Bulgária, az EU halálfõvárosa, a rémálom egészségügyi rendszerének kezelése érdekében

Bulgária orvosi rendszere komoly fejfájást okoz mindenkinek egy országban - a hatalmas egészségügyi beruházások és az Európai Unióban az egy főre jutó legtöbb kórház ellenére a halálozási arány az egész blokkban.

fővárosa

1000 emberre jutó 15 halálesettel Bulgária az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint közel egy évtizede az EU halálozási rangsorában az első helyet foglalja el.

De reméljük, hogy a közpénzek jobb elosztásának és a korrupció visszaszorításának friss, ambiciózus reformjai javítani fognak a helyzeten.

"Ennek a rendszernek fájdalmas átalakításra van szüksége" - mondta Petar Moskov egészségügyi miniszter az AFP-nek adott interjúban. "Az egészségügyi kiadások folyamatosan nőnek, miközben csökken a várható élettartam, növekszik a kórházi tartózkodás és a halálozási arány."

74 évesen a várható élettartam is az egyik legalacsonyabb a blokkban. Még rosszabb, hogy az öt évesnél fiatalabb bolgár gyermekek kétszer nagyobb eséllyel halnak meg, mint európai társaik - ez "lidérces figura" - mondta Moszkov.

Különösen riasztó a helyzet az ország roma kisebbségében, ahol 1000 kisgyermekből átlagosan 20-an haltak meg 2014-ben.

A Moszkov reformjai célja, hogy 2020-ig 20% ​​-kal csökkentsék a halálozási arányt, és átalakítsák a kórházak finanszírozását.

„Rendkívüli hatékonyság”

Az állami kiadások 53 százalékos növekedése az elmúlt öt évben nem hozott "kézzelfogható javulást az ellátás minőségében" - mondta Vladislav Goranov, a konzervatív kormány pénzügyminisztere.

A rendelkezésre álló szolgáltatások a "rendkívüli hatékonyság hiányának" kiváló példái - tette hozzá.

Hatalmas terhet rónak a betegekre az EU legszegényebb országában is. Minden ötödik bolgár a szegénységi küszöb alatt él, és havi 323 lévát (165 eurót, 180 dollárt) keres.

"A falvak szegény emberei eladják lovaikat és szekereiket, hogy pénzt találjanak egy betegség kezelésének kifizetésére" - mondta Ivan Georgiev vese-szakorvos Pleven északi városából.

A Világbank nemrég aggodalmának adott hangot a bolgár betegek egészségügyi és gyógyszerészeti díjainak „aránytalanul magas” díja miatt - a vélemény szerint 2013-ban ez az arány 43 százalék volt, ami a legmagasabb Európában.

"Van olyan magas vérnyomásban szenvedő páciensem, aki nem hajlandó drágább és hatékonyabb gyógyszert vásárolni, és olcsóbbat kér, kockáztatva az állapotának romlását" - mondta Hristo Nikolov háziorvos az AFP-nek.

Jelenleg a magas vérnyomás elleni gyógyszerek költségeinek csak 25% -át térítik meg - mondta Nikolov, és még a vesedialízist is - amely egyes betegek életmentője - nem fedezik teljes mértékben.

Időközben számos új kórház alakult ki, amelyek kimerítették az állami forrásokat, és táplálták Moszkov egészségügyi miniszter által a túlzott kórházi kezelés tendenciáját: Bulgáriában 40 százalékkal többen kerültek kórházba, mint más EU-országokban.

"Három napot kórházban töltöttem egy egyszerű bélvizsgálaton, amely fél órát vett igénybe, de ha korábban távoztam volna, a magánkórházat nem térítették volna meg" - mondta Rositsa Smilova, szófiai eladó.

Megvesztegetés ápolóknak

A tomboló korrupció emeli az amúgy is túlzott egészségügyi költségeket.

"Meg kellett vesztegetnünk az ápolónőket, hogy ne hanyagolják el apámat, amikor szívroham után felvették" - mondta Kiril Stankov villanyszerelő.

A Moszkov terve csökkenti az állami forrásokban részesülő kórházak számát, és minden beteg számára digitális ujjlenyomatot igényel, hogy elkerülje a betegszám hamisítását.

A finanszírozás elsőbbséget élvez az életveszélyes állapotban szenvedő betegek számára is, akiket teljes mértékben megtérítenek, míg a kisebb betegségben szenvedők választhatnak, hogy várnak-e vagy fizetnek-e a kezelésért.

"Többé nem lesz különbség a gazdagok és a szegények között, ha súlyos egészségügyi problémákról van szó. A szívrohamokat, agyvérzéseket és a rákokat azonnal kezelik, és teljes mértékben fedezik az alapokból, ameddig csak szükséges" - mondta a miniszter.

Az elkövetkező évben végrehajtandó terv új hangsúlyt fektet a megelőzésre is - amely a jelenlegi gyakorlatban szinte nem is létezik - beleértve a magas cukor- és magas sótartalmú élelmiszerek esetleges adóztatását.