Campylobacter

Legfontosabb tényeket

  • A campylobacter a hasmenéses megbetegedések 4 fő globális oka közül az egyik. Úgy tartják, hogy ez az emberi gasztroenteritis leggyakoribb bakteriális oka a világon.
  • A campylobacter fertőzések általában enyhék, de nagyon kisgyermekek, idősek és immunszuppresszált személyek körében végzetesek lehetnek.
  • A campylobacter fajok hő hatására és az étel alapos főzésével elpusztulhatnak.
  • A Campylobacter fertőzések megelőzése érdekében az étel elkészítésekor mindenképpen tartsa be az alapvető élelmiszer-higiéniai gyakorlatokat.

A Campylobacter-hasmenés magas előfordulási gyakorisága, valamint annak időtartama és esetleges szövődményei társadalmi-gazdasági szempontból rendkívül fontossá teszik. A fejlődő országokban a Campylobacter fertőzések 2 év alatti gyermekeknél különösen gyakoriak, néha halálhoz vezetnek.

Campylobacter fertőzések

A kampylobaktériumok főleg spirál alakú, „S” alakú vagy ívelt, rúd alakú baktériumok. Jelenleg 17 faj és 6 alfaj van hozzárendelve a Campylobacter nemzetséghez, amelyek közül az emberi betegségekben a leggyakrabban a C. jejuni (jejuni alfaj) és a C. coli szerepel. Más fajokat, például a C. lari-t és a C. upsaliensis-t is izoláltak hasmenéses betegségben szenvedő betegekből, de ritkábban számoltak be róluk.

A betegség

A campylobacteriosis a Campylobacter fertőzés okozta betegség:

  • A betegség tüneteinek megjelenése általában 2–5 nappal a baktériumokkal való fertőzés után jelentkezik, de 1–10 napig terjedhet.
  • A Campylobacter fertőzések leggyakoribb klinikai tünetei a hasmenés (gyakran véres), hasi fájdalom, láz, fejfájás, émelygés és/vagy hányás. A tünetek általában 3-6 napig tartanak.
  • A campylobacteriosis okozta halál ritka, és általában csak nagyon kisgyermekekre vagy idős betegekre korlátozódik, vagy azokra, akik már más súlyos betegségben, például AIDS-ben szenvednek.
  • Különböző gyakorisággal számoltak be olyan szövődményekről, mint a bakterémia (baktériumok jelenléte a vérben), hepatitis, hasnyálmirigy-gyulladás (máj- és hasnyálmirigy-fertőzések), illetve vetélés. A fertőzés utáni szövődmények lehetnek reaktív ízületi gyulladás (fájdalmas ízületi gyulladás, amely több hónapig is eltarthat) és neurológiai rendellenességek, például Guillain-Barré-szindróma, a bénulás gyermekbénulás-szerű formája, amely légzőszervi és súlyos neurológiai diszfunkciót eredményezhet egy kis betegségben. esetek száma.

Források és továbbítás

A kampilobaktériumok széles körben elterjedtek a legtöbb melegvérű állatban. Elterjedtek az olyan élelmiszer-állatokban, mint a baromfi, a szarvasmarha, a sertés, a juh és a strucc; valamint háziállatoknál, beleértve a macskákat és kutyákat is. A baktériumokat kagylókban is megtalálták.

A terjedés fő útját általában úgy gondolják, hogy táplálék útján szállítják alul főtt hús és húskészítmények, valamint nyers vagy szennyezett tej útján. A fertőzött víz vagy jég is fertőzés forrása. Az esetek egy része a szabadidős tevékenységek során a szennyezett vízzel való érintkezés után következik be.

A campylobacteriosis egy zoonózis, egy állatból vagy állati eredetű termékből emberre terjedő betegség. Leggyakrabban a tetemeket vagy a húst a vágás során a székletből szennyezik a Campylobacterek. Állatokban a Campylobacter ritkán okoz betegséget.

A fenti források mindegyikének relatív hozzájárulása a betegség teljes terheihez nem világos, de az alul főtt, szennyezett baromfi fogyasztását tekintik fő hozzájárulásnak. Mivel a közös forrásból származó járványok az esetek meglehetősen kis hányadát teszik ki, a jelentések túlnyomó többsége szórványos esetekre utal, könnyen észlelhető mintázat nélkül.

Az összes ismert forrás fontosságát ezért rendkívül nehéz megbecsülni. Ezenkívül a kampylobaktériumok széles körű előfordulása is gátolja az ellenőrzési stratégiák kialakítását az egész élelmiszerláncban. Azokban az országokban azonban, ahol speciális stratégiákat alkalmaztak a Campylobacter előfordulásának csökkentésére az élő baromfiban, az emberi esetek hasonló csökkenése figyelhető meg.

Kezelés

A kezelés általában nem szükséges, kivéve az elektrolitcserét és a rehidratációt. Az antimikrobiális kezelés ajánlott invazív esetekben (amikor a baktériumok behatolnak a bél nyálkahártya sejtjeibe és károsítják a szöveteket), vagy a hordozó állapot megszüntetése érdekében (olyan emberek állapota, akik testükben a kampilobaktériumot hordozzák, és a baktériumok folyamatosan tünetmentesek maradnak).

Megelőzési módszerek

Számos stratégia alkalmazható a Campylobacter betegség megelőzésére:

  • A megelőzés az élelmiszerlánc minden szakaszában, a mezőgazdasági termeléstől a farmon át az élelmiszerek feldolgozásáig, gyártásához és elkészítéséhez mind kereskedelmi, mind belföldi ellenőrzési intézkedéseken alapul.
  • Azokban az országokban, ahol nincs megfelelő szennyvízelvezetési rendszer, előfordulhat, hogy a székletet és az ürülékkel szennyezett tárgyakat fertőtleníteni kell a megsemmisítés előtt.
  • A baromfiban a campylobacter előfordulásának csökkentését célzó intézkedések közé tartozik a fokozott biológiai biztonság, hogy elkerülhető legyen a campylobacter baktériumok környezetből történő továbbadása a gazdaságban lévő madárállományba. Ez az ellenőrzési lehetőség csak akkor lehetséges, ha a madarakat zárt tartási körülmények között tartják.
  • A helyes higiénikus vágási gyakorlat csökkenti a tetemek széklet általi szennyeződését, de nem garantálja a Campylobacter hiányát a húsból és húskészítményekből. A vágóhídi munkavállalók és a nyershús-termelők higiénikus élelmiszer-kezelési képzése elengedhetetlen a szennyezettség minimális szinten tartása érdekében.
  • A háztartási konyhában előforduló fertőzések megelőzésének módszerei hasonlóak más élelmiszer-eredetű bakteriális betegségek ellen alkalmazott módszerekhez.
  • A baktericid kezelés, például melegítés (például főzés vagy pasztörizálás) vagy besugárzás az egyetlen hatékony módszer a kampylobaktérium eltávolítására a szennyezett élelmiszerekből.

WHO válasza

A WHO más érdekelt felekkel együttműködve határozottan támogatja az élelmiszerbiztonság fontosságát, mint alapvető elemet a biztonságos és tápláló étrendhez való hozzáférés biztosításában. A WHO olyan politikákat és ajánlásokat nyújt, amelyek lefedik a teljes élelmiszerláncot a termeléstől a fogyasztásig, különféle típusú szakértelem felhasználásával a különböző ágazatokban.

A WHO az élelmiszer-biztonsági rendszerek megerősítésén dolgozik az egyre globalizálódó világban. A nemzetközi élelmiszerbiztonsági előírások meghatározása, a betegségek felügyeletének javítása, a fogyasztók oktatása és az élelmiszer-kezelők oktatása az élelmiszerek biztonságos kezelésére az egyik legfontosabb intézkedés az élelmiszer-eredetű betegségek megelőzésében.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), az Állat-egészségügyi Világszervezettel (OIE) és a WHO Utrechti Egyetem Együttműködő Központjával együttműködve a WHO közzétette a campylobacteriosis globális nézete című jelentést 2012-ben.

A WHO erősíti a nemzeti és regionális laboratóriumok kapacitását az élelmiszer által terjedő kórokozók, például a Campylobacter és a Salmonella felügyeletében.

A WHO emellett elősegíti a kórokozók antimikrobiális rezisztenciájának integrált felügyeletét az élelmiszerláncban, mintákat gyűjt az emberekből, az élelmiszerekből és az állatokból, és elemzi az ágazatok közötti adatokat.

A WHO a FAO-val közösen segíti a tagállamokat az élelmiszer-eredetű megbetegedések korai felismerésének és az azokra való reagálás terén tett nemzetközi erőfeszítések összehangolásának a tagállamok nemzeti hatóságainak hálózatán keresztül.

A WHO tudományos értékeléseket is szolgáltat a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottsága által az élelmiszer által terjedő betegségek megelőzésére kidolgozott nemzetközi élelmiszer-előírások, iránymutatások és ajánlások alapjául.

Ajánlások a nyilvánosság és az utazók számára

A következő útmutatás segíti az embereket abban, hogy biztonságban maradjanak utazás közben:

  • Győződjön meg arról, hogy az étel megfelelően főtt és még forró, amikor tálalják.
  • Kerülje a nyerstejet és a nyerstejből készült termékeket. Csak pasztőrözött vagy forralt tejet igyon.
  • Kerülje a jeget, hacsak nem biztonságos vízből készül.
  • Ha az ivóvíz biztonsága megkérdőjelezhető, forralja fel, vagy ha ez nem lehetséges, akkor fertőtlenítse megbízható, lassan felszabaduló fertőtlenítőszerrel (általában gyógyszertárakban kapható).
  • Alaposan és gyakran mosson kezet szappannal, különösen háziállatokkal vagy haszonállatokkal való érintkezés után, vagy WC-n való tartózkodás után.
  • Gondosan mossa meg a gyümölcsöket és zöldségeket, különösen, ha nyersen fogyasztják. Ha lehetséges, a zöldségeket és gyümölcsöket meg kell hámozni.
  • Útmutató az utazók biztonságos táplálékához

Ajánlások az élelmiszer-kezelőknek

A WHO a következő útmutatást nyújtja az ételt kezelő emberek számára:

  • Mind a hivatásos, mind a házi élelmiszerkezelőknek ébereknek kell lenniük az ételek elkészítése során, és be kell tartaniuk az ételek elkészítésének higiéniai szabályait.
  • A profi élelmiszerkezelőknek, akik lázban, hasmenésben, hányásban vagy látható fertőzött bőrelváltozásokban szenvednek, azonnal jelenteniük kell munkáltatójuknak.
  • A WHO öt élelmiszerbiztonsági kulcsa szolgál az élelmiszerkezelők képzésére és a fogyasztók oktatására szolgáló oktatási programok alapjául. Különösen fontosak az ételmérgezések megelőzésében. Az öt kulcs:
    • tartsd tisztán
    • külön nyersen és főzve
    • alaposan megfőzzük
    • tartsa az ételt biztonságos hőmérsékleten
    • használjon biztonságos vizet és nyersanyagokat.
  • Öt kulcs a biztonságosabb ételhez