Az éjszakai étkezés egészségre gyakorolt ​​hatása: régi és új perspektívák

Amber W. Kinsey

Michael J. Ormsbee

2 A biokinetika, a testmozgás és a szabadidős tudományok tudományága, KwaZulu-Natali Egyetem, Durban 4041, Dél-Afrika

egészségre

Absztrakt

Az éjszakai étkezés, különösen lefekvés előtt, jelentős figyelmet kapott. Az étkezés korlátozása és/vagy elkerülése az éjszakai alvás előtt mind súlycsökkentési stratégiaként, mind megközelítésként javasolt az egészség és a testösszetétel javítására. Negatív eredményeket bizonyítottak a nagy vegyes étkezésekre adott válaszként azoknál a populációknál, amelyek napi étkezésük nagy részét az éjszaka folyamán fogyasztják. Az adatok azonban egyre inkább arra utalnak, hogy a negatív eredmények nem biztos, hogy következetesek, ha az ételválaszték kicsi, tápanyag-sűrű, alacsony energiatartalmú ételek és/vagy egyes makrotápanyagok helyett nagy vegyes étkezés. Ebből a szempontból úgy tűnik, hogy a lefekvés előtti tápanyagellátás elősegítheti az egészséges populációk pozitív élettani változásait. Ezen túlmenően, ha az éjszakai etetést testedzéssel kombinálják, úgy tűnik, hogy az elhízott populációkban minden káros hatás megszűnik. Végül az I. típusú cukorbetegeknél és a glikogén tárolási betegségben szenvedőknél a lefekvés előtti étkezés elengedhetetlen a túléléshez. Ennek ellenére a kis (

150 kkal) egyetlen tápanyag vagy kevert étkezés nem tűnik károsnak, és hasznos lehet az izomfehérje szintéziséhez és a kardiometabolikus egészséghez. A jövőbeni kutatások indokolttá teszik az éjszakai etetés lehetséges alkalmazásainak tisztázását önmagában, valamint a testmozgással kombinálva az egészség és a betegségek különböző populációiban.

1. Bemutatkozás

Az éjszakai étkezés, különösen lefekvés előtt, olyan téma, amely az elmúlt években jelentős médiafigyelmet kapott. Az elmúlt évtizedekben úgy gondolták, hogy az egészség- és súlytudatos egyéneknek korlátozniuk kell és/vagy kerülniük kell az ételt az éjszakai alváshoz közeli órákban, mert ez negatívan befolyásolja az egészséget és a testösszetételt. Végső soron ez növelheti a kardiometabolikus betegségek, például az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. Azonban az alvás előtti tápanyagbevitel hatását vizsgáló legújabb tanulmányok pozitív élettani eredményeket jelentettek különböző populációkban. Ez az áttekintés megvizsgálja azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak az éjszakai étkezés egészségre gyakorolt ​​hatásáról szóló korábbi vélemények kidolgozásához, és új bizonyítékokat tár fel, amelyek arra utalnak, hogy az éjszakai étkezés megértését az ez idő alatt elfogyasztott ételek tartalma és mennyisége alapján módosítani kell.

2. Az éjszakai étkezés hatása: régi nézőpont

A késő esti táplálékfogyasztás korlátozásának és/vagy elkerülésének melletti érveket alátámasztják a glükóz tolerancia [1], a gyomor kiürülésének [2], a pihenő energiafelhasználásának [3] napi változásai. Sőt, egészséges, normál testsúlyú férfiaknál bebizonyosodott, hogy az étkezés utáni metabolikus válasz az azonos étkezésekre egész nap változik [4,5]. Például, ha azonos étkezések (

544 kkal; 15% fehérjét, 35% zsírt, 50% szénhidrátot) fogyasztanak reggel, délután vagy éjszaka, úgy tűnik, hogy az étkezés hőre adott válasza a legkevesebb éjszakai bevitel esetén [4]. Hasonlóképpen, a szabadon élő egészséges felnőtteknél végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az étkezés jóllakottsága is változik a napszak függvényében, és hogy az étkezés az éjszaka folyamán kevésbé kielégítő, és nagyobb napi kalóriabevitelhez vezet a reggeli órákban elfogyasztott ételekhez képest [6,7] . Ezek a tanulmányok együttesen azt mutatják, hogy a bevitt tápanyagok sorsa egész nap változik, és hogy az éjszakai bevitel a nappali bevitelhez képest túlevéshez és súlygyarapodáshoz vezethet, amely potenciális anyagcsere-következményekkel járhat. Ennek fényében felvetették, hogy az éjszaka, alvás előtt fogyasztott étel káros hatással lehet az egészségre.

Míg az állatkísérletek adatai alátámasztják ezt a koncepciót [8,9], nem minden vizsgálat egyezik [10]. Emberi kísérletek során a műszakban dolgozók [11], az éjszakai étkezési szindrómában szenvedők (NES; vacsora után az összes napi kalória nagy százalékát elfogyasztják) [12], valamint epidemiológiai adatok [13,14,15,16,17] azt sugallják, hogy a napi tápanyagok többségének esti fogyasztása káros egészségügyi következményekkel járhat (lásd a következő hivatkozásokat a műszakos munka alapos áttekintéséhez [11,18] és NES [19]). Röviden, a műszakos munkavégzéssel kapcsolatban (amelyet a 24 órás szolgáltatásnyújtás rendszertelen munkaideje jellemez), a rendelkezésre álló adatok azt sugallják, hogy a műszakos munka, de még inkább az éjszakai műszak, a negatív egészségügyi eredmények kockázati tényezője [11,18]. Például kimutatták, hogy az éjszakai műszakban dolgozóknál nagyobb a túlsúlyosság, a hasi elhízás [20], az emelkedett trigliceridszint, a diszlipidémia, a csökkent glükóz tolerancia [21,22,23,24,25] és a veseműködés csökkenése [26] a napszámosokhoz képest. A normál testsúlyú nőknél végzett szimulált éjszakai műszakban végzett tanulmányban mind a teljes napi energiafelhasználás, mind a vacsora termikus hatásának csökkenését kiemelték, mint a műszakmunka eredményeként a súlygyarapodás, az elhízás és az egészségkárosodás járulékos mechanizmusait [27]. Így ezek az adatok fokozott kardiometabolikus kockázatot mutatnak éjszakai műszakban.

A műszakos munkavállalók és a NES-populációk ezen adatai bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a napi tápanyagok nagy részének késő esti fogyasztása egészségügyi következményekkel járhat. Ezt a fogalmat azonban nem lehet teljesen megérteni az alvás hatásának vagy hiányának megfontolása nélkül. Az alvás időtartama és a testtömeg-index között fordított összefüggés áll fenn, nagyobb valószínűséggel az elhízás azoknál, akik minden este 7–9 óránál kevesebb alvást jelentenek [40]. Valójában mind a műszakban dolgozók [41], mind a NES-ben szenvedő személyek [30] magasabb szubjektív alvászavarokról (rövid alvás, alacsonyabb alvásminőség, elalvási nehézségek) számolnak be társaikhoz képest. Az alvás időtartama jelentős szerepet játszik az emberi viselkedésben [42], és bár spekulatív, amikor az alvás időtartama rövid, valószínű, hogy csak több lehetőség (ébrenléti óra) van az evésre, és hosszú távon elősegíti a kedvezőtlen testösszetételt változtatások.

Bizonyos epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy a nap későbbi részében a kalóriák nagyobb hányadának elfogyasztása, szemben a nap korábbi részével, súlygyarapodáshoz kapcsolódik [13,14,15,16,17]. Azonban nem minden tanulmány ért egyet ezzel [12,36,38,43]. Fontos megjegyezni, hogy a késő esti kalóriabevitel és a testsúly hatását vizsgáló kutatásban számos következetlenség áll fenn. Ezen eltérések némelyike ​​a következőket foglalja magában, de nem korlátozódik ezekre: (1) egy meghatározott időkereten belül elfogyasztott kalóriák különbségei (azaz 17 óra utáni bevitel [44] és 20 óra között [14]), (2) hogy ez egy a vacsora étkezésének része [12] vagy kizárólag a vacsora utáni bevitel, és (3) hogy az egyén ébred-e alvásból enni [12]. Ezen ellentmondások ellenére nyilvánvaló, hogy nagy mennyiségű étel fogyasztása (falatozás) késő este káros egészségügyi következményekkel járhat.

3. Az éjszakai étkezés hatása: új perspektíva

Asztal 1

Éjszaka elfogyasztott kis étkezések/snackek hatása.