A laktóz jelentősége az emberi étrendben: mexikói konszenzusos találkozó eredményei

Enrique Romero-Velarde

1 Instituto de Nutrición Humana, Universidad de Guadalajara és Hospital Civil de Guadalajara “Dr. Juan I. Menchaca ”, 44340 Guadalajara, Jalisco, Mexikó

megbeszélés

Dagoberto Delgado-Franco

2 Neonatológiai Osztály. ABC Medical Center, 01120 Mexikóváros és Instituto Tecnológico de Estudios Superiores de Monterrey, 64849 Monterrey, Mexikó; moc.latipsohcba@fodagledd

Mariana García-Gutiérrez

3 Endokrinológiai Osztály, Ángeles del Carmen Kórház. 44670 Guadalajara, Jalisco, Mexikó; [email protected]

Carmen Gurrola-Díaz

4 Departamento de Biología Molecular y Genómica. Centro Universitario de Ciencias de la Salud, Universidad de Guadalajara, 44340 Guadalajara, Jalisco, Mexikó; ed.oohay@vphnemrac (C.G.-D.); moc.liamtoh@orgraveb (B.V.-G.)

Alfredo Larrosa-Haro

5 Instituto de Nutrición Humana, Universidad de Guadalajara, 44340 Guadalajara, Jalisco, Mexikó; [email protected]

Ericka Montijo-Barrios

6 Servicio de Gastroenterología. Instituto Nacional de Pediatría, 04530 Mexikóváros, Mexikó; moc.oohay@ojitnomakcire

Frits A. J. Muskiet

7 Laboratóriumi orvoslás, Groningeni Egyetemi Orvosi Központ és Groningeni Egyetem, 9713 GZ Groningen, Hollandia; [email protected]

Belinda Vargas-Guerrero

4 Departamento de Biología Molecular y Genómica. Centro Universitario de Ciencias de la Salud, Universidad de Guadalajara, 44340 Guadalajara, Jalisco, Mexikó; ed.oohay@vphnemrac (C.G.-D.); moc.liamtoh@orgraveb (B.V.-G.)

Jan Geurts

8 FrieslandCampina, 3818 LEAmersfoort, Hollandia; [email protected]

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A laktóz, mint egyedülálló szénhidrát a legtöbb emlős tejben, már az eredetünk óta része az emberi étrendnek. Manapság kémiai tulajdonságai miatt a tejcukor számos tejtermékben megtalálható, és fontos alapanyag a gyógyszeripari termékekben [1,2]. Még mindig vannak kérdések a laktóz (és ezáltal a tejtermék) szerepéről a laktóz-intolerancia tüneteiben szenvedő csecsemőknél és kisgyermekeknél, valamint (2) laktáz-nem perzisztens gyermekeknél és felnőtteknél (LNP). Az LNP egyének alig emésztik a laktózt, és laktóz intolerancia tüneteit mutathatják vagy kialakulhatnak [3,4,5].

Noha a tejterméket viszonylag későn vezették be az emberi étrendben, a fogyasztók számára előnyösnek tűnt, ami kezdeti mutációkat eredményezett, ami a laktóz egész életen át történő hidrolizálásának képességéhez vezetett (laktáz perzisztencia; LP). Ez lehetőséget teremtett a tej megfelelő adagokban történő fogyasztására, ezáltal magas biológiai értékű fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat, például kalciumot biztosítva [6,7]. Ezenkívül a tejben lévő laktóz alacsony glikémiás indexű, amelyet általában metabolikus előnynek tekintenek. A közelmúltban azonosították vagy javasolták a tej révén történő laktózfogyasztás előnyeit: a bél mikrobiota alakítása [8,9], lenyeléskor nincs neurológiailag kifizetődő hatása [10,11], az immunfunkció támogatása [12] és az ásványi anyagok felszívódásának megkönnyítése [13].

Az utóbbi években azonban a csökkentett laktózszintű vagy laktózmentes anyatej-helyettesítő tápszerek használata növekszik különböző országokban, így Mexikóban is. Ez még az egészséges csecsemők és a kisgyermekek esetében is igaz, akik teljes mértékben expresszálják a laktáz enzimet, és ezért képesek emészteni a laktózt. A jelenség egyik hozzájáruló tényezője lehet a gyermekkori funkcionális emésztőrendszeri rendellenességek (FGID) téves diagnózisa, amikor a panaszokat tévesen a laktóz gyenge emésztésének tulajdonítják. Ez a szorongás szintjével együtt, amelyet a szülők észlelnek ezekben a helyzetekben, legalább részben megmagyarázhatja, miért történik ilyen könnyen az átmenet a laktózmentes vagy csökkentett laktózszintű tápszerekre [14,15]. A tej/laktóz fogyasztásának a korai életkorban jelentkező "káros" hatásaitól való félelem hatással lehet a gyermekkor és a serdülőkor későbbi szakaszaira a tej étrendből történő csökkentésével vagy kiküszöbölésével. Ez a szokás a növekedéshez szükséges fontos tápanyagok elégtelen fogyasztásához vezethet.

A konszenzusos megbeszélés célja a laktózról szóló számos olyan megállapítás megvitatása és megfogalmazása volt, amelyek a legújabb tudományos felismeréseket képviselik és korrigálják a létező mítoszokat. Ez a cikk ismerteti a megbeszéléseket és megadja a hátteret, amelyre a végleges nyilatkozatok alapultak.

2. Módszerek

A laktóz táplálkozási és klinikai jelentőségével kapcsolatos konszenzus elérése érdekében összesen 22 vezető mexikói szakértő (a gyermekgyógyászat, a gasztroenterológia, a neonatológia, a klinikai kémia, a genetika, az endokrinológia és a táplálkozás területein) az egész országból, 2 szakértővel együtt Hollandia, 2 napos találkozóra hívták össze a mexikói Querétaro államban, Tequisquiapanban. A találkozó előtt és a laktózzal kapcsolatos gyakori kérdések alapján nyilatkozatkészlet készült. Emellett 8 résztvevőt (témavezetőt), akiket a terület szakértőinek tekintenek, felkérték, hogy készítsenek 30 perces előadásokat az egyik állításról. A kétnapos találkozón előadásokat tartottak, és mindegyik nyilatkozatot alaposan megvitatták a csoporton belül, és szükség esetén módosították. A konszenzust úgy sikerült elérni, hogy a résztvevők összes észrevételét beépítették az egyes témákra vonatkozó vita írásos összefoglalójába. Az összefoglaló dokumentumokat átalakítottuk a jelenlegi kézirattá, a legújabb releváns publikációkat is beleértve, és a témavezetők alaposan átnézték azokat. A jóváhagyott állítások listáját a 3.14. Szakasz tartalmazza. A nyilatkozatokról a résztvevők e-mailben vagy szóbeli kommunikáció útján megállapodtak.

3. Eredmények

3.1. Laktóz

Számos élettani előny tulajdonítható az anyatejben lévő laktóznak. Az egyéb energiahordozóktól, például a szacharóztól vagy a maltodextrintől [10, 11] ellentétben, energiaforrásként szolgál, és nincs semmiféle kifizetődő hatása, glükózt és galaktózt szolgáltat, amelyek különböző makromolekulák (pl. Oligoszacharidok, glikoproteinek és glikolipidek) építőkövei. [18]. Ezenkívül a laktóz a legkevésbé kariogén a fermentálható cukrok között [19], alacsony glikémiás indexű (GI = 46) [20], és mikrobiotát-moduláló hatást fejthet ki, ha az emésztetlen laktóz elegendő mennyiségben jut az alsó bélbe [8]., 9]. Ezenkívül a monoszacharidjaivá történő enzimatikus hidrolízist a vékonybélben újrahidratációs mechanizmusnak tekintik [21]. A laktózt széles körben használják az élelmiszer- és gyógyszeriparban. Az alkalmazások a tejsavbaktériumok energiaforrásától a tejtermék erjesztése során, amelyben lebontása specifikus ízkomponensek képződéséhez vezet, és az orális, szilárd dózisú gyógyszerkészítményekben segédanyagként való felhasználásig terjednek [2].

3.2. Laktáz (LCT)

A laktózt monoszacharidokra kell bontani, hogy hatékonyan felszívódhasson a vékonybélben. A hidrolízist a laktáz (LCT, más néven β-galaktozidáz vagy laktáz-florizin-hidroláz (LPH)) szabályozza, amely a vékonybél villuscsúcsainak membránjaihoz rögzített homodimer enzim, amelynek legnagyobb expressziója a jejunum [22]. A szénhidrát emésztés és felszívódás mechanizmusának érése meghatározott sorrendben történik a magzat fejlődése során. Megfelelő tápanyagmennyiség biztosítása nagyon fontos a morbiditás csökkentése érdekében; az éretlen gasztrointesztinális rendszer azonban korlátozást jelenthet. Ezért kulcsfontosságú a gyomor-bélrendszer fejlődésének megértése, amely közvetlenül befolyásolja a laktóz metabolizmusát, mivel az a csecsemő számára hasznos tápanyagok felhalmozódásához kapcsolódik. A bél laktáz aktivitása a terhesség nyolc hetével kimutatható a magzati bélben. Míg a szacharáz, a maltáz és az izomaltáz a koraszülötteknél általában szinte teljesen aktív, a laktáz aktivitása alacsony és arányos a terhességi korral (csecsemőknél Meurant G. Handbook of Milk Composition, 4. fejezet. Szénhidrátok tejben: elemzés, mennyiségek és jelentőség). Food Sci. Technol. 1995; 6: 273–338. [Google Tudós]