A vágási súly hatása a Punga Fish (Pangasius bocourti Sauvage) hasított testére és húsára Akadémiai kutatási cikk: "Mezőgazdaság, erdészet és halászat"

Mezőgazdasági, erdészeti és halászati ​​kutatási cikk kivonata, tudományos cikk szerzője - Intira Intarak, Pisit Lhasudta, Sanchai Jathurasitha, Michael Wicke, Michael Kreuzer

Hasonló témák a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat területén, tudományos cikk szerzője - Intira Intarak, Pisit Lhasudta, Sanchai Jathurasitha, Michael Wicke, Michael Kreuzer

Akadémiai tanulmány a "Vágási súly hatása a Punga Fish (Pangasius bocourti Sauvage) hasított testének és húsának jellemzőire" témában

Elérhető online a www.sciencedirect.com címen

súly

Mezőgazdaság és agrártudomány Procedia 5 (2015) 164 - 169

1. nemzetközi konferencia az ázsiai felvidéki természeti erőforrások kezeléséről, AsiaHiLand

A vágási súly hatása a Punga Fish (Pangasius bocourti Sauvage) hasított testére és húsára

Intira Intaraka, Pisit Lhasudtab, Sanchai Jathurasithaa *, Michael Wickec,

a Állat- és víztudományok tanszék, Mezőgazdasági Kar, Chiang Mai Egyetem, Thaiföld 50200 bThaiPunga Farm Co., Ltd., Yangtalad, Kalasin 46120 c Állattudományi Tanszék, Göttingeni Georg-August Egyetem, Albrecht-Thaer-Weg 3, 37075 Göttingen, Németország dETH Zürich, Agrártudományi Intézet, Universitaetstrasse 2, 8092, Zürich, Svájc

Szakértői értékelés a Chiang Mai Egyetem Mezőgazdasági Karának felelősségével Kulcsszavak: Punga fish; Súly; Tetem; Hús

* Levelezési cím. Tel .: +66 53944001; fax: +66 53944444. E-mail cím: [email protected]

Szakértői értékelés a Chiang Mai Egyetem Mezőgazdasági Karának felelősségével doi: 10.1016/j.aaspro.2015.08.025

2. Anyagok és módszerek

2.1. Állatok és kísérleti tervezés

Összesen 240 Punga halat tenyésztettek a Thai Panga Farm Co.Ltd-n, a thaiföldi Kalasin tartományban, egy kereskedelmi gazdaságban, és előírták ezt a kísérletet. Három csoportra osztották (80 hal/csoport) súly (700, 900 és 1200 g) alapján, tükrözve a különböző (nemzeti és nemzetközi) piaci preferenciákat. A súlycélnak megfelelően három tavacska nevelték őket.

2.2. A hasított test minőségének mérése

Minden halat naponta pelletezett táplálékkal etettek, amíg el nem érte a piac méretét, majd 24 órával a levágás előtt éheztek. A tenyésztett tavakból hálóval fogták őket. A halakat a vágási súly elérésekor egyidejűleg levágták. Azonnal elkábították őket hideg vízben, és egy éles késsel elvérezték őket. Ezután élősúlyt, teljes hosszúságot, fejhossz (HL) magasságot (H) és szélességet (W) rögzítettünk (Sahu et al., 2000). Ezután levágás, farok és uszonyok levágása és a zsigerek eltávolítása következett. A meleg tetem, a zsigerek, a fej, a farok és az uszonyok súlyát, valamint a nyúzott súlyokat rögzítették. Ezt követően a tetemeket 24 órán át 4 ° C-on tartották, mire a halak szigorú mortis állapotba kerültek (Einen et al., 1998). A felvétel után hideg tetem súlyú halat öltöztettek. Csontok, bőr,

és a hátsó és a hasi részekre osztott filéket lemértük, és kiszámítottuk a hasított test arányát. Végül a mintákat vákuumcsomagolásban 4 ° C és -20 ° C hőmérsékleten tároltuk a további elemzés céljából.

2.3. A húsminőség mérése

A pH-t (pH-mérő 191. modell, Knick, Berlin, Németország) a filékben 45 perccel és 24 órával a halálozás után határoztuk meg. A kémiai összetételt közeli analízissel határoztuk meg (AO AC, 1995), a víztartó képességet (WHC) a különböző eljárások során előforduló anyagveszteségek alapján értékeltük (Jaturasitha, 2007). A kollagén koncentrációt hidroxiprolin módszerrel (Hill, 1966) értékeltük, és a hidroxiprolin abszorbancia standard görbéjéből számítottuk ki. A lipidoxidációs méréseket 2 tiobarbitursav (TBARS, tiobarbitursav reaktív anyagok) módszerrel értékeltük (Rossell, 1994).

2.4. Statisztikai analízis

Az adatokat elemeztük a teljes randomizált terv alapján, három testtömeg-kezeléssel: 700 g (T1), 900 g (T2) és 1200 g (T3). A húsminőség elemzésénél a varianciaanalízis (ANOVA) mellett az izomszakaszokat (háti filé és hasi filé), valamint kölcsönhatásukat a vágási tömeggel is figyelembe vették. Az átlagok közötti többszörös összehasonlítást Duncan új többszörös tartományú tesztjével végeztük. Az összes adatot a SAS elemezte (SAS, 2008).

3. Eredmények és megbeszélés

3.1. A hasított test összetétele

3.2. Húsminőség

A filé pH-értéke 45 percnél mért értéktől 24 órás mérésig 6,68-ról 5,98-ra és 6,66-ról 5,97-re csökkent a háti és a hasi filé szelvényekben (2. táblázat). Valójában az élő állatok pH-jának semleges értéke 7,0–7,2 az izomban, ami 6,0-ra vagy a postmortem alá csökken (Jaturasitha, 2007). Általában a halizom viszonylag alacsony glikogént tartalmaz az emlősökhöz képest; így sokkal kevesebb tejsav képződik a halál után. Az éhgyomorra, valamint a halál előtti stressz és testmozgás mértéke azonban hatással lehet a tárolt glikogén szintjére és következésképpen a végső post mortem pH-ra. Általános szabály, hogy a jól kipihent, jól táplált halak több glikogént tartalmaznak, mint a kimerült halak (). A tőkehalban a pH 6,8-ról 6,1-6,5-re csökken. A nagy makréla esetében a végső pH alacsonyabb lehet, a végső szigorúság pH-ja pedig 5,8–6,0 lehet, amely tartomány a Punga halak közötti különbség is ebben a vizsgálatban volt; tonhalban és laposhalban akár 5,4 - 5,6-ig is eljut. A japán kenyér vizsgálatában

(Chiba és mtsai., 1991) kimutatták, hogy a befogás előtti stressz csak néhány perces eredménye 0,50 pH-értékű csökkenést eredményezett 3 órával a halálozás után, összehasonlítva a nem küzdő halakkal, akiknek a pH-ja csak 0,10 egységet esett ugyanebben az időszakban. Sőt, ugyanazok a szerzők kimutatták, hogy a halak vérzése jelentősen csökkentette a post mortem tejsavtermelést. Jelen vizsgálatban minden kezelés pH-ja normál volt. A 900 és 1200 g nehéz csoportok hátsó filéjében még mindig nagyobb volt a csepegésveszteség, mint a 700 g súlyú.

1. táblázat: A Punga halak (Pangasius bocourti Sauvage) hasított testének minősége, a vágási súly hatására