A közösségi média hatása a gyermek elhízására: Strukturális egyenletmodellezés alkalmazása Taguchi módszerrel

Datis Khajeheian

1 Médiamenedzsment Tanszék, Teheráni Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Teherán 141556311, Irán

Amir Mohammad Colabi

2 Gazdálkodási Tanszék, Gazdálkodási és Gazdaságtudományi Kar, Tarbiat Modares Egyetem, Teherán, 1439813141, Irán; ri.ca.seradom@ibaloc

Nordiana Binti Ahmad Kharman Shah

Che Wan Jasimah Bt Wan Mohamed Radzi

4 Természettudományi és Technológiai Tanszék, Természettudományi Kar, Malayai Egyetem, Kuala Lumpur 50603, Malajzia; ym.ude.mu@hamisaj (C.W.J.B.W.M.R.); ym.ude.mu@idabatanej (H.S.J.)

Hashem Salarzadeh Jenatabadi

4 Természettudományi és Technológiai Tanszék, Természettudományi Kar, Malayai Egyetem, Kuala Lumpur 50603, Malajzia; ym.ude.mu@hamisaj (C.W.J.B.W.M.R.); ym.ude.mu@idabatanej (H.S.J.)

Absztrakt

1. Bemutatkozás

2016-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról számolt be, hogy körülbelül 170 millió 18 év alatti gyermek szenved elhízással és túlsúlyos betegséggel [1]. Egyes kutatók a gyermekekkel kapcsolatos aggodalmat az elmúlt húsz év egyik legnagyobb és legfontosabb fenyegetésének jelentik a közegészségügy szempontjából [2,3]. Az elhízást mára a társadalomra nézve súlyos veszélyként ismerik el a gyorsan növekvő prevalenciája miatt [4]. Következésképpen a gyermek túlsúlyának és elhízásának megelőzésére kell összpontosítani.

Irán az elmúlt két évtizedben szembesült a gyermekek elhízásával és túlsúlyával. Soltani és mtsai tanulmánya. [31] kimutatta, hogy az általános iskolában (6–11 éves) a gyermekek több mint 18% -a rendelkezik az elhízás és a túlsúly prevalenciájával és kockázatával. Az elhízás és a túlsúly gyermekkorban és tizenéves korban jelentkező kihívásai negatív és veszélyes következményekkel járnak a korai halálozás és morbiditás, valamint a fizikai fogyatékosság szempontjából később, felnőttkorban [32]. Az elhízás/túlsúly és az étkezési szokások közötti összefüggést televíziózás közben Ghobadi és mtsai. [33] Iránban. Sajnos nagyon kevés olyan tanulmány van Iránban, amely a gyermeki viselkedés, például a technológia használata, az átlagos alvási idő és a fizikai aktivitás hatásait vizsgálja, figyelembe véve a családi környezetet és különösen a családi társadalmi-gazdasági helyzetet, a gyermekét tápláló viselkedést és a gyermekek BMI-szintjét. Mindazonáltal továbbra is kevés a kutatás három jól ismert fogalom, azaz a családi társadalmi-gazdasági helyzet, a családi gyermekétkeztetési magatartás, valamint a gyermekek egészséges és egészségtelen táplálékfelvételének egy modellbe történő egyidejű integrációjáról.

A leíró statisztika [34], a varianciaanalízis (ANOVA) [35,36], az ideghálózatok [37], a regresszió [38,39,40,41,42] és a fuzzy halmazok [43] az elhízás elemzésének népszerű statisztikai módszerei. Ezen statisztikai modellezési technikák közül a regressziót (kétváltozós vagy többváltozós) használják a legelterjedtebben a gyermek elhízás modellezésének elemzésére. Az elmúlt évtizedekben egy új modellezési alkalmazást, a strukturális egyenlet modellezést (SEM) alkalmaztak a gyermekek elhízás-elemzésében [44]. A SEM technikával mindenféle interakciót és asszociációt feltételezhetünk a kutatási változók között egyetlen oksági keretben. Ez a megközelítés támogatja a kutatókat abban, hogy jobban megértsék a látens változók fogalmát és azok működését a modellen és a kimenet értelmezésén belül. Ezt a módszert számos tanulmányban alkalmazták, különösen a közegészségügyben [45,46,47]. Rendszerint a SEM robusztus képességgel kombinálja a mérési változókat (megfigyelt) és a konstrukciókat (nem megfigyelt) a közöttük lévő oksági kapcsolatokkal, ami függő (vagy kimeneti) változóhoz vezet. A SEM jobb alternatívát jelentett az általános lineáris modellek (GLM), mint például a lineáris vagy nem lineáris regresszió, faktoranalízis stb.

Statisztikai modellezés, például regresszió, SEM, részleges legkisebb négyzetek (PLS) vagy akár matematikai modellezési technikák, beleértve a neuro-fuzzy következtetési rendszereket, meghatározhatják a szignifikáns független (bemeneti) változókat. Nem tudják azonban szemléltetni, hogy a független változók mely szintjei vagy kategóriái vezetnek magasabb, alacsonyabb vagy névleges függő (kimeneti) változó arányhoz. Ezért a statisztikai vagy matematikai modellezési technikák nem tudják megválaszolni a kérdést: a független változók mely szintje vagy kategóriája vezet magasabb vagy alacsonyabb függő változókhoz? A Taguchi módszer megválaszolja ezt a kérdést. Ezt a módszert számos mérnöki tanulmányban alkalmazták [48,49], de a Taguchi kísérleti elemzés hiányzik a közegészségügyi vizsgálatokból. Ezért a tanulmány fő célja a Taguchi-módszer bevezetése egy olyan minta azonosítására, amely egyesíti a gyermekek elhízásához vezető bemeneti változókat.

2. Taguchi-módszer felépítése

A Taguchi-módszer a szórás mérésén és a várható érték variációjának kiszámításán alapul az alábbiak szerint:

A magas szórás azt jelzi, hogy a megfigyelt értékek eloszlanak a várható tényezőktől a zajfaktorok miatt.

Az alacsonyabb szórás azt jelzi, hogy a megfigyelt értékek a zaj tényezők miatt közel vannak a várt értékhez.

A zajfaktorokat nem könnyű szabályozni, de a kutatók úgy vélik, hogy mind a megfigyelt, mind a zajfaktor értékeket a jel-zaj (SN) arány segítségével lehet szabályozni. Az SN arány meghatározza a zajfaktorok hatását a teljesítményjellemzőkre, és számszerűsíti a változékonyságot [50]. Az optimalizálás típusa alapján három SN alkalmazás létezik, amelyeket a következőképpen határozunk meg:

SN = - 10 log (∑ y 2 n), ha kisebb arányon alapuló optimális helyzetet keres.

SN = - 10 log (∑ y 1/2 n), ha nagyobb arányú optimális helyzetre törekszik.

SN = 10 log (y ¯ s y 2), ha nominális ráta alapján optimális helyzetet keresünk.

ahol y a megfigyelt adatok, n a megfigyelések száma, y ¯ a megfigyelt adatok átlaga, és s y 2 az y varianciája.

Az 1. ábra a Taguchi-módszeren alapuló elemzési folyamatot mutatja be.

Taguchi-módszer elemzési folyamat [51].

3. Anyagok és módszerek

3.1. Mintavételi eljárás

A keresztmetszeti kutatási tervet a jelenlegi tanulmányban alkalmaztuk. A statisztikai mintavételi koncepció szerint a keresztmetszeti kutatási tervezés bármely feltételezett kutatási populációs mintát alkalmaz egy időben, az alapvető adatok megszerzéséhez. Az iráni oktatási rendszer két fő szintre oszlik:

Általános iskolai szint: 6 éves, 6 éves (1. évfolyam) és 11 éves (6. évfolyam),

Középiskolai szint: 6 éves, 12 éves kortól (1. évfolyam) 17 éves korig (6. évfolyam).

3.2. A mutatók mérése

3.2.1. Elhízás szintje

Ebben a tanulmányban a BMI képviseli az elhízás szintjét. Song és mtsai. [52] a BMI-t a relatív méret mértékeként határozta meg az egyén tömege és magassága alapján, a következő képlettel:

A gyermek BMI-jét ugyanúgy mérik, mint a felnőttekét, azzal a különbséggel, hogy ezt követően összehasonlítják más, azonos korú gyermekek tipikus értékeivel. A túlsúlyos küszöbök és a rögzített alsúlyértékek összehasonlítása helyett a BMI-t az azonos nemű és korú gyermekek egy percentilisével hasonlítják össze [53]. Az 1. táblázat a gyermek BMI kategóriáit tartalmazza. Az 5. percentilis alatti BMI alsúlyt, a 95. percentilis felett pedig elhízást jelez. Azok a gyermekek, akiknek BMI-je a 85. és 95. percentilis között van, túlsúlyosnak tekinthetők [53]. A súlyra és magasságra vonatkozó információkat a diákok egészségügyi kártyáiról gyűjtötték. A gyermekek BMI-szintjét úgy mérték, hogy az 1, 2, 3, 4 és 5 értékeket figyelembe vették az „alsúly”, a „normál tartomány”, a „veszélyeztetett”, a „közepesen elhízott” és a „súlyosan elhízott” kategóriákban.