Faggyúmirigy lipidek

Absztrakt

Az érett faggyúmirigyek fő tevékenysége a faggyú termelése és kiválasztása, amely a lipidek összetett keveréke. A faggyú összetétele fajonként eltérő, és ez a különbség valószínűleg annak a funkciónak köszönhető, amelyet a faggyúnak fel kell oldania. Az emberi faggyúban egyedülálló lipidek találhatók, például szkvalén- és viasz-észterek, amelyek sehol másutt nem találhatók meg a testben, sem az epidermális felszíni lipidek között. Sőt, azok a fő összetevőknek felelnek meg, amelyek védelmet nyújtanak a bőr számára. Az emberi faggyú végső szerepe, valamint az összetételét és a szekréció sebességét szabályozó anyagcsere útvonalak azonban messze vannak a teljes megértéstől. A fokozott faggyúszekréció minden jellemző mellett a pattanások fiziológiájában szerepet játszó fő tényező. A faggyú szekréciójának megnövekedésével együtt valószínűleg a faggyú minőségi és mennyiségi módosulása is előfordul ebben a patológiában. A faggyútermelést szabályozó tényezők és mechanizmusok megértésére van szükség annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek új célok, amelyek a lipid-bioszintézis szelektív modulációjának elérése érdekében újszerű terápiás stratégiát jelentenek a pattanások és a pilosebaceous egység egyéb rendellenességeinek korrigálására.

Sebum

Az érett faggyúmirigyek fő tevékenysége a faggyú termelése és kiválasztása, amely a lipidek összetett keveréke. Ez egy holokrin szekréció, amelyet a mirigyes sejtek teljes szétesése képez a pilosebaceous egység follikuláris csatornájába. A faggyúkiválasztás a faggyúsejtek speciális sejtjeinek, nevezetesen a faggyúsejtek differenciálódásának utolsó szakaszában jelent fontos lépést, és a citoplazmatikus lipidcseppek felhalmozódásának, a sejtek ezt követő szétesésének és tartalmuknak a tüszőbe történő felszabadulásának eredménye.

A faggyú összetétele fajonként eltérő, és ez a különbség valószínűleg annak a funkciónak köszönhető, amelyet a faggyúnak fel kell oldania. Az emberi faggyúnak tulajdonított funkciók között szerepel a fényvédelem, az antimikrobiális aktivitás, a zsírban oldódó antioxidánsok bőrfelszínre juttatása, valamint a specifikus lipidek által kifejtett pro- és gyulladáscsökkentő aktivitás. 1 Az emberi faggyú végső szerepe, valamint az összetételét és a szekréció sebességét szabályozó anyagcsere útvonalak korántsem teljes megértést jelentenek.

Asztal 1

A bőrfelszín lipidjeinek összetevői

Sebum%	Epidermális lipidek%
Gliceridek	30–50	305
FFA	15–30	8–16
MI	26–30	-
SQ	12–20	-
CE	3,0–6,0	15–20
CH	1,5–2,5	20–25

Gliceridek; Szabad zsírsavak (FFA); Viaszészterek (WE); Szkvalén (SQ); Koleszterin-észterek (CE); Koleszterin (CH).

Sebumváltozások a pattanásokban

A vulgaris pattanás a pilosebaceus egység olyan betegsége, amely különböző tényezők kölcsönhatásából ered: seborrhoea, P. acnes kolonizáció, a follikuláris csatorna hiperkeratinizációja és gyulladásos mediátorok felszabadulása. A fokozott faggyúszekréció minden jellemző mellett a pattanások fiziológiájában szerepet játszó fő tényező. Átlagosan a pattanásos személyek több faggyút választanak ki, mint a normál, és a szekréció aránya jól korrelál a klinikai megnyilvánulások súlyosságával. A megnövekedett faggyúszekréció mellett valószínűleg a faggyú minőségi és mennyiségi módosulása is bekövetkezik. Csökkent linolsavkoncentrációt figyeltek meg pattanásos betegek bőrfelszíni lipidjeiben. Különösen azt találták, hogy szintje jelentősen csökkent a viasz-észterekben, ésszerű feltételezni, hogy a linolsav közvetlenül részt vesz a faggyú-lipid szintézisben. 8.

Újabb, in vivo összegyűjtött adatok megerősítették ezeket az eredményeket, és jelentős különbségeket jeleztek a pattanásos betegek faggyúösszetételében az egészséges alanyokkal összehasonlítva a szkvalén és az E-vitamin mennyiségét illetően. Különösen nagyobb mennyiségű szkvalén-peroxidot és ennek következtében csökkent E-vitamin-szintet észleltek pattanásos alanyoknál 23, amelyek tovább erősítik a szkvalén-peroxidáció, 24 és általában a lipid-peroxidáció szerepét a pattanások kialakulásában (1. ábra). 25 A trigliceridek és viasz-észterek alacsonyabb, 16: 0/16: 1 arányát is találták, ami a pattanásoktól származó faggyú egy másik jellegzetes változásának alapja. 23

A pattanásos faggyú magasabb szkvalén-peroxid-szintet mutat, mint a kontroll alanyok faggyújában található szint (A). Ezenkívül az E-vitamin csökkent mennyisége a szkvalén-peroxidációs fok (B) növekedésével járt. Ezeket a megállapításokat a fiatalkori pattanások esetében hangsúlyozzuk a felnőttkori pattanások vonatkozásában. A fiatalkori pattanásoknak valójában nagyobb a gyulladásos jellege.

A közelmúltban beszámoltak arról, hogy a pattanásos személyek a bőrfelszíni trigliceridekben lévő telített és egyszeresen telítetlen zsírsavak eltérő arányában különböznek a nem érintettektől. Úgy tűnt, hogy a magasabb faggyúkiáramlás, valamint a klinikai megnyilvánulások összefüggésben vannak az egyszeresen telítetlen zsírsavak arányának növekedésével, ami arra utal, hogy a deszaturáz enzim szerepet játszhat a faggyú lipogenezisében és a pattanások megjelenésében. Bebizonyosodott, hogy az alacsony glikémiás terhelésű étrend képes korrigálni a pattanások fokozott faggyútermelését és összetételi változásait, jelezve, hogy meg kell említeni az étrendi szokásokat, mint a faggyúmirigy fiziológiáját befolyásoló lehetséges párhuzamos tényezőket. 26.

Sebum, diéta és pattanások

A két hónapnál hosszabb időkeretben vizsgált, tíz alanyon végzett korlátozott vizsgálatból kiderült, hogy a faggyú zsírsavak összetételében megfigyelt ingadozások, beleértve az elágazóakat is, valószínűtlenek az étkezési szokások vagy az anyagcsere változásai miatt. Ehelyett változékonyságot figyeltek meg a vizsgált alanyok között, ami arra utal, hogy a faggyúzsíros lipidek ezen osztályának feldolgozása során egyéni különbségek vannak. 38 Egy nagyobb ikertanulmány, amely a faggyúszekréciót vizsgálta 40 serdülő pattanás ikercsoportban, azt találta, hogy a dizygotikus ikrektől eltérően a faggyúszekréció mértéke monogén volt az ikerek között. 39 Az iso-páros zsírsavak arányának különbségei nagyon kicsiek voltak az azonos ikreknél, míg a párok közötti különbségek összehasonlíthatók voltak a nontwin populációval, ami arra utal, hogy az elágazó zsírsavak szintézise genetikai ellenőrzés alatt áll. 40

Következtetés

Az emberi faggyú a lipidek összetett és specifikus keveréke. Egyedisége más emlősök faggyújához viszonyítva annak a különböző funkcióknak tulajdonítható, amelyeket a fajok között el kell látnia. Jelenleg az emberi faggyú végső szerepe még nem teljesen tisztázott, és az összetételét és a szekréció sebességét szabályozó metabolikus utak korántsem teljesen ismertek. Különösen a lipidek képződéséhez vezető utak, amelyek tipikusan faggyúfélék, például elágazó zsírsavak és nem megosztott telítetlen helyzetű zsírsavak, még tisztázatlanok. A faggyú komplex lipidjeiben összegyűlt zsírsavak mennyiségének, összetételének és elrendezésének módosításával kapcsolatos új ismeretek javíthatják ismereteinket a faggyú funkciójáról, valamint a faggyúszervezet változásának szerepéről a pattanások és a különböző faggyúmirigy-rendellenességek patogenezisében. Ezen túlmenően meg kell érteni a faggyútermelést szabályozó tényezőket és mechanizmusokat annak érdekében, hogy meghatározzunk olyan új célokat, amelyek a lipid-bioszintézis szelektív modulációjának elérése érdekében újszerű terápiás stratégiaként szolgálnak a pattanások és a pilosebaceus egység egyéb rendellenességeinek korrigálására.