüggéseket illetően igazodtunk az életkorhoz, a testmozgási szokásokhoz, a dohányzási állapothoz, az alvás időtartamához és a foglalkoztatáshoz (1. modell). A túlsúlyos összefüggéshez kölcsönösen igazodtunk mindkét étkezési magatartáshoz, vagyis késő esti étkezéshez és a reggeli elhagyásához, az 1. modellben alkalmazott kovariátumok kiigazításai mellett, bár az ilyen viselkedések a túlsúly közvetítői lehetnek. A késő esti étkezést úgy határozták meg, hogy lefekvés előtt vagy késői vacsorázás volt, mivel a résztvevők kis száma (4,6%) mindkét étkezési magatartásról számolt be (2. modell). Kétoldalas

a 0,05 alatti értékeket statisztikailag szignifikánsnak tekintettük. Az összes statisztikai elemzést az SAS 9.4 (SAS Institute Inc.) verziójával hajtottuk végre.

3. Eredmények

Amint az az 1. táblázatból kiderül, a résztvevők körülbelül egyharmada szokott testedzni, és a résztvevők majdnem felének volt munkája. A résztvevők 11% -a szokott későn vacsorázni, 22% -uk szokott lefekvni, 8% -uk pedig szokásosan kihagyta a reggelit.

A késői vacsora és az esti snack elfogyasztása mind a reggeli kihagyásának valószínűségével társult (2. táblázat). A reggeli kihagyásakor az életkorhoz igazított OR (95% CI) a késői vacsora miatt 2,80 (2,48–3,16), lefekvés előtt pedig 1,75 (1,57–1,95) volt, szemben azokkal, akik nem ettek. Még az egészséggel kapcsolatos magatartás és a foglalkoztatási státusz kiigazítása után is, ezek az összefüggések csak kissé gyengültek és statisztikailag szignifikánsak maradtak: a multivariábilisan kiigazított OR-k a reggeli kihagyásakor 2,47 (2,18–2,81) voltak késői vacsora esetén és 1,71 (1,53–1,91) lefekvés előtt.

A 3. táblázat bemutatja az egyes étkezési magatartások (késői vacsora, éjszakai étkezés vagy a reggeli kihagyása) és a túlsúly/elhízás összefüggését. E három étkezési magatartás szignifikánsan összefüggésben állt a túlsúly nagyobb gyakoriságával az egészséggel kapcsolatos magatartás és a foglalkoztatási státusz kiigazítását követően: a túlsúlyos multivariábilisan módosított OR-k (95% CI-k) késői vacsorázás esetén 1,46 (1,29–1,65) volt, 1,48 (1,35–1,63) lefekvés előtt, és 1,29 (1,12–1,49) a reggeli kihagyásáért. A késői étkezés (késő vacsora és/vagy lefekvés előtti snack) és a reggeli elhagyása további kölcsönös kiigazítása után a túlsúlyos asszociációk enyhén csillapodtak, miközben a statisztikai szignifikancia megmaradt: a többváltozós OR (95% CI) 1,43 (1,27–1,62) volt, késői vacsora, 1,47 (1,34–1,62) lefekvés előtt, és 1,23 (1,06–1,42) a reggeli kihagyásáért. Ezenkívül a késő esti étkezés (késői vacsora és/vagy lefekvés előtti snack) és a reggeli kihagyása együttesen szorosan összefügg a túlsúly/elhízás nagyobb gyakoriságával: a többváltozós OR (95% CI) 1,63 (1,33–2,00) ) azoknál a résztvevőknél, akik mindkét étkezési magatartást mutatják, összehasonlítva azokkal, akik nem viselkednek (4. táblázat).

4. Megbeszélés

Ebben a japán nők keresztmetszeti vizsgálatában azt találtuk, hogy az a szokásos étkezési magatartás, hogy lefekvés előtt 2 órán belül vacsorázik és lefekvés előtt nagyobb a valószínűsége a reggeli kihagyásának, és ez a túlsúlyos a reggeli kihagyásától függetlenül. Vizsgálatunk egyik figyelemre méltó megfigyelése, hogy a reggeli kihagyásához képest a késői vacsora elfogyasztása és az esti falatozás szorosabban összefügg a túlsúly nagyobb előfordulásával.

Az éjszakai étkezés gyakoribb volt az elhízott egyéneknél, mint az emberek nélkül, és ezek az egyének nagyobb valószínűséggel folytatnak mértéktelen evést [18]. Ezenkívül a késő esti órákban bekövetkezett nagyobb energiafogyasztás az elhízás nagyobb kockázatával jár [19, 20]. Az éjszakai étkezést folytató egészséges emberek [17] és az elhízott nők [21] nagyobb súlyt kapnak, mint azok, akik nem. Éppen ellenkezőleg, a reggeli bevitel a prospektív vizsgálatokban a súlygyarapodás [19] és az elhízás [22] alacsonyabb kockázatával járt. Csak egy tanulmány értékelte egyidejűleg a késő esti étkezés és a reggeli kihagyásának viselkedését elhízással, amelyet BMI ≥30 kg/m 2 -nek határoztak meg [23], és tudomásunk szerint nincs olyan tanulmány, amely ezeket az összefüggéseket a BMI 25 kg/m 2 az elhízás japán kritériumai szerint.

Vizsgálatunk kiszámíthatóan jelezte az éjszakai étkezési magatartások jelentős összefüggését, például a késői vacsorát és az esti snacket, a reggeli elhagyásával, és mind az éjszakai, mind a reggeli étkezési magatartás függetlenül társult a túlsúly nagyobb kockázatához. Ennek a megfigyelésnek az egyik mechanizmusa kapcsolódik az energiamérleg meghatározásához, mint az energiafogyasztás és az energiafogyasztás kapcsolatához. Az éjszakai fogyasztók naponta több kalóriát fogyaszthatnak, mint azok, akik nem esznek éjszaka [17], és az éjszakai étkezés alacsonyabb energiafelhasználással jár, mint a reggeli evés, az alacsonyabb étrend okozta termogenezis és az alacsonyabb pihenés következtében anyagcsere sebesség étkezés után [24, 25]. Egy másik magyarázat lehet a cirkadián eltérés, ahol az éjszakai ébredés és étkezés a plazma leptin koncentrációjának csökkenését és a glükózszint emelkedését eredményezheti [26, 27]. A túlsúly/elhízás megelőzése érdekében fontolóra kell venni az étkezések időzítését, például a késői vacsorák és az éjszakai étkezések elkerülését.

Vizsgálatunk egyik fő erőssége, hogy Japánban a nők körében végzett nagy népességalapú tanulmányról van szó. Vizsgálatunknak azonban vannak korlátai. Először is, nem tudjuk következtetni a jelenlegi eredmények ok-okozati összefüggésére, mivel ez egy keresztmetszeti vizsgálat. Másodszor, nem rendelkeztek adatokkal a teljes étrendi bevitelről, ezért nem tudjuk megvizsgálni, hogy az éjszakai étkezés összefüggésben volt-e a túlsúlysal, függetlenül az olyan étrendi tényezőktől, mint az energiafogyasztás, a glikémiás index és a glikémiás terhelés. Harmadszor, a magasságot és a súlyt saját maguk jelentették be. Mivel az ön által bejelentett magasság és súly erősen korrelál a mért magassággal és testtömeggel a japán populációban [28], a túlsúly rossz osztályozása korlátozott lehet. Ezután nem tagadhatjuk a fennmaradó zavaró tényezők lehetőségét, bár igazodtunk az elhízás egyes kockázati tényezőihez, például a rövid alváshoz [29–32]. Végül a jelenlegi eredmények általánosíthatósága a japán lakosságra korlátozódhat.

5. Következtetések

A késői vacsorázás és az esti falatozás mind a reggeli kihagyásának gyakoriságával társult. Ezek az éjszakai étkezési magatartások, valamint a reggeli elhagyása egymástól függetlenül összefüggenek a túlsúly nagyobb gyakoriságával. Eredményeink arra utalnak, hogy ezen étkezési magatartások módosítása hozzájárulhat a túlsúly/elhízás megelőzéséhez és ellenőrzéséhez.

Adatok elérhetősége

A tanulmány megállapításainak alátámasztására használt adatkészlet a felméréssel kapcsolatos együttműködési megállapodás miatt nem állt rendelkezésre.

Összeférhetetlenség

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget a cikk közzététele kapcsán.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk az Oszakai prefektusi kormány Közegészségügyi és Orvosi Minisztériumának tisztviselőinek, valamint a Japán Egészségbiztosítási Szövetség oszakai részlegének tisztviselőinek.