A sajt jobb, mint a vaj a szív egészségére?

NEW YORK NEW YORK (Reuters Health) - Az orvosok és a táplálkozási szakemberek már régóta javasolják az állati zsírok elkerülését a koleszterin csökkentése érdekében, de dán kutatók szerint a sajt nem biztos, hogy olyan rossz, és valószínűleg nem szabad ugyanabba a kategóriába keverni vajjal.

sajt

Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent tanulmányuk megállapította, hogy azoknak az embereknek, akik napi hat adag sajtot ettek hathetes időközönként, alacsonyabb volt az LDL, vagyis a "rossz" koleszterin, mint amikor hasonló mennyiségű vajat ettek. A sajtfogyasztóknak a kísérlet során sem volt magasabb az LDL-értéke, mint amikor ugyanazok az alanyok normális étrendet fogyasztottak.

Dr. Elizabeth Jackson, a Michigani Egyetem Egészségügyi Orvostudományi Egyetem adjunktusa a Reuters Healthnek elmondta, hogy a tanulmány jól sikerült, de valójában nem változtat azon, amit a kardiológusok jelenleg ajánlanak.

"Azt akarjuk, hogy az emberek teljes kiőrlésű gabonákra és zöldségekre, valamint mérsékelt zsírokra összpontosítsanak" - mondta Jackson, aki nem vett részt a munkában.

A dániai Koppenhágai Egyetem kutatói meg akarták tudni, hogy a sajt és a vaj milyen hatással van a szívbetegségek kockázati tényezőire, például a HDL-re, vagy a "jó" koleszterin, az LDL és az összes koleszterinszintre.

A kutatók körülbelül 50 embert követtek nyomon, akik válaszoltak a helyi újságok hirdetéseire. Minden embert kontrollált étrendre vezettek, és naponta mért mennyiségű sajtot vagy vajat adtak hozzá.

Végig minden résztvevőt összehasonlítottak önmagával, hogy kövessék az ételek által a testben bekövetkezett változásokat.

A kutatók minden embernek tehéntejből készült sajtot vagy vajat adtak, ami napi zsírfogyasztásuk 13 százalékának felel meg.

Hathetes időközönként minden ember megette a meghatározott mennyiségű sajtot vagy vajat, elválasztva egy 14 napos tisztítási periódustól, amelyben visszatért a szokásos étrendhez. Aztán váltottak, és hat héten át azok, akik már ettek sajtot, vajat ettek, míg a vajevők az első fázisban sajtra váltottak.

Annak ellenére, hogy a szokásos étrendjüknél több zsírt fogyasztottak, a sajtevők nem mutatták az LDL vagy az összkoleszterinszint növekedését. Vaj fogyasztása közben ugyanezeknek az alanyoknak az átlagos LDL-szintje átlagosan körülbelül hét százalékkal volt magasabb.

Sajtevés közben az alanyok HDL-koleszterinje kissé csökkent a vajfogyasztáshoz képest, de nem a szokásos étkezési időszakukhoz képest.

A szerzők feltételezése szerint számos oka lehet annak, hogy a sajt másképp viselkedett, mint a vaj, de semmi nem meggyőző.

Egyrészt a sajt sok kalciumot tartalmaz, amelyről kiderült, hogy növeli az emésztőrendszer által kiválasztott zsír mennyiségét. (Lásd a Reuters Health történetét, 2011. október 21.).

A kutatók egy kicsit több székletzsírt észleltek a csoport sajtevése alatt, de az összegek statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

Más lehetséges magyarázatok a sajtokban található nagy mennyiségű fehérjét és annak fermentációs folyamatát érintik, amelyek mind befolyásolhatják az emésztés módját a vajhoz képest.

A tanulmányt a Dán Tejipari Testület és a Nemzeti Tejipari Kutatóintézet támogatta.

Jackson figyelmeztetett arra, hogy ez az egy tanulmány nem azt jelenti, hogy az embereknek végtelen mennyiségű sajtot kellene kezdeniük. "Ami a sajtot illeti, bármit mértékkel" - mondta.