Az értelmező csomagolás előtti táplálkozási címkék hatása az élelmiszer-vásárlásra: a Starlight randomizált, kontrollált vizsgálat protokollja

Jekatyerina Volkova

Nemzeti Egészségügyi Innovációs Intézet, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland

értelmező

Bruce Neal

George Institute for Global Health, Sydney, Ausztrália

Mike Rayner

British Heart Foundation Központ a nem fertőző betegségek megelőzésének népesedési megközelítéseiről, Oxford, Egyesült Királyság

Boyd Swinburn

Epidemiology and Biostatistics, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland

Helen Eyles

Nemzeti Egészségügyi Innovációs Intézet, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland

Yannan Jiang

Nemzeti Egészségügyi Innovációs Intézet, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland

Jo Michie

Nemzeti Egészségügyi Innovációs Intézet, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland

Cliona Ni Mhurchu

Nemzeti Egészségügyi Innovációs Intézet, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland

Absztrakt

Háttér

Az értelmező csomagolás előtti táplálkozási címkék jobban érthetők, mint a nem értelmező címkék. Mindazonáltal nincsenek szilárd bizonyítékok az ilyen címkék fogyasztói élelmiszer-vásárlásra gyakorolt ​​hatásairól a valóságban. Célunk, hogy felmérjük két értelmező csomagolás előtti táplálkozási címke hatását a nem értelmező címkével összehasonlítva a fogyasztói élelmiszer-vásárlások egészségességére.

Módszerek/Tervezés

Vita

A Starlight randomizált, kontrollált vizsgálat meghatározza az értelmező csomagolás előtti táplálkozási címkék hatásait a fogyasztói élelmiszer-vásárlások egészségére a való világban.

Próba regisztráció

Új-Zéland ausztrál klinikai vizsgálatok nyilvántartása ACTRN12614000644662 (2014. június 18-án regisztrálták).

Háttér

Az elhízás és a kapcsolódó nem fertőző betegségek terhe világszerte növekszik [1]. A hatékony, a csomagolás előtti tápértékjelölés potenciálisan az egyik legköltséghatékonyabb beavatkozás [2]. A hagyományos numerikus táplálkozási címkéket azonban nehéz értelmezni, és korlátozottan befolyásolják az átlagfogyasztó élelmiszer-vásárlási szokásait [3–5].

Új-Zélandon kötelező a táplálkozási információs panel (NIP), amelyet általában az élelmiszer-csomagolások hátoldalán találnak [6]. A táplálkozási címkék használatának áttekintése szerint az új-zélandiak többsége ezt rosszul érti [7]. Ezen túlmenően a táplálkozási címke használata különösen alacsony a maori (őshonos új-zélandiak), a csendes-óceáni térség és az alacsony jövedelmű új-zélandiak körében [8], akiknél a legmagasabb az elhízás aránya [9]. Ezért különösen fontos meghatározni egy olyan címkézési formátumot, amely hatékonyan továbbítja az információkat ezeknek a csoportoknak.

Az új-zélandi és ausztráliai élelmiszer-címkézési politika nemrégiben készült áttekintése olyan értelmező FOP-címkék bevezetését javasolta, amelyek a fogyasztók számára könnyen érthetők és cselekedhetnek [10]. Jelentős globális bizonyíték azt mutatja, hogy az értelmező címkék (grafikákat, szimbólumokat vagy színeket használva) jobban érthetők, mint a hagyományos numerikus táplálkozási címkék [11]. Az ilyen címkék hatása az élelmiszer-vásárlási szokásokra azonban nem egyértelmű.

A tápértékjelöléssel kapcsolatos beavatkozások értékelése a valóságban kihívást jelent. Két általános megközelítés az ellenőrzött beállítások használata (például munkahelyi büfé vagy egy adott kiskereskedő), vagy fogyasztói felmérések. Számos cafeteria-tanulmány támogatja az FOP-címkék képességét az egészséges ételválasztás elősegítésére [12–14]. A felmérések és a választási kísérletek szintén kedvező eredményekről számolnak be, és azt sugallják, hogy a FOP címkék segítenek a résztvevőket az egészségesebb lehetőségek sikeres azonosításában [15], és az ételeket választják [16–18].

Korlátozott számú tanulmány számol be a FOP címkék kiskereskedelmi környezetben kifejtett hatásáról. Egy nagy megfigyelési tanulmány, amelyet Sacks et al. [19] az Egyesült Királyság kiskereskedőiben önkéntes tápértékjelölési rendszerként bevezetett, kiegészítő lámpás FOP-címkék hatását vizsgálta. A tanulmány nem számolt be különbségről az egészséges és egészségtelen készételek és szendvicsek értékesítése között a forgalmi lámpa FOP címkéinek bevezetését követően, a címke beadását megelőző időszakhoz képest. A vizsgálat legfőbb korlátja a vizsgálatba bevont termékek kis mintája volt. Egy másik nagy intervenciós tanulmány a „Guiding Star” polccímkézési rendszer hatékonyságát értékelte az Egyesült Államok 168 szupermarketláncában [20]. A szupermarketek értékesítési adatainak elemzése azt mutatta, hogy jelentősen nőtt a csillaggal jelölt termékek aránya, és ennek megfelelően csökkent a csillag nélküli termékek értékesítése ugyanabban az élelmiszer-kategóriában [20]. Az egyik korlát azonban a kontrollcsoport hiánya volt ugyanazon üzletekben. Véletlenszerű, kontrollált vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy szilárd bizonyítékot szolgáltassunk az FOP-címkéknek a valós kiskereskedelmi élelmiszer-vásárlásokra gyakorolt ​​hatásáról.

A jelenlegi tanulmány a FOP táplálkozási címkéinek két típusát értékeli. Az egyik a színkódolt közlekedési lámpa (TL) FOP címke [21]. Ez a címke színkategóriákat használ négy tápanyag alacsony (zöld), közepes (borostyán) és magas (vörös) tartalmának tükrözésére: az összes zsír, telített zsír, összes cukor és só. Az alátámasztó algoritmust az Egyesült Királyság kormányai ajánlják [22]. Kimutatták, hogy ennek a FOP címkének magas szintű megértése és elfogadottsága van a főbb etnikai és jövedelmi csoportok között [23]. A másik értékelendő címke az ausztráliai bevezetésre javasolt új Health Star Rating (HSR) rendszer. Ez a címke az ételek (legkevésbé egészséges) és 5 (legegészségesebb) csillagok alapján besorolást kap az ételre az alátámasztó HSR-pontszám algoritmus alapján [24].

A beavatkozás újszerű okostelefon-technológia alkalmazásával fog megvalósulni, amely a FoodSwitch ingyenes okostelefon-alkalmazáson (alkalmazáson) alapul, ahol a felhasználók beolvassák a csomagolt élelmiszerek vonalkódját, és azonnali, értelmező TL táplálkozási címkét kapnak telefonjuk képernyőjén, valamint ajánlásokat az egészségesebb lehetőségekről [25]. ]. A jelenlegi tanulmányhoz tervezett hasonló okostelefonos alkalmazást használnak TL, HSR vagy NIP táplálkozási címkék kézbesítésére a vizsgálat résztvevőinek. A vizsgálat elsődleges célja a TL és HSR címkék formátumainak a standard NIP-hez viszonyított hatékonyságának értékelése a fogyasztói élelmiszer-vásárlások egészségességével kapcsolatban. A nullhipotézist, miszerint nincs különbség a kontrollcímkével, minden egyes beavatkozási kar esetében tesztelni kell.

Módszerek/Tervezés

Dizájnt tanulni

A Starlight egy háromkarú, párhuzamos, randomizált, kontrollált vizsgálat (1. ábra). Összesen 1500 résztvevőt véletlenszerűen osztanak be, hogy megkapják a két FOP címke egyikét (TL vagy HSR; beavatkozási kar) vagy NIP címkét (kontroll kar) 1: 1: 1 arányban. Az összes táplálkozási címkét egy egyedi „Food Label Trial” okostelefon-alkalmazáson keresztül juttatjuk el.