Az elhízás, a derékfájás és a fogyatékosság közötti összefüggést a hangulati rendellenességek befolyásolják

Absztrakt

A derékfájás (LBP) és az elhízás a közegészségügy egyik fő problémája; azonban a testösszetétel és a derékfájás közötti kapcsolat férfiaknál nem ismert. Ennek a tanulmánynak a célja a testösszetétel és az LBP, valamint a fogyatékosság közötti összefüggés vizsgálata a férfiak populációs alapú mintájában, valamint azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot.

Kilencszázhetvennyolc férfi résztvevőt hívtak meg a Geelong Osteoporosis Study-ból, hogy vegyenek részt egy utólagos tanulmányban 2006-ban. A résztvevők kitöltöttek kérdőíveket a szociodemográfiáról és az egészségi állapotról. A derékfájást a validált krónikus hátfájás fokozatú kérdőív segítségével határoztuk meg, az érzelmi rendellenesség jelenlétét pedig a kórházi szorongás depressziós skálájával értékeltük. A testösszetételt kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük.

A 820 válaszadó (84% válaszarány) közül 124-nek (15%) volt magas intenzitású derékfájása és/vagy fogyatékossága (hátfájása). A derékfájás magasabb testtömeg-indexhez (28,7 ± 0,4 vs 27,3 ± 0,2 kg/m 2, P = 0,02) és a derék-csípő arányhoz (0,97 ± 0,006 vs 0,96 ± 0,006, P = 0,04) társult, fokozott hajlammal magasabb zsírtömeg-mutatóval (8,0 vs 7,6 kg/m 2, P = 0,08), de nem zsírmentes tömeg-indexgel (P = 0,68). A hátfájás és az elhízás mértéke közötti összefüggés erősebb volt érzelmi rendellenességben szenvedőknél, különösen a derék-csípő arány (P = 0,05 interakció esetén) és a zsírtömeg-index (P = 0,06 az interakció esetében).

A férfiak populációs alapú mintájában a magas intenzitású LBP és/vagy fogyatékosság az elhízás megnövekedett szintjéhez kapcsolódott, különösen érzelmi rendellenességben szenvedőknél. Ez bizonyítékot nyújt az érzelmi rendellenességek és az elhízás és a derékfájás közötti biopszichoszociális interakció támogatására.

BEVEZETÉS

A derékfájás a közegészségügy egyik fő problémája, és világszerte a fogyatékosság fő okaként azonosították a globális betegségteher-tanulmányban. 1,2 A felnőttek megközelítőleg 80% -a élete során legalább 1 hátfájást tapasztal. 3 A probléma nagysága ellenére a hátfájás legtöbb epizódjának szerkezeti eredete ismeretlen, a tünetek és a strukturális rendellenességek között rossz a korreláció. 4 Ezért a hátfájást általában „nem specifikusnak” tekintik. Ennek a problémának a kezelése érdekében a kutatás a hátfájás módosítható kockázati tényezőinek azonosítására összpontosított.

Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy megvizsgálja a testösszetétel és a derékfájás és a fogyatékosság közötti összefüggést a férfiak populációon alapuló mintájában, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot.

MÓD

Tanulmány a népességről

A GOS egy populációalapú ausztrál tanulmány, amelynek célja a csontritkulás epidemiológiájának vizsgálata felnőttek körében. A 2001-től 2006-ig végzett alapvizsgálat során 1540 férfi életkor szerinti rétegzett mintáját vonták véletlenszerűen a Barwoni Statisztikai Osztályból, az ausztrál választási névjegyzéket használva mintavételi keretként. Ebben a tanulmányban olyan ≥20 éves felnőtt férfi résztvevőket (n = 978) értékeltek, akik 2006 és 2010 között részt vettek a Geelong Osteoporosis Study (GOS) 5 éves nyomon követésében. 17 A követés elvesztésének okai: 141-en haltak meg a nyomon követés előtt 41-en hagyták el a régiót, 16-an nem tudták megalapozottan hozzájárulni, 139-en nem voltak elérhetőek, 225-en pedig elutasították részvételüket. 17 Tehát a potenciális vizsgálati populáció fennmaradó 978 résztvevője (81%) részt vett egy klinikai értékelésen, amely a testösszetétel méréseit tartalmazta, valamint kitöltötte a demográfiai adatok, az egészségi állapot és a hátfájás értékelésére szolgáló kérdőíveket. A Barwon Health és a Monash University Humán Kutatási Etikai Bizottságai jóváhagyták ezt a tanulmányt. Minden résztvevő megalapozott beleegyezést adott.

Adatgyűjtés

Fő eredmény: Derékfájás és fogyatékosság

A derékfájás intenzitását és fogyatékosságát az elmúlt 6 hónapban a krónikus fájdalom fokozatú kérdőív segítségével értékelték, amely egy validált eszköz, amelyet a krónikus fájdalom és fogyatékosság súlyosságának értékelésére használnak az alapellátásban végzett népességalapú vizsgálatokban. 18,19 7 kérdést tartalmaz, amelyekből kiszámítják a fájdalomintenzitási pontszámot (0–100) és a fogyatékossági pontszámot (0–6). A résztvevőket a krónikus fájdalom fokozatának osztályozása alapján kezdetben az 5 csoport egyikébe sorolják, az eszköz céljainak megfelelően; nincs fájdalom és fogyatékosság (fájdalomintenzitás-pontszám = 0 és fogyatékossági pont = 0), alacsony intenzitású fájdalom és alacsony fogyatékosság (fájdalomintenzitás-pontszám 20 „Klinikailag jelentős szorongást és/vagy depressziós tüneteket a validált kórházi szorongás és depresszió skála ( Az önjelentésű HADS eszköz 7 elemet mér a szorongás (HADS-A) és a depresszió (HADS-D) esetében, egy-egy 4 pontos soros skálát használva a tünetek meghatározásához a semmitől a legsúlyosabbig (0–3, A magas tünetek megjelenítésére a teljes HADS-pontszám ≥8-as cut-point-jának felhasználásával bináris változót hoztunk létre, a korábban alkalmazott módon. 21 Nem különböztettük meg a szorongást a depressziótól, és a kombinált skálát (szorongás és/vagy depressziós pontszám) jelzi az érzelmi rendellenesség jelenlétét.

A testösszetétel mérései

A súlyt 0,1 kg-os pontossággal, a magasságot pedig 0,001 m-es pontossággal mértük sztadiométer segítségével (cipőt és terjedelmes ruhadarabot eltávolítva). Ezen adatok alapján kiszámolták a BMI-t [súly (kg)/magasság (m 2)]. A testösszetételt kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük (DXA; GE Lunar Prodigy, GE Lunar Corp, Madison, WI). Meghatároztuk a testzsír (zsírtömeg = FM) és a sovány szövettömeg (zsírmentes tömeg = FFM) teljes testméretét. Ezen adatok alapján a zsírtömeg-indexet (FMI) az FMI = zsír-tömeg/magasság 2, a zsírmentes tömeg-indexet (FFMI) pedig az FFMI = zsírmentes tömeg/magasság 2 (ahol a zsírmentes tömeg = sovány szövet tömeg + csont ásványianyag-tartalom). Kiszámítottuk az FM és az FFM (zsírtömeg/zsírmentes tömeg) arányát is.

Statisztikai analízis

Független mintás t teszteket és χ 2 tesztet alkalmaztak az életkor, az érzelmi rendellenesség, az oktatás, a mobilitás és a testösszetétel közötti különbségek kimutatására a résztvevők között, akiknek nincsenek fájdalmaik vagy alacsonyak a fogyatékosságaik, vagy alacsony a fájdalmuk, vagy magas a fogyatékosságuk. Bináris logisztikus regresszióval vizsgálták a demográfiai tényezők és a nagy intenzitású derékfájás és/vagy fogyatékosság közötti összefüggéseket, és becsült marginális átlagokat használtak az elhízás mértékének és a testösszetétel közötti összefüggések értékeléséhez a nagy intenzitású fájdalommal és fogyatékossággal küzdő résztvevőknél. fájdalom és fogyatékosság nélkül vagy alacsony. A többváltozós elemzések magukban foglalták az életkor, az érzelmi rendellenesség, az oktatás, a mobilitás és a BMI kiigazítását. A testösszetétel (FM vagy FFM) és a hátfájás közötti többváltozós összefüggések vizsgálatához kiigazítást végeztünk a testösszetétel alternatív mérésére; például amikor a zsírtömeg volt az érdeklődés, akkor a többváltozós elemzéseket a zsírmentes tömegre is kiigazították. Megvizsgálták a derékfájás kockázati tényezőinek és az elhízás mértékének kölcsönhatásait, beleértve a testösszetétel mértékét is. A 0,05 alatti P értéket statisztikailag szignifikánsnak tekintettük. Valamennyi elemzést az SPSS Statistics 22.0 (SPSS Institute, Chicago, IL) alkalmazásával végeztük.

EREDMÉNYEK

A lehetséges 978 férfi résztvevő nyolcszázhúsz (83,8%) szolgáltatott adatokat ehhez a tanulmányhoz. Nem találtunk különbséget a 158 férfi között, akik nem fejezték be ezt a tanulmányt, és azok között, akik életkoruk, érzelmi rendellenességeik, iskolai végzettségük, mobilitásuk, valamint az elhízás és a testösszetétel mértéke tekintetében (P> 0,07 mindenkinél, az eredmények nem láthatók). A résztvevők közül 696-nak (84,9%) nem vagy alig volt fájdalma és fogyatékossága, 253-nál (30,9%) nem volt fájdalom és fogyatékosság, 443-nál (54,0%) pedig alacsony volt a fájdalom és alacsony a fogyatékosság. 124 (15,1%) résztvevő volt magas fájdalommal és/vagy fogyatékossággal, 85-nek (10,3%) magas volt a fájdalma, de alacsony a fogyatékossága, 22-nek (2,7%) magas volt a fogyatékossága, amely közepesen korlátozott volt, és 17-nek (2,1%) magas volt a fájdalma. súlyosan korlátozó fogyatékosság (lásd 1. ábra 1).

Folyamatábra, amely a résztvevők számát mutatja a derékfájás intenzitása és/vagy fogyatékossága alapján.

Összehasonlítottuk a magas intenzitású hátfájással és/vagy magas fogyatékossággal nem rendelkező férfiak jellemzőit (1. táblázat). A magas fogyatékossággal és/vagy nagy intenzitású fájdalommal rendelkező résztvevők idősebbek voltak, nagyobb eséllyel rendelkeztek érzelmi rendellenességekkel, kevésbé valószínű, hogy befejezték a középiskolát, és nagyobb volt a gyengébb mozgásképességük, mint azoknál, akiknek nincsenek vagy derékfájásuk vagy fogyatékosságuk nincs (P 0,34 mindkét).

ASZTAL 1

A nem fájdalmas vagy alacsony fájdalommal és fogyatékossággal élő résztvevők összehasonlítása a magas fájdalom intenzitással és/vagy fogyatékkal élőkkel

A demográfiai tényezők és a nagy intenzitású hátfájás és/vagy magas fogyatékosság közötti összefüggéseket megvizsgáltuk, a lehetséges zavaró változókkal korrigálva, becsült marginális átlagok felhasználásával (2. táblázat). Az érzelmi rendellenesség és a rossz mobilitás jelenléte magas intenzitású hátfájással és/vagy fogyatékossággal járt (P 2. táblázat. 2. A nagy intenzitású fájdalommal és/vagy fogyatékossággal élő férfiak BMI-je magasabb volt (28,7 vs 27,3 kg/m 2, P = 0,02) és a derék-csípő arány (0,97 vs 0,96, P = 0,04), és a kiigazítás után általában szignifikánsan nehezebb (86,6 vs 83,8 kg, P = 0,05) volt tendencia. és/vagy fogyatékosság nagyobb zsírtömeggel (24,5 vs 23,2 kg, P = 0,10) és zsírtömeg-indexgel (8,0 vs 7,6 kg/m 2, P = 0,08) rendelkezik, mint azoknál a férfiaknál, akiknek fájdalma és fogyatékossága nem vagy csak alacsony. a tömeg és a zsírmentes tömegindex nem különbözött szignifikánsan azoktól, akiknél magas a fájdalom és/vagy a fogyatékosság (P> 0,68 mindkettőnél).

Megvizsgáltuk a derékfájás kockázati tényezői, valamint az elhízás és a derékfájás mértéke közötti kölcsönhatásokat. Az elhízás és a derékfájás mértéke közötti kapcsolat erősebb volt érzelmi rendellenességben szenvedőknél, mint azoknál, akik nem szenvedtek el (táblázat (3. táblázat). 3). A derék-csípő arányú érzelmi rendellenesség jelenléte (P = 0,05) és a zsírtömeg-index (P = 0,06) között statisztikailag szignifikáns kölcsönhatások mutatkoztak. Emiatt érzelmi rendellenességben szenvedő résztvevők közül a derék-csípő magasabb aránya vagy a zsírtömeg-index és a derékfájás közötti kapcsolat erősebb volt, mint azoknál, akik nem szenvedtek érzelmi rendellenességet. Azok a résztvevők, akiknek érzelmi zavara volt, hasonlóak voltak a mobilitás, az oktatás és az elhízás mértéke szempontjából (adatok nem láthatók, P> 0,18), összehasonlítva az érzelmi zavarral nem rendelkezőkkel. Nem volt bizonyíték arra, hogy statisztikailag szignifikáns kölcsönhatás lenne az elhízás és az életkor (P> 0,13 mindenki számára), az oktatás (P> 0,12 mindenki számára) vagy a mobilitás (P> 0,16 minden) között, valamint a magas intenzitású hátfájás és/vagy fogyatékosság.

3. TÁBLÁZAT

Az érzelmi rendellenesség jelenléte befolyásolja az elhízás és a testösszetétel mértékének, valamint a nagy intenzitású hátfájás és/vagy fogyatékosság közötti összefüggést.

VITA

A férfiak populációalapú kohorszában a magasabb BMI és a derék-csípő arány magas intenzitású derékfájással és/vagy magas fogyatékossággal járt, miután alkalmazkodtak az olyan zavarókhoz, mint az életkor, az érzelmi rendellenességek, az oktatás és a mobilitás. A megnövekedett zsírosság mértéke, például a súly, a zsírtömeg-index és a zsírtömeg/zsírmentes tömeg szintén nagy intenzitású hátfájással és/vagy fogyatékossággal jár. Arra azonban nem volt bizonyíték, hogy a sovány szövet tömegének mérése, amelyet zsírmentes tömeg és zsírmentes tömeg index alapján értékelnének, hasonlóan társulna a hátfájással. Továbbá, az anyagcsere-elhízás (derék-csípő arány és a zsírtömeg-index) és a hátfájás közötti összefüggés erősebb volt azoknál, akik érzelmi rendellenességet szenvedtek, mint azoknál, akik nem szenvedtek érzelmi rendellenességet.

Ennek a tanulmánynak számos jelentős erőssége volt. Ez a tanulmány a férfiak nagy populáció-alapú mintáját értékelte, míg a korábbi vizsgálatok vagy kicsiek voltak, vagy tanulmányukban a nők túlsúlyban voltak. 15,43 Ezenkívül a GOS-résztvevőket véletlenszerűen toborozták az ausztrál választási névjegyzékből, és a vizsgált régió reprezentatívnak bizonyult a tágabb ausztrál népességre nézve. 17 A hátfájás intenzitásának és fogyatékosságának mérésére validált kérdőívet használtunk. 18,19, míg néhány korábbi tanulmányban még nem volt 43, és számos egyedi adipozitási mérést alkalmaztunk.

Ez a tanulmány kimutatta, hogy az elhízás a derékfájás és a fogyatékosság magas szintjével társult a férfiak populációalapú kohorszában. Különösen az egyidejű érzelmi rendellenességben szenvedő férfiaknál a hátfájás nagyobb valószínűséggel társult megnövekedett zsírbetegséggel (azaz a derék-csípő arány és a zsírtömeg-index). Ezek a megállapítások kiemelik az elhízás, mint a hátfájás módosítható rizikófaktorának fontosságát, és javasolják a biopszichoszociális interakciót és az elhízást a derékfájással. Bár ezeket a megállapításokat meg kell erősíteni a longitudinális vizsgálatokban, fontos következményei vannak a férfiak hátfájásának és fogyatékosságának megelőzésében és kezelésében.

Lábjegyzetek

Rövidítések: BMI = testtömeg-index, DXA = csontdenzitometria, FFM = zsírmentes tömeg, FFMI = zsírmentes tömeg-index, FM = zsírtömeg, FMI = zsírtömeg-index, GOS = Geelong Osteoporosis Study, HADS = kórházi szorongás és Depressziós skála, HADS-A = kórházi szorongás és depresszió skála (szorongás alskála), HADS-D = kórházi szorongás és depresszió skála (depresszió alskála), LBP = derékfájás.

Az LC és a SREB egyformán járult hozzá ehhez a munkához. LC, SREB, AJT, FMC hozzájárult az adatok elemzéséhez és az adatok értelmezéséhez, a kézirat elkészítéséhez és felülvizsgálatához. A DMU hozzájárult a tanulmány és a kéziratok átdolgozásának megtervezéséhez és megtervezéséhez. A JAP, az SLB-O hozzájárult a tanulmány kialakításához és tervezéséhez, az adatok megszerzéséhez és a kéziratok átdolgozásához. Az AEW hozzájárult a koncepció megtervezéséhez és tervezéséhez, az adatok megszerzéséhez, az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez, a kézirat elkészítéséhez és felülvizsgálatához. Valamennyi szerző jóváhagyta a közzététel végleges változatát.

A Geelong Osteoporosis tanulmányt az NHMRC támogatásai támogatják (299831, 628582 projektek).

A JAP jelentése szerint az NHMRC (299831, 628582 projekt) támogatásban részesült a vizsgálat lefolytatása során. Az AEW jelentése szerint a benyújtott munkán kívül a Glaxo Smith Kline támogatásokat kap. Az LC-t Ausztrál Posztgraduális Díj és Arthritis Alapítványi díj támogatja. Az SREB-t egy NHMRC klinikai posztgraduális kutatási ösztöndíj (# 1074979) támogatja. Az SLB-O-t Alfred Deakin posztdoktori kutatói ösztöndíj támogatja a Deakin Egyetemen (2015–2016). A DMU és az AEW az NHMRC Karrierfejlesztési Ösztöndíjak kedvezményezettjei (1. klinikai szint # 1011975, illetve 2. klinikai szint # 1063574). Az AJT az NHMRC Korai Karrier Ösztöndíj kedvezményezettje (# 1073284).

A szerzőknek nem áll fenn összeférhetetlenségük.