Venlafaxin és fentermin/topiramát által kiváltott pszichózis kombinációja: Esettanulmány

Jaclyn Homola

1 pszichiátriai gyógyszertári rezidens, James A. Lovell kapitány, Szövetségi Egészségügyi Központ, Észak-Chicago, Illinois, moc.liamg@2sreveis

Robin Hieber

2 pszichiátriai gyógyszerész és rezidenciaigazgató, James A. Lovell kapitány, Szövetségi Egészségügyi Központ, Észak-Chicago, Illinois

Absztrakt

Háttér:

Különböző publikációk szerint a dopamin növekedése, különösen az agy mezolimbikus régiójában, közvetlen összefüggést mutat a pszichotikus jellegű tünetekkel. A venlafaxin, a depresszió első vonalbeli gyógyszere, gátolja a szerotonin és a noradrenalin újrafelvételét. Ezenkívül a venlafaxin gyengén gátolja a dopamin újrafelvételét. A fentermin/topiramát (Qsymia®), nevezetesen a fentermin komponens, az amfetaminhoz hasonlóan blokkolja a dopamin és a noradrenalin transzportert.

Esetleírás:

Téveszmés gondolkodásról és több önkárosítási kísérletről szóló beszámoló alapján egy 40 éves spanyol nőt vettek fel a kórházi mentálhigiénés osztályra. A korábbi kórtörténet szignifikáns volt a súlyos depressziós rendellenességek, a posztraumás stressz zavar, a szorongás, az irritábilis bél szindróma és a migrén szempontjából. A beteget körülbelül 1 hónappal a felvétel előtt a depresszió miatt venlafaxinnal kezdték (napi egyszeri 75 mg nyújtott felszabadulás szájon át). Ezenkívül a beteget körülbelül egy héttel a bizarr viselkedés előtt újrakezdték egy korábban előírt gyógyszerrel, testsúlycsökkentésre szánt orális fenterminnel/topiramáttal, venlafaxinnal kombinálva. A páciens tagadta a pszichózist vagy a viselkedés megváltozását, ha a gyógyszereket a kombináció előtt egyénileg szedték. A beteget lurazidonnal (napi 40 mg szájon át) kezelték a pszichózis megszűnésével.

Vita:

A PubMed kutatás nem tárt fel aktuális szakirodalmat vagy esettanulmányt a venlafaxin és fentermin/topiramát kombinációja által kiváltott pszichózisról. Egyedül a pszichózisról számoltak be csak venlafaxint és kizárólag fentermin/topiramát fentermin komponensét mutató betegeknél.

Háttér

A venlafaxin, egy általánosan felírt antidepresszáns, gátolja a szerotonin és a norepinefrin preszinaptikus újrafelvételét az agyban. 1,2 Stahl és munkatársai szerint az általánosan ismert hatásmechanizmus mellett 1 venlafaxin a dopaminfelvétel gyenge gátlója, kifejezetten a prefrontális kéregben, 375 mg/napnál nagyobb dózisban. Mivel a venlafaxin nem gátolja erősen a dopamin transzportert, a venlafaxint általában „kettős hatású” gyógyszerként ismerik el, gyakran figyelmen kívül hagyva a dopaminra kifejtett hatást. A prefrontális kéreg összefügg a végrehajtó funkcióval, különösen az emlékek készítésével, az észleléssel és a kognitív folyamatokkal. A prefrontális kéregben a csökkent dopamin a depresszió tüneteihez kapcsolódik, és elméletileg további előnyt jelent a venlafaxin depresszióban történő alkalmazásában.

A fentermin/topiramát (Qsymia®, VIVIS Inc., Mountain View, CA) az elhízás kezelésére jóváhagyott kombinált gyógyszer. 4 A fentermin funkcióját az amfetaminhoz hasonlóan blokkolja a dopamin-transzporter és a noradrenalin-transzporter. A fentermin/topiramát phentermine komponense növeli a dopamint és az agy számos területét érinti. Úgy tűnik, hogy a fentermin hatásmechanizmusa, különösen az étvágy csökkentésében, a hipotalamusz serkentése a noradrenalin felszabadítására. 4 A topiramátot azért adják hozzá, hogy lehetővé tegyék a fentermin alacsonyabb dózisait és szinergetikus hatást fejtsenek ki az étvágycsökkentő útra; a súlykezelés pontos mechanizmusa azonban nem ismert.

A pszichózis klinikai meghatározása olyan mentális rendellenesség, amelyben az észlelés, a gondolkodás és az érzelem dezorientálódik, és magában foglalja a valóság meghamisítását.5 Az irodalomban megjegyezték, hogy a dopamin növekedése, különösen az agy mezolimbikus területén, indukálhatja vagy súlyosbítják a pszichotikus tüneteket.1 Ismert, hogy a stimuláló gyógyszerek, például az amfetamin, fokozzák a dopamin felszabadulását, és téveszméket vagy hallucinációkat okozhatnak.

A venlafaxin és a fentermin/topiramát kombinációját és a pszichózis kockázatát még meg kell határozni. A fent említett hatásmechanizmusok alapján lehetségesek a pszichotikus jellegű jellemzők. Ezenkívül alapos megfontolás szükséges a pszichózisra hajlamos betegpopulációban vagy azokban, akiknek korábban mentális egészségi rendellenességei voltak.

Esetleírás

Vita

A pszichotikus viselkedésről szóló jelentéseket a szakirodalom csak a venlafaxinra és a fenterminre vonatkozóan dokumentálta (lásd a táblázatot); a venlafaxin és fentermin/topiramát pszichózist okozó kombinációjáról azonban nem közöltek konkrét adatokat.

asztal

Esetek a venlafaxin és fentermin által kiváltott pszichotikus tünetekről

Az Indian Journal of Psychiatry egyik publikált esettanulmánya9 a venlafaxin által kiváltott pszichotikus tünetekről számolt be. Egy 32 éves betegnél szociális fóbiát diagnosztizáltak, és venlafaxint indítottak. Kezdetben 150 mg/napra titrált venlafaxin orális adagokat használtak, amíg a páciens téveszmékbe nem került, hogy munkatársai szándékosan próbálják szabotálni a karrierjét. A venlafaxint abbahagyták, és elkezdték az 5 mg orális olanzapint, egy második generációs antipszichotikumot. A téveszmés pszichózis megállt, amikor az olanzapint tovább emelték 10 mg-ra. A tünetek megszűntek 1 hónappal az olanzapin megkezdése után. A következő 2 hónapban az olanzapint abbahagyták. A venlafaxint ezután újra megvizsgálták szociális fóbia miatt; a pszichotikus vonások azonban körülbelül 2 hónappal később kezdtek újra megjelenni. A beteget ismét 10 mg olanzapinnal kezelték, és a pszichózis eltűnt. Az esettanulmány szerint az utolsó hipotézis a pszichózist a venlafaxin dopamin-visszavétel gátlásának tulajdonította.

Ezenkívül egy 2003-ban közzétett esettanulmány10 megállapította, hogy az erotomániát (túlzott szexuális vágy) orális venlafaxin indukálta egy 39 éves nőnél. Az erotománia előfordulása kétszer, külön alkalmakkor jelent meg a venlafaxin szedésekor. A túlzott szexuális vágy megszűnt, amikor a venlafaxin adagját ≤150 mg/d-re csökkentették. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a mezolimbikus rendszerben elhelyezkedő posztszinaptikus D2/D3 stimulációjának növekedése felelős lehet ezért a szabálytalan viselkedésért. Ez az elmélet azonban eltér Stahl elméletétől, 1 mivel kijelenti, hogy a venlafaxin csak a prefrontális kéregben nő. További vizsgálat szükséges az agy azon speciális területein, amelyekben a venamfaxin befolyásolja a dopamint. Ez a vizsgálat azonban meghaladja a cikk kereteit.

A phentermine kapcsán a pszichózisról az 1960-as évek vége óta számoltak be. 6 Egy konkrét cikk 4 különböző páciens tapasztalatáról számolt be a pszichózisról az orális phentermine alkalmazásával kapcsolatban. Először is, egy 30 éves nő, akinek kórtörténetében bipoláris affektív rendellenesség volt, hallucinációkkal, nyomott beszéddel és érvelő magatartással járó mániás visszaesésben szenvedett (A beteg). Ezután egy 30 éves nő paranoid téveszmékről számolt be 1 héttel a phentermin megkezdése után (B beteg). Ezenkívül egy 52 éves férfinak hallentucinációi és téveszméi alakultak ki a fentermin (C beteg) megindításakor. Végül egy 39 éves nőnél paranoid téveszmék és hallási hallucinációk alakultak ki, miután a fentermint csak 6 napig használták (D beteg). A 4 esetből három megoldódott a fentermin abbahagyása után; mivel azonban a 39 éves férfiról nem áll rendelkezésre információ, jelenleg nincs meghatározva, hogy a tünetek megszűntek-e a fentermin abbahagyása után. Visszatérve a fent említett hatásmechanizmusra, a dopamin növekedése valószínűleg hozzájárul a pszichózis kialakulásához

Végül a Journal of Clinical Psychopharmacology folyóiratban közzétett eset7 a fentermin adása által kiváltott pszichózisról számolt be egy 32 éves nőnél, akinek korábban nem volt pszichiátriai kórelőzménye. A nő az epizód előtt 4 hónapig napi 30-60 mg orális fentermint szedett. A beteg elszigetelte magát, rendkívül izgatott lett, és meg volt győződve arról, hogy egy adó van a fejében. A nő a mentálhigiénés klinikán mutatkozott be, mivel ezek a tünetek továbbra is fennálltak, annak ellenére, hogy a fentermint 10 nappal korábban abbahagyták. Napi háromszor 5 mg haloperidollal szájon át kezelték. Körülbelül 10 nappal az antipszichotikum megkezdése után a tünetek megszűntek, annak ellenére, hogy a fentermin eliminációs felezési ideje körülbelül 20 óra. Ez a cikk a remisszió ütemtervét tárgyalta, amelyben a phentermine abbahagyása után a visszatérő pszichózis 10 napja összhangban volt a fenilpropanolamin, hasonló stimuláns korábban közzétett adataival. 7,8 A fenilpropanolamin remissziójáig eltelt napok átlagos száma 17 nap.