Az elhízáshoz való hozzáállás megváltoztatása - egy felmérés eredménye

C. Luck-Sikorski

1 Társadalmi Orvostudományi, Munkaegészségügyi és Közegészségügyi Intézet (ISAP), Lipcsei Egyetem, Philipp-Rosenthal-Str. 55, 04103 Lipcse, Németország

2 Lipcsei Egyetemi Orvosi Központ, IFB AdiposityDiseases, Philipp-Rosenthal-Str. 27, 04103 Lipcse, Németország

3 SRH Alkalmazott Egészségtudományi Egyetem, Neue Str. 07548 Gera, Németország, 30–30

S. G. Riedel-Heller

2 Lipcsei Egyetem Orvosi Központja, IFB AdiposityDiseases, Philipp-Rosenthal-Str. 27, 04103 Lipcse, Németország

J. C. Phelan

4 Mailman School of Public Health, Columbia University, 722 W 168. St, New York, NY 10032 USA

Társított adatok

Az adatokat a cikk vezető szerzője közölte. Nyíltan elérhetők az American National Election Survey (ANES) részeként. A jelenlegi vizsgálat során felhasznált és elemzett adatkészletek ésszerű kérésre a megfelelő szerzőtől beszerezhetők.

Absztrakt

Háttér

Ez a kísérleti tanulmány egy populáció-alapú mintában az elhízáshoz való hozzáállás összehasonlítását célozta az elhízás három különböző ok-magyarázata alapján (egyéni viselkedés, környezeti tényezők, genetikai tényezők).

Mód

Az adatok egy online reprezentatív mintából származnak. N = 407 résztvevőből vett véletlenszerű almintát vontunk be. Két független változót vizsgáltak: az elhízás oka a matricában leírtak szerint, és az elhízás oka, amelyet a résztvevő észlelt matricától függetlenül. A matricák minőségi jellemzőit (a matrica pontossága és torzítása) a regressziós modellek moderátoraként vezették be. Három megbélyegzéssel kapcsolatos eredmény (negatív attitűd, hibáztatás és társadalmi távolság) szolgált függő változóként.

Eredmények

A pontatlanságot és az elfogultságot gyakrabban tulajdonították a társadalmi környezeti és genetikai matricának, mint az egyénnek. Összességében a résztvevők az egyéni okokat részesítették előnyben (72,6%). Míg a személyes meggyőződés nem különbözött a genetikai és a környezeti okfeltételek között (Chi 2 = 4,36, p = 0,113), mindkettő különbözött az egyedi ok-matricán látható eloszlástól. A negatív hozzáállás, valamint a hibáztatás összefüggésben állt azzal a meggyőződéssel, hogy az egyének felelősek az elhízásért (b = 0,374, p = 0,003; 0,597, p Kulcsszavak: Elhízás, közegészségügy, megbélyegzés, attitűdök, matrica-tanulmány, népességalapú tanulmány

Háttér

Bár az elhízás előfordulási arányának növekedése a fejlett országokban lassulni látszik, több mint 1,4 milliárd felnőttet érint ez a krónikus állapot [1]. Ez tükröződik az elhízással összefüggő egészségügyi költségek növekedésében, amelyek kihívást jelentenek az egészségügyi ellátórendszerek számára, és jelentős közegészségügyi problémát jelentenek [2]. Az állapot jelentős hatással van az egészségügyi eredményekre, ideértve a fokozottabb elhízást mutató betegek halálozását is [3]. Az érintett egyének azonban nemcsak ezeket a szomatikus társbetegségeket szenvedik - jólétüket pszichoszociális tényezők is befolyásolják.

Az egyik tényező, amely összefüggésbe hozható az egészségkárosodás kimenetelével, az észlelt megbélyegzés és a diszkrimináció [4]. A megbélyegzési folyamat magában foglalja a különbségek, a negatív attitűdök, beleértve a hibáztatást, valamint a társadalmi távolság és kirekesztés címkézését [5]. Az elhízással küzdő egyénekkel szembeni negatív hozzáállás bizonyítékai jelentősek [6], és a nagyközönség [7], valamint számos más környezetben is megmutatták őket. Ezek a negatív attitűdök magukban foglalják az egyének elhízással való lustaságnak, engedékenynek és akaratgyengének minősítését [6]. Hasonlóképpen, a diszkriminációt dokumentálták [8], és az önjelentés szerint [9] is növekszik. A megbélyegzés kutatásának más területei alapján arra számíthatunk, hogy a megbélyegzés tapasztalata közvetítő változóként funkcionál az elhízás patogenezisében [10].

Az ok-okozati feltételezések megváltoztatása volt a kiindulópont a stigmaellenes erőfeszítésekhez kisebb léptékű tanulmányokban. Az ilyen vizsgálatok nemrégiben készült áttekintése vegyes eredményeket tár fel az elhízással szembeni attitűd megváltoztatásának hatékonyságával kapcsolatban. Az elhízással kapcsolatos ok-okozati meggyőződés megváltoztatására számos stratégiát alkalmaztak, beleértve a verbális és az írásbeli előadásokat is [19]. Az ebben az áttekintésben szereplő összes tanulmány korlátozás alá esett a kis és nem reprezentatív minták miatt, 40-258 résztvevő között. Egy tanulmány egy reprezentatív minta eredményeiről számol be, és értékeli a genetikai ok-okozati információk elhízásra gyakorolt hatását [20]. A szerzők nem találták a genetikai információknak az elhízás megbélyegzésére gyakorolt hatását; ebben a felmérésben azonban hiányzott egy csoport, amely egyéni alapú okot kapott.

Riasztóbb, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a közegészségügyi üzenetküldésben bemutatott narratívák a politikai támogatás kiváltására nemcsak a szakpolitikai támogatást érinthetik, hanem a megbélyegzésre is hatással lehetnek [21]. Ebben a tanulmányban a résztvevők egy cikket olvastak arról, hogy az elhízás növekvő elterjedtségét „elhízási járványként” és közegészségügyi válságként határozták meg. Ez az elbeszélés fokozta a résztvevők megbélyegző hozzáállását. Ezért további kutatásokra van szükség a közegészségügyi üzenetküldés következményeivel kapcsolatban.

A populációs alapú mintában végzett jelenlegi kísérleti tanulmány tehát az elhízáshoz való hozzáállás összehasonlítását célozza az elhízás három különböző ok-magyarázata alapján (egyéni viselkedés, környezeti tényezők és genetikai tényezők). Feltételezik, hogy azok a résztvevők, akik egyéni alapú magyarázatot kapnak az elhízásra, a legmagasabb szintű negatív hozzáállást mutatják, míg a genetikai magyarázat csökkenti a negatív hozzáállást.

Mód

Az adatok egy nagy online mintából származtak, amelyet a telefonos háztartásokban élő felnőtt amerikai lakosság reprezentatív képviseletére vettek fel. A tanulmány az American National Election Studies (ANES) része volt, és 18 éves vagy annál idősebb résztvevőket hívott meg online felmérések kitöltésére. Másutt részletesen leírták. A tanulmányt 2009. április és május folyamán végezték, és összesen 2409 résztvevő töltötte ki a felmérést. A teljesítési arány 66% volt.

Etika

A tudáshálózatok, a tanulmányt végző intézet, betartják a felmérés kutatásának szabványosított és etikai kódexét [22]. Ezenkívül a tanulmányt a Columbia University Medical Center Institutional Review Board felülvizsgálta és jóváhagyta. A résztvevők aláírták és beleegyezésüket adták, hogy a Knowledge Networks felvegye velük a kapcsolatot, majd tájékoztatták őket arról, hogy bármikor jogukban áll visszavonni a beleegyezést.

Eljárás

Valamennyi válaszadót véletlenszerűen két különböző felmérési kísérlet egyikébe osztották be. Összesen 1850 résztvevőt osztottak be egy matrica-vizsgálatba, amely három betegség különböző okait mutatta be: koszorúér-betegség, depresszió és elhízás. A résztvevőket felkérték, hogy olvassanak el egy írásos matricát (újságcikk) a három feltétel egyikére. Miután elolvasta ezt az újságszerű cikket, egy sor kérdést terjesztettek a cikkre és a cikkben leírt állapotra vonatkozóan. A résztvevők kis pénzbeli ösztönzést kaptak a részvételre.

Minta

Jelen elemzés csak azokról a résztvevőkről számol be, akiket elhízási állapotba soroltak (n = 550). Ezek közül n = 143 résztvevőt véletlenszerűen osztottak be egy semleges matricához, amelyben nem adtak ok-okozati hozzárendelést, és a résztvevőket csak arról tájékoztatták, hogy új kutatási projekt kezdődött az elhízásról. Mivel ebben az alcsoportban nem lehet összehasonlítani a személyes meggyőződéssel, és a matrica jellemzői nem vonhatók be, ezeket a résztvevőket kizárjuk fő elemzésünkből. Azonban a teljes mintában szereplő összes eredményt a 4. táblázatban közöljük. 4. A véletlenszerű 407 résztvevőből álló részminta befejezte a felmérés kísérletét matrica manipulációval az elhízás okán (lásd a 1. ábra 1. ábráját a részletes minta folyamatábrához).