A kút:

MBL News from the Source

módja

Sarah Lawhun írta

A baktériumok, az úgynevezett mikrobiomák közösségei mindenütt virágoznak az emberi testben és a testen. Az emésztőrendszer csak egyike azoknak a helyeknek, ahol a baktériumok - amelyek veszélyesek, de többségükben hasznosak - élnek.

Csecsemőknél a bélbaktériumokról ismert, hogy fontos szerepet játszanak az immunrendszer fejlődésében és általános egészségi állapotukban. Most már bizonyíték van arra, hogy a terhes nő étrendje, valamint a baba szülésének módja (hüvelyi úton vagy császármetszéssel) közvetlen hatással lehet a csecsemő béljében élő baktériumok típusaira és bőségére.

A nők terhesség alatti étrendje befolyásolhatja a csecsemő béljében jelenlévő baktériumok fajtáját és mennyiségét. Hitel: Joey Thompson, Unsplash fotók

A Microbiome-ban megjelent tanulmány társszerzője az MBL tudományos főmunkatársa, Hilary Morrison, a New Hampshire-i Dartmouth-Hitchcock Orvosi Központ tudósainak vezetésével. Morrison és az MBL kiváló tudósa, Mitchell L. Sogin hozzájárult a DNS szekvenálásával kapcsolatos szakértelméhez a tanulmányhoz.

A csapat 145 csecsemő székletében elemezte a baktériumokat, és összehasonlította őket anyjuk terhesség alatti étrendjével. Megtalálták, hogy a csecsemők bélmikrobiomáiban négy baktériumcsoport dominál, amelyek megfelelő bőségben az emberrel együtt fejlődtek az emésztés elősegítése érdekében: Enterobacteriaceae, Bifidobacterium, Bacteroides és Streptococcus.

Azoknál a nőknél, akik több vörös és feldolgozott húst ettek, csecsemőjük bélében magasabb volt a Bifidobacterium szintje, mint a több gyümölcsöt fogyasztó nők csecsemőiben. A gyümölcsevők csecsemőinek a bélben is több Streptococcus és Clostridium volt, olyan baktériumok, amelyek túlzott mennyiségben patogének lehetnek.

Meglepő módon a vizsgálat feltárta, hogy ugyanazon anyai táplálékfelvétel mellett egyes baktériumcsoportok bőségesen növekedtek, ha a gyermekeket hüvelyi úton szülték, de csökkentek, ha c-szakaszon keresztül szállították őket. Ez azt jelezte, hogy a szülés módja jelentősebb hatást gyakorolt ​​a csecsemők mikrobiomjára, mint a kutatók feltételezték.

A c-szakasz által szállított csecsemők csoportján belül a kutatók azt találták, hogy azoknak az anyáknak a csecsemőinél, akik terhesség alatt több tejterméket fogyasztottak, nagyobb volt a Clostridium relatív bősége a Bifidobacteriumhoz és más tejet emésztő baktériumokhoz képest. Ez aggodalomra adhat okot, mert nagy mennyiségben a Clostridium potenciális kórokozó. A tejtermékeket emésztő baktériumok alacsony relatív bősége és a Clostridium magas bősége összefüggésben állhat egy csecsemő laktóz-intolerancia vagy tej-allergia kialakulásának lehetőségével.

"Nagyon kielégítő egy olyan projekten dolgozni, amely javíthatja az emberi egészséget, különösen a csecsemők és az anyák mikrobiómáit vizsgálva" - mondja Morrison. "Azt hiszem, nagyon érdekes lesz megtudni, hogy a csecsemő és az anya mikrobiómái mennyi köze van az étkezési toleranciához az élet későbbi szakaszaiban."

A kutatók azt is gyanítják, hogy a csecsemők bélmikrobiomáinak bizonyos eltérései az anyatej összetételének különbségei voltak, mivel a vizsgálatban részt vevő csecsemők több mint 70 százaléka kizárólag szoptatott volt.

Hilary Morrison, az MBL Josephine Bay Paul összehasonlító molekuláris biológiai és evolúciós központjának vezető tudósa. Hitel: Tom Kleindinst

Morrison és Sogin két szekvenálási megközelítést alkalmazott a baktériumok típusainak és relatív számának azonosítására a csecsemők székletmintáiban. Az egyik módszer számszerűsíti a mintában lévő baktériumokat úgy, hogy csak egyetlen gént céloz meg, amely a baktériumok mindegyik típusával rendelkezik (a 16S rRNS gén). A másik megközelítésben (sörétes metagenomika) a baktérium DNS teljes gyűjteményét véletlenszerűen szekvenálják.

"Megvizsgáltuk mind a 16-os évekbeli rRNS-tag-szekvenálást, mind a sörétes puska-metagenomikát, ami sokkal nehezebb értelmezhető adatkészlet, de sokkal gazdagabb is, mert az összes baktérium-gént megnézzük" - mondja Morrison.

A tanulmány a Dartmouth College Gyermekek Környezetegészségügyi és Betegségmegelőzési Kutatóközpontjának része. A központ küldetése a korai életkorú környezeti expozíció egészségügyi hatásainak kezelése a gyermekek körében elterjedt és életveszélyes betegségek megelőzése érdekében.

Az MBL kutatói szorosan együttműködtek a központ két fő kutatójával, Margaret Karagassal és Juliette Madannal, valamint a tanulmány vezető szerzőjével, Sara Lundgrennel.