Epehólyag összehúzódása

Az epehólyag-összehúzódásokat a kolecisztokinin (CCK), a vékonybél neuroendokrin sejtjei által felszabadított peptid hormon hatása idézi elő a Cajal intersticiális sejtjeinek CCK-A receptorain.

Kapcsolódó kifejezések:

  • Patkóbél
  • Epekő
  • Szekréció (folyamat)
  • Epe
  • Koleszterin
  • Kolecisztokinin
  • Enzim felszabadítás
  • Hasnyálmirigy váladék
  • Epehólyag
  • Hasnyálmirigy-enzim

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Hang 1

20.2.3.1 Hormonális CCK

Míg az epehólyag-idegsejtek nem reagálnak közvetlenül a peptidre, a CCK-nak erős preszinaptikus gerjesztő hatása van az epehólyag ganglionjainak idegvégződéseire. A 9,11,12 CCK növeli az acetilkolin felszabadulását az epehólyag idegsejtjein végződő vagális efferens idegekből. 9,11 A CCK preszinaptikus hatásának koncentráció-hatás viszonya epehólyag ganglionokban azt jelzi, hogy a CCK ezen a helyen fiziológiailag képes működni. 9,11

Valószínű, hogy az étkezés utáni epehólyag-összehúzódásokat az enteroendokrin sejtekből felszabaduló CCK is elősegíti, parakrin mechanizmuson keresztül hatva a duodenum lamina propriájában lévő vagális afferens idegrostokra. A subdiaphragmatikus vagális afferens rostok érzékenyek a CCK-ra, és az étkezés utáni fiziológiai válaszokat, például a megnövekedett gyomormotilitást és a hasnyálmirigy-szekréciót a CCK által közvetített vagális afferens aktivitásnak tulajdonítják. 51,52 Étkezés után a CCK stimulálja a vagális afferens idegrostokat, amelyek a vagus motoros komplexben hatnak a vagális preganglionikus neuronok tüzelési sebességének növelésére.

Neuromuszkuláris funkció az epeúti traktusban

30.1.3.1 Hormonális CCK

Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az epehólyag-idegsejtek nem reagálnak közvetlenül a CCK-ra, de ennek a peptidnek erős preszinaptikus gerjesztő hatása van az epehólyag ganglionjaiban lévő idegterminálokra (30.4. Ábra). Az 5,6,41 CCK növeli a kolinerg gyors EPSP amplitúdóját az epehólyag ganglionjaiban, és képes átalakítani a küszöb alatti gyors EPSP-ket válaszokká, amelyekhez egy vagy több akciós potenciál társul. 3 A CCK preszinaptikus hatásának koncentráció-hatás viszonya epehólyag ganglionokban azt jelzi, hogy a CCK ezen a helyen fiziológiailag képes működni. 3,5 Például 10 pM CCK jelenlétében, amely megközelíti az étkezés utáni szérumkoncentrációt, a peptid körülbelül 20% -kal növeli a szinaptikus áramokat. A CCK-ra érzékeny idegterminálok vagális preganglionikus idegterminálok, mivel ezeket a szinaptikus bemeneteket vagotomia eliminálja. 5.

áttekintés

30.4. Ábra . Vázlatos diagram, amely bemutatja azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a belső és az külső idegek képesek modulálni az epehólyag mozgását.

Ne feledje, hogy az epehólyag ganglionjaiban a vagus idegterminálok modulációs aktivitás célpontjai preszinaptikus megkönnyítés és gátlás révén.

Valószínű, hogy az étkezés utáni epehólyag-összehúzódásokat az enteroendokrin sejtekből felszabaduló CCK is elősegíti, parakrin mechanizmuson keresztül hatva a duodenum lamina propriájában lévő vagális afferens idegrostokra. A subdiaphragmatikus vagális afferens rostok érzékenyek a CCK-ra, és az étkezés utáni fiziológiai válaszokat, például a megnövekedett gyomormotilitást és a hasnyálmirigy szekrécióját a CCK által közvetített vagális afferens aktivitásnak tulajdonítják. 6,45 Étkezés után a CCK stimulálja a vagális afferens idegrostokat, amelyek a vagális motor komplexben hatnak a vagális preganglionikus neuronok tüzelési sebességének növelésére. Ezenkívül a CCK preszinaptikusan hat az epehólyag ganglionjaiban, amint azt korábban leírtuk, hogy növelje a vagális efferens hajtóerőt.

Kolecisztokinin (CCK)

VI. A CCK biológiai hatásai

A CCK az epehólyag-összehúzódás fő hormonális szabályozója. Ezzel a hatással egyidejűleg a CCK ellazítja az Oddi záróizomzatot is, amely szintén elősegíti az epe elválasztását a belekbe. Emberekben a hasnyálmirigyben a domináns CCK receptor típus a CCK-B. A legtöbb fajban a CCK-A receptorok dominálnak a hasnyálmirigyben, és a CCK a hasnyálmirigy-szekréció erős stimulálója. Ezért az embereknél, bár a CCK stimulálja a hasnyálmirigy szekrécióját, szerepe korlátozott lehet.

Fiziológiai vérkoncentrációknál, amelyek tipikusan étkezés után jelentkeznek, a CCK késlelteti a gyomor ürítését; ez fontos lehet a CCK által az ételbevitel csökkentésére és a jóllakottság kiváltására gyakorolt ​​hatásban. Az epehólyag-összehúzódásra, a hasnyálmirigy-szekrécióra és a gyomorürülésre gyakorolt ​​CCK-hatásoknak köszönhetően a CCK számos emésztési folyamatot koordinál, és fontos szerepet játszik az étkezés lenyelésében és emésztésében. Bár bebizonyosodott, hogy a CCK az alsó nyelőcső záróizom relaxációját okozza és elősegíti a bélmozgást, úgy tűnik, hogy ezek a hatások inkább idegi, mint hormonális hatásúak. CCK receptorokat találtak egyes gyomor-bélrendszeri és tüdőrákokban, de nem ismert, hogy a CCK szerepet játszik-e az emberi rák növekedésében.

Bélhormonok terhesség és szoptatás alatt

7.2.6 Kolecisztokinin

A CCK jól ismert az epehólyag összehúzódásában és a hasnyálmirigy enzim szekréciójában. 50 További szerepei közé tartozik az inzulinszekréció stimulálása, a gyomor ürítésének késleltetése és az ételbevitel szabályozása. A CCK-t a vékonybél enteroendokrin I sejtjei választják ki tápanyagok, különösen fehérjék és zsírok bevitelére reagálva, és receptorai eloszlanak a gyomor-bél traktusban, valamint a központi és a perifériás idegrendszerben. Általánosan ismert hepatobiliaris iminodiacetsav (HIDA) szkennelésében történő alkalmazásáról az epehólyag röntgenvizsgálatára. 51

A CCK-t a fogyáshoz való viszonyával kapcsolatban vizsgálták. A CCK szintje csökken az étrend okozta fogyás után. 52 Szintje alacsony a bulimia nervosa, a lisztérzékenység és a késleltetett gyomorürülésben szenvedő betegeknél is. 53 Ezért a CCK-t súlycsökkentő gyógyszerként vizsgálták, de a GI181771X CCK-A receptor agonistával végzett 24 hetes kezelésnek nem volt szignifikáns hatása a fogyásra vagy a derék kerületére egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontroll vizsgálatban. 54.

A terhesség során fellépő gyomor-bélrendszeri tünetek, beleértve a gyomorégést, az emésztési zavarokat és a székrekedést, összefüggésbe hozhatók a gyomor-bél és az epe mozgékonyságával, de csak néhány tanulmány vizsgálta a CCK terhességben betöltött szerepét. A CCK magas szintje terhes nőknél figyelhető meg, ami arra utal, hogy lehetséges szerepet játszik a gyomor-bélrendszeri tünetek kiváltásában. 7 A koleszterin epekövek és az epehólyag mozgásának károsodása gyakoribb a terhesség alatt, de egy tanulmányban a CCK szintje nem volt összefüggésben az epehólyag térfogatával terhes nőknél. 55

A CCK-t tejelő teheneknél vizsgálták, és szintje a laktáció kezdetén megemelkedik, majd fokozatos csökkenés következik be. 56 A CCK-t azonban nem vizsgálták emberi laktációban. További vizsgálatokra van szükség a laktációban történő működésének vizsgálatához.

Emésztőrendszeri hormonok és a bél endokrin daganatai

Kolecisztokinin

A CCK-t először az epehólyag összehúzódását serkentő tényezőként jellemezték. A CCK gén nyílt típusú enteroendokrin sejtekben expresszálódik a proximális vékonybélben (38-3. Táblázat), valamint a gyomor és a vastagbél myentericus plexusához és submucosalis plexusához elágazó idegrostokban, ahol a CCK neurotranszmitterként működik. A CCK-immunreaktív peptidek megtalálhatók az agykéregben és a limbikus rendszerben, valamint az agyalapi mirigy kortikotrófáiban, a pajzsmirigy C-sejtjeiben, a mellékvese medullájában és a fejlődő és érett spermiumok akroszómájában. A CCK gén egy 94 aminosavú prohormont kódol, amelyet poszttranszlációs úton szövetspecifikus módon több molekuláris formává dolgoznak fel, beleértve a CCK-83, CCK-58, CCK-39, CCK-33, CCK-22, CCK- 8. és CCK-5, mindegyik közös karboxi-terminálissal rendelkezik. A fő aktív forma, a CCK-8, egy oktapeptid, amely szulfatált tirozin maradékot és amidált karboxiterminális fenilalanin maradékot tartalmaz. Úgy tűnik, hogy a CCK-33 az uralkodó keringő forma az emberi plazmában. 38

A CCK nagy affinitással kötődik a hasnyálmirigy-acináris sejtekben, az epehólyagban, a simaizomban, a gyomornyálkahártya fő- és D-sejtjeiben, valamint a központi és perifériás idegrendszerben expresszált hét transzmembrán domén, a G fehérjéhez kapcsolt receptorhoz. A gyomorban a CCK gátolja a proximális gyomormotilitást, miközben növeli az antrális és pylorus összehúzódások erejét. A CCK szabályozza az étkezés által stimulált hasnyálmirigy enzim szekrécióját és az epehólyag összehúzódását is, és a CCK hatása közvetíti a zsír által stimulált GLP-1 szekréciót emberi alanyokban. 39

A CCK patkányokban trofikus hatást mutat a hasnyálmirigy-acinira. Azok a kísérleti manipulációk, amelyek növelik a keringő CCK szintjét, például a szójabab tripszin-gátlóval történő kezelés vagy a hasnyálmirigy-epe hosszú távú elterelése, hasnyálmirigy-növekedést és premalignus változásokat eredményeznek. A CCK emelkedett keringési szintje szintén fokozta a patkányokban hasnyálmirigy-rákkeltő azaserin által kiváltott preneoplasztikus acináris elváltozások kialakulását. Ezzel szemben az Otsuka Long-Evans Tokushima Fatty (OLETF) patkány nem képes kifejezni funkcionális CCKAR-t, és csökkent hasnyálmirigy-mérete van. A CCKB receptor (CCKBR) közvetíti a progasztrin trofikus hatásait egér normál és neoplasztikus bélben. Bár a CCK/gasztrin receptorok expresszálódnak a korai hasnyálmirigy intraepithelialis neoplasia elváltozásaiban és az emberi hasnyálmirigyrákban, a CCK receptor szignalizáció jelentősége a tumor elősegítésében vagy növekedésében továbbra is bizonytalan. 42

A CCK exogén beadása csökkenti a spontán elfogyasztott ételek méretét, míg a CCKAR antagonisták növelik az étvágyat és késleltetik a gyomor kiürülését az embereknél. Az 1. típusú autoimmun poliglanduláris szindrómában szenvedő ember súlyos hasmenést és felszívódási rendellenességet mutatott, csökkenő számú enteroendokrin sejt és CCK-hiány társulva. Az orális tápanyagok bevitelére adott CCK-szekréció valószínűleg szabályozza a tápanyagok felszívódását és az étkezés utáni jóllakottságot, a CCK-8 pedig a máj glükóztermelését szabályozza a központi idegrendszertől függő CCKAR-mechanizmus révén, amely hibás lehet az elhízás okozta inzulinrezisztencia hátterében. 44 Mindazonáltal a CCK receptorok nem tűnnek nélkülözhetetlennek a súlyszabályozáshoz in vivo, mert a Cckar és Cckbr célzott megzavarásával egerek normális táplálékfelvételt és súlygyarapodást mutatnak a felnőtt életben - részben hangsúlyozva a telítettséget közvetítő mechanizmusok többszörös redundanciáját. 45

Kolecisztokinin (CCK) ☆

Klinikai szempontok

A CCK számos diagnosztikai felhasználással rendelkezik, többek között az epehólyag összehúzódásának stimulálására az epehólyag működésének radiográfiai vizsgálatához, és a szekretinnel együtt a hasnyálmirigy exokrin elégtelenségének tesztjeként.

A CCK injekciókat néha használják az epehólyag összehúzódásának stimulálására annak érdekében, hogy csökkentsék az epehólyag iszapját és megakadályozzák az epekő képződését szülői táplálékon áteső betegeknél.

A CCK étkezéssel kapcsolatos szekréciója jelentősen tompul a bulimia nervosa-ban szenvedő betegeknél (Geracioti és Liddle, 1988), de ennek okai és potenciális jelentősége a bulimia nervosa patofiziológiájában nem ismert. A CCK alacsony vérszintje néha előfordul a lisztérzékenységben vagy más olyan állapotban, amely késlelteti a gyomor kiürülését. A lisztérzékenységben a CCK szekréciójának hiánya valószínűleg a betegség által érintett vékonybél CCK sejtek működésének elvesztése miatt következik be.

Nem ismert, hogy a CCK-hiánynak van-e patofiziológiai következménye, és nincsenek ismertek a kolecisztokinin-felesleg betegségei sem.

Ajánlott kiadványok:

  • Gasztroenterológia
  • A ScienceDirectről
  • Távoli hozzáférés
  • Bevásárlókocsi
  • Hirdet
  • Kapcsolat és támogatás
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .