Az elhízás globális terhe 2005-ben és előrejelzések 2030-ig

Absztrakt

Célok:

Becsülni a túlsúly és az elhízás általános előfordulását és abszolút terheit a világban és a különböző régiókban 2005-ben, és előrejelezni a globális terhet 2030-ban.

terhe

Tervezés:

Adatforrások:

A túlsúly és az elhízás nemi és életkor szerinti prevalenciáját azonosítottuk 106 ország reprezentatív populációs mintáiban, amelyek a világ népességének körülbelül 88% -át fedik le, a MEDLINE és más számítógépes adatbázisok felhasználásával, kiegészítve a visszakeresett cikkek referenciáinak kézi keresésével.

Mód:

A túlsúly és az elhízás nem- és életkor szerinti prevalenciáját alkalmaztuk a 2005-ös népességen, hogy megbecsüljük a túlsúlyos és elhízott egyedek számát az egyes országokban, világrégiókban és az egész világon. Ezenkívül a prevalenciát a világi tendenciákhoz való alkalmazkodás nélkül és anélkül is alkalmazták a 2030-as népesség-előrejelzésekre, hogy előrejelezzék a túlsúlyos és elhízott egyedek számát 2030-ban.

Eredmények:

Összességében a világ felnőtt lakosságának 2005-ben 23,2% -a (95% -os konfidenciaintervalluma 22,8–23,5%) volt túlsúlyos (a férfiaknál 24,0% (23,4–24,5%) és a nőknél 22,4% (21,9–22,9%)), és 9,8% (9,6–10,0%) elhízott (férfiaknál 7,7% (7,4–7,9%) és nőknél 11,9% (11,6–12,2%)). A túlsúlyos és elhízott felnőttek becsült összes száma 2005-ben 937 millió (922–951 millió), illetve 396 millió (388–405 millió) volt. 2030-ra az előrejelzések szerint a túlsúlyos és elhízott felnőttek száma 1,35 milliárd és 573 millió ember lesz, anélkül, hogy alkalmazkodnának a világi trendekhez. Ha a közelmúlt világi tendenciái változatlanok maradnak, akkor az abszolút számok az előrejelzések szerint összesen 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott egyént.

Következtetések:

A túlsúly és az elhízás világszerte fontos klinikai és közegészségügyi terhet jelent. A túlsúly, az elhízás, valamint az ezzel járó társbetegségek és mortalitások megelőzésére és kezelésére vonatkozó nemzeti programoknak közegészségügyi prioritásnak kell lenniük.

Bevezetés

A túlsúly és az elhízás előfordulása riasztó mértékben növekszik a fejlett és a fejlődő országokban az egész világon. 1, 2 Epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a túlsúly és az elhízás fontos kockázati tényező a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és az idő előtti halálozás szempontjából. 2 A túlsúly és az elhízás magas gyakorisága, az ezzel járó egészségügyi kockázatokkal együtt, világszerte különösen releváns közegészségügyi kihívássá teszi.

A túlsúly és az elhízás elterjedtségéről a világ különböző régióinak egyes országai számoltak be. Ezeket az adatokat azonban nem vizsgálták szisztematikusan és nem gyűjtötték össze a túlsúly és az elhízás világméretű prevalenciájának és abszolút terheinek becsléséhez. Tekintettel a túlsúly és az elhízás növekvő közegészségügyi jelentőségére a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országokban, ennek az állapotnak a globális terheire vonatkozó pontos becslések kritikus fontosságúak a közegészségügyi stratégiák kidolgozása szempontjából annak elsődleges megelőzésére és kezelésére. Elemeztük a világ különböző régióiban végzett népességalapú vizsgálatok adatait, hogy megbecsülhessük a túlsúly és az elhízás általános előfordulását és abszolút terheit a világban és a különböző régiókban 2005-ben, és előre jelezzük a globális terhet 2030-ban.

Anyagok és metódusok

Az országokat a Világbank 1993-as Világfejlesztési Jelentése 6 szerint világrégiókba csoportosították, és ezek a következők voltak: a kialakult piacgazdaságok (EME), amelyek főként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magas jövedelmű tagjaiból állnak; Európa volt szocialista gazdaságai (FSE); Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC); Kína (CHN); India (IND); a közép-keleti félhold (MEC), amely magában foglalja Észak-Afrikát, a Közel-Keletet, Pakisztánt és a volt Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságait; más Ázsia és szigetek (OAI), amely Ázsia többi részére és a Csendes-óceánra kiterjed; és a Szaharától délre fekvő Afrika (SSA). A Világbank e régiók meghatározásához használt kritériumai közé tartozik a társadalmi-gazdasági fejlettség szintje, az epidemiológiai homogenitás és a földrajzi közelség. 6.

Azon országok esetében, amelyek nem rendelkeznek érvényes prevalencia-becslésekkel, ugyanazon világrégió országának adatait alkalmaztuk, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a leginkább hasonló, vagy ha az ország GNI-értéke nem volt elérhető, akkor az adott ország adatait alkalmaztuk. legközelebbi földrajzi közelség (online adatok, 2. kiegészítő táblázat). Ezenkívül nem minden tanulmány szolgáltatott adatokat a vizsgált teljes korosztályról. E tanulmányok hiányzó korosztályát úgy becsültük meg, hogy ugyanazon világrégióban a legegyszerűbb GNI-vel rendelkező ország adatait alkalmaztuk. A GNI-t azért választották a túlsúly és az elhízás kockázatának indikátoraként az országok között, mert ezt a módszert használják a világrégiók osztályozására, és korábbi tanulmányok összefüggést jelentettek a GNI, valamint a túlsúly és az elhízás prevalenciája között. 7

Több ország (Svájc, Bulgária, Lengyelország, Oroszország, India, Srí Lanka, Vietnam, Gambia, Madagaszkár és Tanzánia) esetében a prevalencia adatai több regionális tanulmányból is rendelkezésre álltak, de nem nemzeti vizsgálatokból. Ezekben az országokban a regionális vizsgálatokat egyesítették, az ország egyes régióiban a népesség arányával súlyozva, hogy a túlsúly és az elhízás prevalenciáját becsüljék az országra. India esetében a vidéki tanulmány nem foglalta magában a legidősebb vagy legfiatalabb korosztályt. Az indiai városi tanulmány adatait használták fel a prevalencia becslésére ezekben a korcsoportokban, miután igazodtak a prevalencia városi/vidéki különbségéhez. Hasonlóképpen, a Kínára vonatkozó legfrissebb országos adatok nem tartalmazzák a 20–29 éves korcsoportra vonatkozó prevalencia-becsléseket. Az 1991-es országos adatok alapján becsülték meg a túlsúly és az elhízás prevalenciáját ebben a korcsoportban, miután korrigálták a prevalencia időszakbeli különbségét.

Egyes tanulmányok nem szolgáltattak életkor-specifikus adatokat az ebben az elemzésben bemutatott 10 éves lépésekben (vagyis 20–29, 30–39 és így tovább). A két legközelebbi 10 éves korcsoport populációjával súlyozott átlagát alkalmaztuk (például a 15–24 és 25–34 éves korcsoportok prevalenciájának átlaga a 20–29 éves korcsoportban) megbecsülni a túlsúly és az elhízás prevalenciáját az itt vizsgált korosztályokra vonatkozóan.

Statisztikai analízis

Két módszert alkalmaztak a túlsúlyos és elhízott személyek abszolút számának előrejelzésére 2030-ban, különböző feltételezések alapján. Először azt feltételeztük, hogy a túlsúly és az elhízás gyakorisága a jövőben állandó lesz. Az előrejelzések a túlsúly és az elhízás jelenlegi prevalenciáján, a népesség növekedésén és a demográfiai változásokon alapulnak, ideértve a népesség korösszetételét és az urbanizációt azokban a régiókban, amelyek mind a városi, mind a vidéki területekre vonatkozóan szolgáltattak adatokat (Kína, India, más Ázsia és szigetek, valamint Afrika-Szaharától délre) ). Másodszor, feltételezzük, hogy a túlsúly és az elhízás növekedésének szekuláris tendenciája folytatódik az egyes régiók kiválasztott országainak adatai alapján (az online kiegészítő adatokban szereplő hivatkozások, 16., 100–124. Hivatkozások). Az előrejelzések a rendelkezésre álló adatokból, a népesség növekedéséből és a demográfiai elmozdulásokból (életkor szerinti megoszlás és urbanizáció) becsült legfrissebb regionális világi tendenciákon alapulnak a túlsúly vagy az elhízás prevalenciájában. Ezeket a regionális előrejelzéseket összefoglalták, és a túlsúly és az elhízás globális terheire és elterjedtségére vonatkozó becslések megadásához használták 2030-ban.

Eredmények

Az 1. ábra a túlsúly (felső) és az elhízás (alsó) becsült életkor szerinti standard prevalenciáját mutatja a 20 éves és idősebb felnőttek körében 2005-ben a világ minden országában. A túlsúly és az elhízás életkor szerinti szabványos előfordulása nemenként és összesítve az egyes országok esetében, rendelkezésre álló adatokkal, az online adatok 3. kiegészítő táblázata.