Cukor és inzulin: Kétélű kardok

Mindenkinek szüksége van cukorra az étrendjében, elsősorban azért, hogy sejtjeinket ellátja a munkájához szükséges energiával. Az inzulin azért is nagyon fontos, mert minden sejtünkön lévő inzulinreceptorokon keresztül cukrot kell kísérni a sejtjeinkbe. Komoly problémát okozhat azonban, ha a testben túl sok a cukor vagy az inzulin.

‍Túl sok cukor: A felesleges cukor kering a szervezetben, ami oxidatív károsodást okoz az artériákban, az idegekben és más sejtekben. Ez cukorbetegséghez, szívbetegségekhez, ízületi gyulladáshoz, agyi rendellenességekhez, vaksághoz, amputációkhoz és akár rákhoz is vezet.

‍Túl sok inzulin: Az inzulinfelesleg hatására a sejtjeink inzulinreceptorai elveszítik érzékenységüket, ami azt jelenti, hogy a sejtek nem tudnak megfelelően működni, és a cukor kering, károsodva. Normális, egészséges emberben csak egy egység inzulinra van szükség ahhoz, hogy 10 mg glükóz sejthez jusson.

Ahogy a sejtek elveszítik inzulinérzékenységüket, több egységre van szükségük ahhoz, hogy a glükóz bejusson a sejtekbe. Végül 10 egység inzulinra lehet szükség, hogy 10 mg glükózt kapjon egy sejtcsoportba. Ezt hiperinsulinémiának hívják. Amikor ez bekövetkezik, a test reakciója megemelkedett trigliceridszinthez, alacsony HDL-koleszterinszinthez, 2-es típusú cukorbetegséghez és elhízáshoz vezet.

A felesleges inzulin szintén ronthatja a szervezet nátrium-egyensúlyát, ami magas vérnyomáshoz (magas vérnyomáshoz) vezethet. A túl sok inzulin károsíthatja a vesét és az érrendszert is. Ezenkívül az inzulin a sejtnövekedés katalizátora, ami növelheti bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. A magas inzulinszint elősegíti a béta-amiloid képződését az agysejtekben. Ezt felismerték az Alzheimer-kór oki tényezőként.

Az inzulin túltermelése a prosztata megnagyobbodásával és így a prosztatarákkal is társult. Egy tanulmány szerint a hiperinsulinémiában szenvedők kétszer meghaladták a halálozás kockázatát, mint a hiperinzulinémia nélküli emberek. A magas inzulinszint veszélyével kapcsolatos elképesztő tények ellenére szinte soha nem szerepel a biztosítók által végzett vérdiagnosztikai vizsgálatok rendszeres részeként. Miért ne?
‍

A magas inzulinszint oka

A magas inzulinszint szinte mindig összefügg a magas cukor- vagy glükózszinttel. Most már tudjuk, hogy a magas cukorszint éppúgy a magas keményítőbevitelnek köszönhető, mint a magas cukorbevitelnek. Az ételek, például kenyér, tészta, rizs és burgonya a szervezetben nagyon gyorsan cukorrá alakulnak át (15-20 perc).

Ez a cukorszint súlyos megugrását okozhatja, ami viszont a hasnyálmirigyben magas inzulinszintet termel, mivel a cukor önmagában nem engedhető meg a szervezetben. Legalábbis állítólag nem ez történik.

Ez akkor fordul elő, ha a hasnyálmirigy nem képes elég gyorsan előállítani az inzulint, vagy ha a sejtjeink inzulinreceptorai kimerülnek, és nem tudják hatékonyan bevinni az inzulint és a glükózt a sejtbe.
‍

Mennyi a túl sok cukor?

A cukorszintet a testben általában 12 órás éhgyomorra mérik, és lehet teljes cukorérték vagy AIc érték. A legtöbb orvos 100 mg/UL-t használ kiindulási szintként a cukorbetegséget jelentő cukorbetegség előtti cukorbetegséghez. A valóságban ezek a szintek túl magasak. Az éhomi glükóz vagy vércukorszintnek kevesebbnek kell lennie, mint 85 mg/UL, és akkor is fennállhatnak problémák.

Az 5,7 vagy annál magasabb AIc-szinteket problematikusnak mondják. Az AIc méri a glükóz mennyiségét, amely az elmúlt 3-4 hónapban a hemoglobinhoz kapcsolódott. A hemoglobin egy olyan fehérje a vérben, amely módosulhat vagy glikozilálódhat glükóz hatásának kitéve.

Ez az expozíció bizonyos időtartam alatt állítólag még jobb képet ad az orvosoknak a glükózszintről, mint a teljes glükózszint-teszt. Azonban még az AIc teszt is hibás, mert az elmúlt 30 napban elfogyasztott glükóz mennyisége dominálhatja az olvasást, és még mindig 12 órás éhgyomrot igényel, ami megtévesztő elemzéshez vezethet.
‍

Az étkezés utáni teszt a legjobb

Sokkal jobb teszt, mint akár a teljes glükóz, akár az AIc, valószínűleg az étkezés utáni glükóz-teszt. Ebben a tesztben az étkezés után három órán keresztül leolvasunk. Ez méri a glükóz növekedésének sebességét, valamint az evés után csökkenő sebességet. Ez sokkal pontosabb képet nyújt arról, mennyire hatékony a hasnyálmirigy az inzulin előállításában, valamint arról, hogy a sejtek inzulinreceptorai mennyire hatékonyak az inzulin és a glükóz bevitelében a sejtekbe.

Mivel az összes étkezés cukor- és keményítőszintje nem egyenlő, jobb, ha valaki tizenkét órán át böjtöl, és néhány inzulin- és glükózértéket vesz le. Ezután az orvos 75 mg glükózzal inni való glükózoldatot ad. 30 percenként új méréseket végeznek a glükózról és az inzulinról. Ideális esetben az éhgyomri glükózszintnek 85 mg/dl-nek kell lennie, az éhomi inzulinszintnek pedig 5MIU/ml-nek kell lennie (mikro-nemzetközi egység/milliliter).

Fogyasztás utáni glükózszint

- egy óra - 200 mg/dl

- két óra - 140 mg/dl

- három óra - 100 mg/dl
‍

Fogyasztás utáni inzulinszint

- egy óra-10 mlu/ml

- két óra - 8 ml/ml

- három óra-5 mlu/ml

Az étkezés utáni glükóztolerancia-teszt a legjobb, mert ez biztosítja a legkorszerűbb és legpontosabb mérést testének képességéről, hogy reagáljon a glükóz jelenlétére. Valaki normálisan leolvashatja a teljes glükóz- vagy AIc-szintet, de étkezés után továbbra is vércukor-károsodást szenved a magas glükózszint miatt. Valójában 5 éven keresztül jó teljes glükóz- és AIc-értékeket kaphat, mire az éhomi vérvizsgálat magas szinten regisztrálódik.

A vércukor-tolerancia teszt ezt nem teszi lehetővé, mert azonnal meg fogja mérni a test minden nehézségét a cukor feldolgozása során. Valójában az inzulinszint megnő, mielőtt a glükózszint megnő. Ez azt jelenti, hogy egy potenciálisan cukorbeteg személy láthatja a kockázatát 5–7 évvel azelőtt, hogy a teljes glükóz- vagy AIc-teszt bármit is látna, és minél korábban kiderül ez a helyzet, annál könnyebb megfordítani.

Kevesebb hasnyálmirigy-sejt károsodott, és kevesebb inzulinreceptor csökkent hatékonysági szintjét. Csillagászati szempontból a glükóz tolerancia teszt alkalmazásával elérhető egészségügyi előnyök és költségmegtakarítások.
‍

Néhány zavaró egészségügyi tény

Egy 2012-ben végzett tanulmány szoros kapcsolatot talált a hiperinsulinémia és a krónikus vesebetegség között metabolikus szindrómás betegeknél. Az Egyesült Államokban a 65 év feletti emberek 40 százaléka a veseelégtelenség valamilyen jeleit mutatja.
‍
Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a legmagasabb inzulinszinttel rendelkező embereknél 63 százalékkal nőtt a rákos halálozás kockázata.
‍
A hiperinsulinémia krónikus gyulladást és szabad gyökök képződését idézi elő, amelyek károsítják a DNS-t. Ez sok krónikus betegséghez, valamint korai öregedéshez vezet.
‍
Két tanulmány 2013-ban ok-okozati összefüggést azonosított a hiperinsulinémia és az alkoholmentes zsírmájbetegség között.
‍
Amikor a cukor a fehérjéhez kötődik, fejlett glikációs végtermékeket (AGES) állít elő, amelyek a szervezet egyik legveszélyesebb szabad gyöke. A magas hőmérsékleten történő főzés létrehozza ezeket a molekulákat.
‍

Cukor/inzulin stratégia

Becslések szerint a lakosság több mint 90 százaléka túl sok cukrot és keményítőt fogyaszt. Ez lehet az első számú egészségügyi kihívás hazánk előtt. Íme a legjobb stratégiák ennek a nagyon súlyos egészségügyi kihívásnak a kezelésére.

Szerezd meg a megfelelő teszteket. Mindenkinek meg kell vizsgálni az inzulinszintjét, valamint a glükóz tolerancia szintjét. A C-reaktív fehérje tesztelése azért is fontos, mert ez a gyulladás mértéke.
‍
Próbálja csökkenteni a szénhidrátszintet a jelenlegi átlagos 65-70 százalékos szintről az összes kalória kevesebb mint 50 százalékára. Győződjön meg arról, hogy ezen szénhidrátok túlnyomó része nem keményítőtartalmú zöldségből származik.
‍
Növelje a rostfogyasztás szintjét az átlagemberek napi alacsony 20g/nap szintjéről 40g/napra.
‍
Egyél a glikémiás terhelésre vonatkozó irányelveknek megfelelően. Körülbelül 40 g/nap glikémiás terhelés ajánlott. A glikémiás terhelést úgy számítják ki, hogy az ételek glikémiás indexének értékét megszorozzák az elfogyasztott ételek grammjával.
‍
Csökkentse vagy szüntesse meg, ha teheti, olyan ételeket, mint üdítők, sütik, sütemények, fagylalt, juharszirup, burgonya, melasz, kukoricaszirup, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, pasztőrözött méz, fehér kenyér, fehér rizs és fehér tészta.
‍
Komolyan korlátozza gyümölcslé, teljes kiőrlésű kenyér, teljes kiőrlésű tészta és barna rizs fogyasztását.
‍
Növelje a testmozgás szintjét minden kategóriában, beleértve az aerob, a súlyterhelést és a rugalmasságot.
‍

Az izom több kalóriát éget el, mint a zsírszövet. A testmozgás növeli az inzulinreceptor hatékonyságát. A testmozgás méregtelenítő lehet. A testmozgás javítja a szív- és érrendszeri teljesítményt. Fogyasszon olyan kiegészítőket, mint enzimek, zöldporitalok, magnézium, CoQ10, többszörös vitamin, B-vitamin komplex, D3-vitamin, halolaj és kurkumin.

Következtetés

A cukor- vagy keményítőfogyasztás csökkentését a legtöbb ember számára nem lesz könnyű elérni, és az egyik oka az, hogy sok ember valóban cukorfüggő. Nagyon erős sóvárgás keletkezik az agyban a neurotranszmitterek, például a dopamin vagy a szerotonin iránti igény miatt. A testnek, és különösen az agynak szüksége van bizonyos tápanyagokra ezeknek az adóknak a létrehozásához.

Itt található a leggyakrabban vágyott ételek és a testnek és az agynak ténylegesen szükséges tápanyagok listája. Aminosavak + metilációs B-vitaminok = neurotranszmitterek

Ez az alapképlet kibővíthető olyan speciális élelmiszerekre, amelyekre vágyunk, mire vágyik a szervezet, és melyek azok, amelyek a legjobban kielégítik ezeket az igényeket. Ezek a vágyakozás többnyire az agyban van, de az egész test táplálkozási hiányai okozhatják.