Elképesztő jelentősége annak, amit egy leendő anya eszik

2015. szeptember 14

Egy új kutatás feltárja azt a rendkívüli hatást, amelyet édesanyád étrendje fogantatásod idején életed hátralévő részére gyakorol - írja Michael Mosley.

Pár hónappal ezelőtt egy kis faluban találtam magam Kenambában, Gambiában, beszélgetve egy hetyke, 90 éves Karamo Tourayval, akit sok gyermeke és unokája vett körül. A fájó lábujjon kívül azt mondta, hogy jó állapotban van, és ezt a hosszú és egészséges életet Allah akaratának tulajdonította.

Gyanítom, hogy szerepet játszhatott abban az évszakban is, amikor megfogant.

A brit Orvosi Kutatási Tanács egy csoportja, amely az 1940-es évek óta gyűjti az adatokat a születésekről, házasságokról és halálozásokról Kenebában, néhány évvel ezelőtt felfedezte, hogy Gambia ezen részén, amikor megfogant, hatalmas különbséget jelent az idő előtti halál esélyeiben.

Ha mondjuk januárban fogant és szeptemberben született, akkor felnőttként hétszer nagyobb eséllyel hal meg fiatal felnőttkorban, mint aki szeptemberben fogant és júniusban született.

Tehát a hatás nagy, nagyon nagy.

Most ennek az oknak semmi köze az asztrológiához, és nagyon sok köze van az időjáráshoz, és ezért ahhoz, amit szüleid ettek abban az időben, amikor fogantak. Gambia szokatlan és nagyon stabil időjárási mintázattal rendelkezik. Júliustól novemberig nedves évszakként ismerik, mert szinte folyamatosan esik. A többi hónap nagyrészt száraz.

A száraz évszakban az embereknek rengeteg kuszkusz és rizs fogyasztható, és ezek a gabonák alkotják étrendjük fő részét. Az esős évszakban kevesebb kalória van a környéken (ezeket éhes hónapoknak nevezik), de az esőnek köszönhetően sokkal több a leveles zöldség.

És bizonyosan kiderül, hogy Gambiában az a mennyiségű leveles zöldségfélék mennyisége, amelyet édesanyád (és esetleg apád) eszik fogantatásod körül, nagy hatással lehet egész életedre.

Ami engem igazán meglepett, az az, hogy a hatások nemcsak annyira mélyek, de sok éven át nem is lendülnek be. 15 éves koráig nincs észlelhető különbség a gyerekek között. Ezt követően azonban a különbségek, amint azt korábban leírtam, feltűnővé, sőt megdöbbentővé válnak.

Nos, miújság?

Az a tény, hogy az anya terhesség alatti étrendjének hosszú és tartós hatása lehet gyermeke egészségére, már egy ideje ismert. Ennek egyik legdrámaibb példája a holland éhínség-tanulmány.

A második világháború végén a németek blokkolták Hollandia egyes részeit, megtorlva a holland kormány által felhívott vasúti sztrájkot. Mire a blokád feloldódott, elkezdődött a tél, és szinte lehetetlen volt ételt szerezni. Hónapok óta sok embernek éhezési étrenden kellett élnie. Az éhínség csak akkor szűnt meg, amikor a szövetségesek felszabadították Európát.

Emberek ezrei haltak meg az éhínség alatt. Utána felállították a holland éhínség születési kohort tanulmányt, amelynek célja az volt, hogy lássa, mi lesz az éhínségbe fogott terhes nők csecsemőivel.

Amit felfedeztek, hogy ha fiatal embrió voltál az éhínség idején, akkor kétszer akkora volt a valószínűsége, hogy későbbi életében szívbetegség alakul ki. Ön sokkal hajlamosabb volt a skizofréniára, az elhízásra, a cukorbetegségre, a rákra és a stresszel kapcsolatos betegségekre is.

Aggasztó módon vannak bizonyítékok arra, hogy a hatások a következő generációban is fennmaradnak. Az éhínségbe fogott nő nemcsak gyermekeinek, de unokáinak is rosszabb az egészségi állapota a későbbi életben.

Pozitívum, hogy ez azt sugallja, hogy a terhes nők étrendjének javítása nemcsak a gyermekeik, hanem az unokák életét is javítaná. Vagy ahogy a tanulmány szerzői óvatosan megfogalmazták: "Ez azt jelentheti, hogy a terhesség alatti javított anyai táplálkozás sok következő generáció egészségére kedvezhet."

A hollandiai éhínségnek a gambiai néphez hasonlóan az általa elfogott gyermekek későbbi életére gyakorolt hatása valószínűleg a gének változásainak, az anyaméhben bekövetkezett változásoknak köszönhető.

Állatokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy az embrió génjeit az anyjuk étrendjének változtatásával lehet aktívabbá tenni vagy teljesen kikapcsolni.

Nyilvánvalóan etikátlan lenne ezt az emberekkel megtenni, de a Gambiában elvégzett tanulmányok minden bizonnyal meggyőző bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy ezek az úgynevezett "epigenetikai változások" az emberekben is megtörténhetnek az étrend megváltozására válaszul. Ha egy nagyon korai fejlődés során az anya zöld leveles zöldségekben gazdag étrendet fogyaszt, akkor ez örökre megváltoztatja, hogy gyermeke egyes génjei mennyire aktívak.

Ez egy metilációnak nevezett folyamaton keresztül történik, és a gambiai kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a nedves évszakban fogant csecsemők aktivitása nagyon eltérő egy adott génnek, amely fontos az immunrendszer szabályozásában.

Ahogy Matt Silver, az MRC csapatának tagja, azt mondja: "A metilációs állapot változása ebben a génben befolyásolhatja a vírusfertőzések elleni küzdelem képességét, és befolyásolhatja a túlélési esélyeket olyan rákok miatt is, mint a leukémia és a tüdőrák."

Ha babának gondolkodik, akkor minden bizonnyal jó dolog sok B-vitaminban és folátban gazdag leveles zöldségfélét fogyasztani. A folsav-kiegészítők szintén ajánlottak az idegcsőhibák kockázatának csökkentése érdekében.