A magas vérnyomás állapota Oroszországban és Kelet-Európában

Dr. Mihail V. Ionov

Dr. Nadezhda E. Zvartau

Prof. Alexandra O. Konradi, FESC

A magas vérnyomás továbbra is az egyik legelterjedtebb nem fertőző kóros állapot a világ bármely pontján. A legújabb epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy Oroszország és a kelet-európai országok óriási mértékben hozzájárulnak a magas vérnyomás globális terheihez. A magas vérnyomás tudatosságának növelésére tett számos kísérlet ellenére annak kontrollja továbbra sem elégséges ebben a magas kockázatú régióban. Noha új gyógyszerek és eszközök jelennek meg a magas vérnyomás kezelésében ezekben az országokban, úgy tűnik, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vidéki térségekben élő polgárok egészségügyi műveltségére, a be nem tartásra, a terápiás tehetetlenségre és az egészségügyi lassúságra, amelyek akadályozzák a megfelelő bánásmódot hatékonyság.

Bevezetés

A magas vérnyomás (HTN) a legfontosabb kardiovaszkuláris betegség (CVD) kockázati tényező, amely korai halálozáshoz vezet világszerte [1]. Várhatóan így marad legalább a következő 20 évben [2]. Elméletileg a HTN egy módosítható állapot és a kardiovaszkuláris egészség javítását célzó stratégiák sarokköve. Patofiziológiai szempontból nyilvánvaló, hogy a HTN nem pusztán a vérnyomás (BP) értékeinek növekedése, hanem inkább a neurohormonális és a hemodinamikai kölcsönhatások kifinomult hálója. Kiváló minőségű tudományos adatok azonban azt mutatják, hogy a „csendes gyilkost” elsősorban a BP-értékek csökkentésével lehet megállítani [3].

Annak ellenére, hogy az emelkedett BP kimutatása nagyon egyszerű és olcsó, az átlagos tudatosság világszerte körülbelül 50% [4]. Ezenkívül a bizonyított hatékonyságú és ígéretes eszközalapú eljárások rendelkezésre álló terápiás lehetőségek nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelően ellenőrizzék a magas BP-t Európában. Ez különösen az Orosz Föderációra (Oroszország) és Kelet-Európára vonatkozik.

Ennek az áttekintésnek a célja a HTN prevalenciájának jelenlegi epidemiológiai állapotának kezelése a régióban, valamint a szuboptimális BP kontroll leggyakoribb okainak kiemelése.

Magas vérnyomás Oroszországban

Regionális és országos többhelyi tanulmányok és nyilvántartások, globális jelentések és a soha nem látott májusi mérési hónap (MMM) kampány [5] alkalmat adtak a HTN-re vonatkozó valós adatok megtekintésére.

Az egyik első oroszországi felmérés a Szövetségi Célprogram „Az artériás hipertónia megelőzése és kezelése az Orosz Föderációban” [6] volt, amelyre 2003 és 2010 között került sor, több mint 30 000 résztvevővel. A HTN prevalenciája 39,7% volt, magasabb a nőknél (40,5%), mint a férfiaknál (38%). Összességében a férfiak 77,9% -a és a nők 82,9% -a tisztában volt diagnózisával. A vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kapó betegek közül (nők 67% és férfiak 62%) csak a nők 27% -át és a férfiak 18,3% -át kezelték hatékonyan.

Az elmúlt évtized legfrissebb és átfogó epidemiológiai tanulmányát az Orosz Föderációban, az ECVD-RF (a szív- és érrendszeri betegségek epidemiológiája és kockázati tényezői az Orosz Föderáció régióiban [ESSE-RF]) néven a 2010-es évek közepén tartották [7]. . Az ECVD-RF nyomozói több mint 15 000 lakosú Oroszország 12 régiójában több CVD kockázati tényezőt, különösen a HTN-t értékelték. Oroszországban az epidemiológiai helyzet magasabb prevalenciát mutatott egy korábbi tanulmányhoz képest [6], mivel a résztvevők 44% -át érintették (vidéken magasabbak [51,8% a férfiaknál és 42,9% a nőknél], mint a városokban [47,5% és 40,2%]. % a férfiak és a nők esetében]).

Az összes résztvevő közül a férfiak 67,5% -a és a nők 78,9% -a tudott a HTN-ről. A nők gyakrabban kapnak kezelést, mint a férfiak (60,9%, szemben 39,5%). Azokban, akiknek gyógyszereket írtak fel, ismét a nőknél volt nagyobb az esély a szoros BP kontrollra (53,5% szemben 41,4%). Ez a helyzet azonban súlyos volt, amikor a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a BP kontrollt figyelték meg (csak 23%, 14,4% a férfiaknál és 30,9% a nőknél).

Másrészt az 1990-es évek közepétől a tudatosság és az ellenőrzés terén megfigyelhető néhány pozitív tendencia, amikor a férfiaknak csak egyharmada és a nők valamivel több mint fele volt tisztában a HTN-vel, a nők 46,7% -a és a férfiak 21,6% -a részesült a kezelés és a kezelés hatékonysága csak 17,5% és 5,7% volt a nőknél és a férfiaknál.

Az MMM17 eredményei [5] szerint a HTN előfordulása Oroszországban 35,4% volt, és összehasonlítható a globális szinttel (34,9%). Ugyanakkor a betegek csak 17,3% -a részesült kezelésben, és a cél BP szint elérésének hiánya 46,3% volt. Az összes magas vérnyomásban szenvedő beteg közül csak 26% volt a cél BP tartományban. A vizsgált résztvevők 12 százaléka (12%) soha nem mért BP-t, a résztvevők fele kevesebb mint egy évvel ezelőtt mért BP-t, és egyharmaduk (magas és nagyon magas kockázatú) rendszeresen mérte vérnyomását.

A tudatosság és a kontroll közötti különbségeket alaposan elemeztük a fent említett tanulmányokban. A szerzők azt feltételezték, hogy a HTN kezelésének kudarca az alacsony iskolai végzettség miatt következett be. Például a kezelés hatékonyságának egyetlen tényezője az iskolázottság szintje volt, mivel a BP kontroll szignifikánsan jobb az oktatott magas vérnyomásos betegeknél. Az antihipertenzív kezelés alacsony betartását, az alkohollal való visszaélést, a többszörösen zavaró CVD kockázati tényezők (elhízás, dyslipidaemia) jelenlétét és a betegek tudatosságának hiányát azonosították a kellő BP-szabályozás leggyakoribb akadályaként.

Hipertónia Kelet-Európában

Az újonnan frissített, a 2018. évi ESH/ESC iránymutatások 150 millió hipertóniát jelentenek Közép- és Kelet-Európában: a prevalencia várhatóan 2025-ig emelkedni fog [8]. A WHO Monitoring Trends and Determinants in Cardiovascular Diseases (MONICA) vizsgálat adatai alapján a HTN prevalenciája és az ellenőrizetlen HTN aránya egyértelműen magasabb Kelet-Európában (akár 65%) [9]. 1970 óta a nyugat-európai országokban jelentős csökkenés következett be a CVD okozta korspecifikus halálozásban, míg a kelet-európai országokban az 1990-es évek elejéig folyamatos növekedés figyelhető meg [10]. A mai napig a kardiovaszkuláris mortalitásban regionális eltéréseket figyeltek meg Kelet-Európa országai között és azokon belül is. Ez az áttekintés elsősorban a posztszovjet államokban (Ukrajna, a Fehérorosz Köztársaság), Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában és Romániában fedi le a HTN állapotát.

A népességalapú tanulmányok szisztematikus elemzése [11] a HTN viszonylag magas tudatosságáról számol be a magas és közepes jövedelmű kelet-európai országokban, míg ez az arány a volt Szovjetunió európai országaiban (Ukrajna, Fehéroroszország) lényegesen alacsonyabb ). A vérnyomás-kontroll arány és a CArdiovascularis kockázat profilE (BP-CARE) vizsgálat eredményei Kelet- és Közép-Európából azt mutatták, hogy 7860 hipertóniás beteg közül csak 25% -uknak volt rendszeres BP-ellenőrzése, míg a kezelt hipertóniás betegek 27% -ának szigorú BP-kontrollt ért el [12]. . 2010-ben a volt Szovjetunió országaiból származó több mint 18 000 válaszadó által végzett háztartási felmérés (a HITT tanulmány része) azt mutatta, hogy Fehéroroszországban a HTN elterjedése 39,4%, Moldovában 32,3% és Ukrajnában 33,4% [13]. Az európai kardiovaszkuláris betegségek statisztikáinak 2017. évi jelentése szerint magasabb BP-szint általában Közép- és Kelet-európai országokban, alacsonyabb pedig Dél-, Nyugat- és Észak-Európa országaiban, anélkül, hogy jelentős pozitív tendencia lenne a csökkenésre.

Ukrajnában az egyik legmagasabb a CVD morbiditási és halálozási arány a régióban. A magas BP súlyos közegészségügyi probléma Ukrajnában. Az első ukrán demográfiai egészségügyi felmérésben (UDHS) 2007-ben [14] a HTN előfordulása körülbelül 25-32% volt a felnőtt lakosság (15-49 év közötti) körében, többségük (akár 77%) ) nincsenek tisztában BP állapotukkal. A várakozásoknak megfelelően a HTN drámaian növekszik az ukrán lakosság elöregedésével. A 45 éves vagy annál idősebb nők és férfiak több mint felének diagnosztizálják a HTN-t. A hipertóniás férfiak sokkal kevésbé ismerik állapotukat, mint a nők (a férfiaknál 23%, míg a nőknél 50%). A magas vérnyomásban kezelt férfiaknak csak 3% -ánál van megfelelően szabályozva a BP. A hipertóniás férfiak nagyobb valószínűséggel tudják, mint a hipertóniás nők, hogy megemelkedett a vérnyomásuk, de nem kezelik őket (12%, illetve 6%).

2014-ben a fehéroroszországi fő CVD-k korai halálozása Európában a legmagasabb volt, 60 000/100 000 30–69 éves ember. Az olyan biológiai kockázati tényezők, mint a HTN, a CVD mortalitás 48% -át, a viselkedési kockázati tényezők pedig további 45% -ot teszik ki. A grodnoi stroke regiszter szerint a stroke rizikófaktorai között a HTN volt a legelterjedtebb komorbiditás (87,5%) [15]. A tudatosság a 2000. évi 14,1% -ról 2009-re 21,2% -ra nőtt. A 2010-es évek elején várható volt, hogy az államban több mint 1,5 millió hipertóniás személy lesz.

Az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt 2016-ban megrendezett országos STEPS felmérés [16] objektív képet adott a nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek jelenlegi előfordulásáról. A felméréshez összesen 5760, 18–69 éves felnőtt vett mintát, akik közül 5010 vett részt, így a válaszadási arány 87,0% volt. Összességében a válaszadók 34,9% -a jelezte, hogy HTN-je van. Az antihipertenzív kezelés betartása nem volt megfelelő (57,3%), főleg a férfiak körében (47,5%, míg a nőknél 64,6%). Az orosz felmérésekhez képest a STEPS-ben résztvevők csupán 1,5% -ának soha nem volt megmérve a BP. Érdekes, hogy a HTN-ben szenvedő válaszadók 2,1% -a számolt be arról, hogy hagyományos gyógyítóval (nem orvossal) konzultált, és 9,0% -a gyógynövényeket vagy más népi gyógymódokat szedett bizonyítékokon alapuló vérnyomáscsökkentő kezelés helyett a felmérés idején.

A Lengyel Hipertónia Társaság a 2017-ben frissített hivatalos iránymutatásában [17] a HTN viszonylag magas előfordulására utal a teljes felnőtt populációban (18–79 év), akár 33% -ot (10 millió felett). A WOBASZ-ban (lengyel népesség-országos multicentrikus egészségügyi felmérés) a NATPOL-tanulmány, illetve a férfiak és nők 42,1% -a, illetve a nőké 32,9% -a. A POLSENIOR vizsgálat eredményei szerint körülbelül egymillió idős hipertóniás beteg van (80 év felett). Lengyel szakértők a HTN körülbelül 70% -os tudatosságáról számolnak be a lakosság körében. Így a lengyel emberek 30% -a egyáltalán nem ismeri BP-értékeit. Az elmúlt évtizedben a szűrővizsgálatok eredményeként a kezeletlen emberek aránya 18% -ról 13% -ra csökkent, és a megfelelő BP kontroll 12% -ról 26% -ra nőtt (a kezelt személyeknél 24% -ról 42% -ra). Azonban a kezdeti és az elsődleges megelőzési technikák működnek, és ezeket az egész országban aktívabban kell alkalmazni.

A teljes és a CVD-mortalitás kétségtelen és figyelemre méltó csökkenése ellenére Csehországban, abszolút számokban az ország továbbra is azon országok közé tartozik, amelyek Európában magas CVD-mortalitással rendelkeznek. A cseh nyomozók az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején országos keresztmetszeti felméréseket (MONICA és post-MONICA) végeztek, közel 14 000 résztvevővel. Kimutatták a HTN magas prevalenciáját (50,2% a férfiaknál és 37,2% a nőknél), a magas vérnyomásban szenvedő betegek 58% -a szenvedett antihipertenzív kezelésben. Ez a rendkívül magas prevalencia részben magyarázható az elhízás magas arányával, különösen a férfiaknál, és a teljes só bevitelével.

Míg a HTN elterjedtsége 47% -ról 43% -ra csökkent a teljes populációban, a HTN tudatossága, kezelése és kontrollja mindkét nemnél jelentősen javult Csehországban az 1985 és 2007/2008 közötti időszakban [18]. A HTN tudatosságának figyelembevételével mindkét nemben (férfiak 41,4–68,4%; nők 58,9–71,4%) nőtt a kezelt egyének száma (férfiak 21,1–58,2%; nők 38,9–59,9%) csakúgy, mint a kontroll (3,9-ről 24,6% -ra), különös javulással a férfi populációban (2000/2001, 13,1%; 2007/2008, 24,4%). Nevezetesen, a HTN prevalenciája csak azoknál a nőknél csökkent, akiknél a férfi populáció nem változott. Jelentősen nőtt a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Az összes és a telített zsír alacsonyabb fogyasztását is dokumentálják. A kedvező változásokat a populáció átlagos és nem nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterinszintjének jelentős csökkenése támasztja alá.

2015-ben a bolgár nyomozók áttekintést tettek közzé a HTN epidemiológiájának tényleges adatairól az országban [19]. A HTN-t a vizsgált alanyok 38,9% -ában találták, és szignifikánsan gyakoribb volt a férfiaknál (45,1%), mint a nőknél (33,5%). A hipertóniás betegek közel fele (44,6%) idős volt. A HTN-t a vidéki lakosság legfeljebb felében (49,5%) találták, míg csak egyharmada volt városlakó (33,5%). Ebben a populációban a tanulmány kutatói azt találták, hogy a HTN magas prevalenciája az életkor és a nem, valamint a stressz és az életmód között sokkal kisebb hatással jár.

Az első román nemzeti felmérés, a magas vérnyomás és a kardiovaszkuláris kockázat prevalenciájának értékelésére a romániai felnőtt lakosság körében (SEPHAR) [20], amelyet 2005-ben végeztek, feltárta, hogy a HTN teljes prevalenciája 45% volt, és férfiak (50%), mint a nőknél (41%) és a vidéki területeken (49,5%), a városi területekhez képest (41,6%). A tudatosság általános aránya 44,6% volt, magasabb a nőknél (52,8%), mint a férfiaknál (34,6%). Az alanyok csupán 38,9% -a részesült antihipertenzív kezelésben. A kezelt HTN aránya ismét a nők javára fordult (46,6%, szemben a férfiak 30,1% -ával). Az összes hipertóniás beteg közül csak 7,7% -nak volt BP célértéke. Ez a szám valamivel magasabb volt azoknál, akik kezelést kaptak (akár 20%). Nevezetesen, ebben a mutatóban nem volt különbség nem vagy a lakóhely területe között. Egyébként a HTN magasabb vidéki prevalenciáját a szerzők nem kommentálták, de ez az életmód néhány káros szokásával magyarázható, például túlzott só- vagy alkoholfogyasztással vagy az elhízás egyidejű túlsúlyával a vidéki övezetekben.

Milyen jövőbeli kilátások vannak?

Jól ismert, hogy a HTN nem pusztán orvosi probléma, hanem nagy társadalmi és erőforrás-igényes kérdés. Ezért kulcsfontosságú az epidemiológiai vizsgálatok tanulságainak megfelelően cselekedni, és stratégiát kell kidolgozni a HTN előfordulásának további növekedésének korlátozása és az irányíthatóság fokozása érdekében. A nyilvánosság tudatossága fontos, de el kell mondani, hogy a legtöbb országban nincsenek olyan longitudinális nyilvántartások, mint a svéd és a dán. Az ilyen adatbázisok kiépítése hosszú távú és munkaigényes folyamat, de a megtérülés naprakész információk megszerzése a prevalenciáról és a kezelés hatékonyságáról. Csak egységesen szervezett tanulmányok teszik lehetővé összehasonlítható adatok megszerzését, például az országos ötéves monitoring finn nemzeti rendszerét.

Az elmúlt években Oroszországban és a kommunizmusból kilépő legtöbb országban az egészségügyi rendszerek átalakulnak, hogy korlátozott pénzügyi források mellett leküzdjék az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő igényeket. Ezek paradigmaváltáshoz vezetnek a korábbi bizonyítékokon alapuló orvoslásról az értékalapú megközelítésre. Így az orvosi közösség mind a klinikai hatékonyságot, mind a beteg által érzékelt értékeket megpróbálja megvizsgálni az ellátás folytonosságában, különösen a nem fertőző krónikus betegségekben szenvedő betegeknél. Úgy tűnik, hogy a betegorientált ellátás és az ár-érték arányú rendszerek a közeljövőben gyakoribbá válnak a teljesítmény javítása érdekében.

A nemzeti nyilvántartások felvetik a magas BP negatív szerepének alacsony közvélemény általi megértésének problémáját. Ezért az orvosi közösségnek a HTN-ről szóló információk népszerűsítésének a feladata a korai diagnózis érdekében. A következő nagy kihívás az, hogy eljuttassuk a betegekhez a kezelés fontosságát és proaktív küzdelmet folytassunk az alacsony egészségügyi műveltség ellen. Tekintettel az egyidejű CVD kockázati tényezők nagy terhére, elengedhetetlen a betegiskolák lebonyolítása. A könnyen olvasható és áttekinthető tájékoztató füzetek valószínűleg szintén hatalmas hatással lesznek. Mivel a be nem tartás az egyik legfontosabb probléma a kezelt betegeknél, hasznos lehet a tapadásszabályozás legalább közvetett módszereinek (azaz kérdőívek) széles körű elfogadása és a magas dózisú antioxidánsok fix dózisú kombinációinak aktív alkalmazása is. Gyakorlatilag a régió minden fontosabb felmérése a vidéki területeken lényegesen magasabb HTN előfordulást mutat. Ezért fontos a távegészségügyi támogatás és tanácsadás kiterjesztése.

Másrészt a közegészségügynek terápiás tehetetlenséggel kell szembenéznie, amely az álrezisztencia egyik oka. A szakemberek számára tervezett folyamatos orvosi oktatási programok elősegítik tudományos kongresszusokon és szimpóziumokon való részvételüket. A fiatal orvosok erős angol nyelvű és internetes készségei segítenek abban, hogy rengeteg szakirodalmat olvassanak, és naprakészek maradjanak a magas színvonalú tudományos bizonyítékokkal. Ezek a proaktív egyének hozzájárulnak a folyamatos képzés kultúrájának ápolásához azáltal, hogy lefordítják az irányelveket anyanyelvükre, megosztva azokat a közösségi médiában.

Következtetés

A magas vérnyomás óriási társadalmi és egészségügyi problémát jelent Oroszországban és Kelet-Európában az alacsony tudatosság és az elégtelen vérnyomás-szabályozás miatt. A gyenge hatékonyság szempontjából a speciális kérdések között szerepelnek a viszonylag elavult egészségügyi szolgáltatások, amelyek terápiás tehetetlenséghez, alacsony egészségügyi műveltséghez és ezért a be nem tartás magas arányához vezetnek. A helyi nyilvántartáson alapuló kutatások és epidemiológiai tanulmányok, a betegközpontú ellátás iránti növekvő érdeklődés és az értékalapú orvoslás felé történő fokozatos áttérés lehetséges módokat kínál arra, hogy a magas kockázatú Kelet ugyanolyan alacsonyra váljon, mint a nyugat.

Hivatkozások

Megjegyzések a szerkesztőhöz

Szerzői:

Mihail V. Ionov 1,2, orvos; Nadezhda E. Zvartau 1,2, orvos, PhD; Prof. Alexandra O. Konradi 1,2, orvos, DSc, FESC

Szövetségi állami költségvetési intézmény «V.A. Almazov Nemzeti Orvosi Kutatóközpont », az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának Szentpétervár, Oroszország;
ITMO Egyetem, Szentpétervár, Oroszország

Levelezési cím:

Dr. Mihail V. Ionov, szövetségi állami költségvetési intézmény «V.A. Almazov Nemzeti Orvosi Kutatóközpont », az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának (Almazov NMRC), Akkuratova utca 2, Szentpétervár, 197341, Oroszország

Tel/Fax: +7 (812) 702-37-56

Szerző közzététele:

A szerzőknek nem áll fenn összeférhetetlenségük a cikk kapcsán.