Az életmódbeli változások fontosak a pitvarfibrilláció kezelésében

A pitvarfibrilláció (afib) egy gyakori szívritmuszavar, amelyben a szív felső kamrái (a pitvarok) gyorsan és szabálytalanul ütnek. Az Afib általában visszatérő tüneteket okoz, általában szívdobogást és légszomjat, és negatívan befolyásolhatja az életminőséget. Az Afib szintén jelentősen növeli a stroke kockázatát, és szívelégtelenséggel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel is társul. Az afib betegségben szenvedőknek rendszeresen életen át tartó kezelésre van szükségük vérhígítóval, hogy megakadályozzák a stroke kialakulásához vezető vérrögök kialakulását.

Az orvosok csak nemrégiben értik meg az életmódbeli tényezők fontosságát az afib kezelésében. A módosítható életmódbeli tényezők annyira fontosak és elismertek, hogy az Amerikai Szívszövetség (AHA) nemrégiben kiadott egy tudományos nyilatkozatot, amely összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat. Az AHA azt akarja, hogy az orvosok és a betegek egyaránt megértsék az életmód és az afib kapcsolatát, és csapatként dolgozzanak ezen életmódbeli tényezők gyakorlatba ültetésében. Az alábbiakban bemutatjuk a fontos életmódbeli tényezőket, hogyan befolyásolhatják az afibet, és mit tehet.

Elhízottság

Az afibhez kapcsolódó egyik legerősebb tényező a testtömeg. Elhízás (testtömeg-indexként definiálva [BMI] > 30) több tanulmányban kimutatták, hogy az afib kialakulásához kapcsolódnak. Az elhízás összefügg a pitvaron belüli elektromos jelzés változásaival, valamint a szív felső kamráinak szerkezeti változásaival. A túlevés gyulladást is okozhat a pitvar hormon- és sejtjelátviteli útváltozásain keresztül. Számos tanulmány kimutatta, hogy amint hízunk, a zsír lerakódik a szívben (csakúgy, mint a test más helyein), és ez kiválthatja a ritmuszavarokat, leggyakrabban afibet.

Az elhízás az új vagy súlyosbodó hipertónia (magas vérnyomás) oka is lehet, amely elősegíti a szív további szerkezeti változásait. Az elhízás obstruktív alvási apnoét és cukorbetegséget is okozhat, mindkettő egymástól függetlenül növeli az afib kockázatát.

Jó hír, hogy a túlsúlyos vagy elhízott emberek számára a súlycsökkenés csak 10% -kal javulni látszik az afib tünetein.

Gyakorlat

A kardiológusok évtizedek óta bátorítják az embereket a testmozgásra, mert a testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri okokból történő halálozás kockázatát. Nemcsak a testmozgás jó, de a fizikai inaktivitás is káros; a mozgásszegény életmód hozzájárul az afibhez, és valójában ennek az állapotnak a független előrejelzője lehet. Az AHA hetente 150 perc közepes intenzitású aerob testmozgást, vagy heti 75 perc intenzív intenzív aerob testmozgást javasol a szív- és érrendszeri egészség javítása érdekében. A rendszeres testmozgás segít megelőzni a pitvarfibrillációt, és ha már van afibje, csökkenti a tüneteket és javítja az afibhez kapcsolódó életminőséget.

Ha még nem sportol, beszéljen orvosával arról, hogy indítsa el az alacsony intenzitású edzésprogramot. A gyors séta a mérsékelt testmozgás remek formája, és lehetővé teszi a fizikai távolságtartást. Kezdje napi 20 perccel, és fokozatosan növelje ütemét és időtartamát, hogy heti legalább 150 perc közepes intenzitású tevékenységet érjen el.

Alvászavarok

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) olyan alvászavar, amelynek során az emberek rövid ideig abbahagyják a légzést alvás közben. Ez az alvászavaros légzés leggyakoribb formája, és szorosan összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. Az OSA is nagyon magas az afib betegségben szenvedőknél, és az afib tünetek megismétlődése nagyobb a súlyosabb OSA-val rendelkező embereknél.

A kardiológusok mostantól rendszeresen átvizsgálják az OSA visszatérő afib tüneteit mutató embereket. Úgy tűnik, hogy az OSA kezelése folyamatos pozitív légúti nyomással (CPAP) javítja az afib tüneteket.

Ha afib tüneteket tapasztal, kérdezze meg orvosát, hogy alvásvizsgálatot kell-e végeznie az OSA ellenőrzésére.

Alkohol

Az alkohol a pitvarfibrilláció ismert kockázati tényezője, és egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a régi mondás „a kevesebb több” igaz lehet az ivásra, ha van afibje. A New England Journal of Medicine nemrégiben végzett tanulmánya kevésbé találta az afibet, amikor a betegek csökkentették az alkoholt vagy tartózkodtak az alkoholtól.

Ha van afibje, próbáljon csökkenteni az alkoholt, vagy akár egyáltalán ne igyon. Beszéljen orvosával, ha problémái vannak az alkoholfogyasztás csökkentésével.

Cukorbetegség

Az afib kockázata nagyobb a 2-es típusú cukorbetegségben. Bár a mechanizmus nem jól ismert, valószínű, hogy az emelkedett vércukorszint közvetlenül károsítja a szívet, és elősegíti a szívszövet strukturális, elektromos és autonóm változásait.

Jó hír, hogy a jobb vércukorszint-szabályozás javítja az afib tünetek súlyosságát és gyakoriságát. A testmozgást elősegítő és az inaktivitást korlátozó életmódbeli változások szintén segíthetnek a fogyásban és a vércukorszint szabályozásában.

Az étrendi változások súlycsökkenéssé válhatnak, és cukorbetegség esetén segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Az étrend megváltoztatása kihívást jelenthet, de a kevesebb feldolgozott étel, valamint több friss zöldség és gyümölcs fogyasztása jó kiindulópont. Célozza meg a rossz szokásokat, például nassolást vagy unalomból való étkezést. Fontolja meg a mediterrán étrendre való áttérést, amely elősegíti a testsúly, a vércukorszint és a vérnyomás szabályozását.