Kettős feladat a Parkinson-kórban (kettősség-PD)

teljes
 A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.
  • Tanulmány részletei
  • Táblázatos nézet
  • Nincs közzétett eredmény
  • Jogi nyilatkozat
  • Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Két vagy több feladat együttes elvégzésének képessége károsodott a Parkinson-kórban (PD). A kísérleti munka alapján feltételezzük, hogy a kettős feladat elvégezhető a PD képzésben, és nem veszélyezteti a biztonságot. A javasolt tanulmányban ezért magas szintű bizonyítékokat fogunk gyűjteni arról, hogy a 6 hetes integrált duális feladat járási edzés hatékonyabb-e, mint az egymást követő feladat-gyakorlat. A nyomozók randomizált, egyszeres vak vizsgálatot fognak alkalmazni, és ugyanazokat a protokollokat fogják végezni két tudományos központban (Katholieke Universiteit Leuven és Radboud Universiteit Nijmegen). A kutatók egy olyan kísérleti állapotot kívánnak tesztelni, amely az otthoni fókuszált duális feladatok képzéséből áll, a személyre szabott kognitív feladatok újszerű programjának felhasználásával. A duális feladatok képzésének célja a motor-kognitív feladatok integrációjának megtanítása, valamint az automatizálás és a funkcionalitás optimális szintjének elérése. A kontroll kar ugyanolyan intenzitású járásgyakorlást és külön kognitív tréningeket kap, de egymást követően felajánlja. Tesztelni fogjuk azt a hipotézist, miszerint a duális feladat-képzés (integráció) kifejezettebb hatással lesz a komplex járásra, mint az egymást követő feladat-képzés.

Alanalízist végzünk a járás lefagyásával vagy anélkül. A kutatók arra számítanak, hogy az integrált kettős feladatokkal végzett képzés kevésbé hatékony lehet fagyos betegeknél, a megnövekedett zuhanási kockázat és a kognitív profil károsodása miatt.

Összességében ez a projekt bizonyítékot nyújt a motoros tanulás jövőbeli irányainak és az innovatív rehabilitációs célkitűzések támogatására.


Állapot vagy betegség Beavatkozás/kezelés Fázis
Parkinson kór Viselkedés: fizikoterápia 3. szakasz

Két vagy több feladat együttes elvégzésének képessége - például séta és beszélgetés - károsodott a Parkinson-kórban (PD). Ennek eredményeként a kettős feladat a járás romlását idézheti elő, fokozva a PD esésének kockázatát. A gyógytorna európai iránymutatásában ezért azt javasolják, hogy a PD-betegeknek tanácsot adjanak a kettős feladatok elkerülése érdekében. A klinikai tapasztalatok és a pilóta munkája alapján azonban azzal érvelünk, hogy elkerülése helyett a kettős feladatot ki kell képezni, és ez növelheti a biztonságot.

Jelenleg kevés a klinikai bizonyíték a figyelemhez kapcsolódó testmozgás hatékonyságára a PD-ben. A RESCUE-vizsgálat a kettős feladat interferenciájának tartós csökkenését mutatta rövid kombinált egy- és kettős feladatú járásképzés után, anélkül, hogy növelte az esés kockázatát. Ezek a hatások jelzéssel függtek össze, és nem voltak ellentétben az aktív kontrollcsoporttal. A kettős feladat, változó figyelemfeladattal, az egyfeladatos edzéshez képest nagyon hatékonynak bizonyult az egyensúlyzavarral küzdő idős emberek megtartási és transzferhatásainak elérésében. Ez a randomizált vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kettős feladat a kognitív funkció nagyobb javulásához vezetett az egyfeladatos beavatkozáshoz képest. Ezenkívül egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a duális feladatokra adott képzés meglepően hatékony az enyhe vagy közepesen súlyos demenciában szenvedő betegeknél, akiket véletlenszerűen kettős feladatra vagy nem specifikus gyakorlatra osztottak be.

Tekintettel ezeknek a klinikai vizsgálatoknak a pozitív hatásaira, a duális feladatok edzésének hatékonyságával sürgősen foglalkozni kell a PD betegeknél, akiknél mind a motoros, mind a kognitív problémák nyilvánvalóak. Az a tény, hogy a járás megfagyásával (FOG) járó betegek a figyelem felesleges csökkenésével járnak, és nagyobb esési kockázatuk van, felveti a kérdést, hogy a duális feladatok edzése ugyanolyan hatékony-e ebben a fontos klinikai alcsoportban. Ezért azt javasoljuk, hogy szerezzenek magas szintű bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a kettős feladat járásképzése ugyanolyan hatékony-e és biztonságos-e a FOG-ban szenvedő PD-betegeknél. A projekt általános célja az innovatív rehabilitációs célok jövőbeli irányainak irányítása.

  1. Annak meghatározása, hogy az intenzív és integrált kettős feladatokkal járó edzés a komplex járási teljesítmény tartós javulásához vezet-e, és hatékonyabb-e, mint az egymást követő feladat. A tanulmány arra összpontosít, hogy befolyásolja a kettős feladat-interferenciával szembeni ellenállást, a tanulási hatások át nem képzett, de kapcsolódó feladatokra való átadásának képességét és a tanulási lépések megtartásának képességét egy edzés nélküli időszak után (12 hét).
  2. Annak tesztelése, hogy a kettős feladat gyaloglásának integrált edzése biztonságos beavatkozás a PD-ben, és nem növeli-e az esés kockázatát.
  3. Annak meghatározása, hogy a betegség stádiuma vagy betegségprofilja (FOG-val és anélkül) és a kognitív tényezők megjósolják-e a kettős feladatok edzésének hatását.

A terv egy multicentrikus, egyszeres vak, randomizált, kontrollált vizsgálatból áll, amelynek során a PD-betegeket vagy kontrollcsoportba (Consecutive Task Training, "CTT") vagy kísérleti csoportba (Integrated Dual Task Training, "IDT") osztják be. A vizsgálat mindkét ágában lévő betegek a szokásos módon folytatják a szokásos ellátást (beleértve a szokásos fizioterápiát is). Abban az esetben, ha a betegek fizioterápiában részesülnek, tájékoztatjuk az érintett terapeutákat és gondoskodunk arról, hogy meggyőződjünk a normál ellátás tartalmáról és elkerüljük az átfedéseket. A vizsgálatot két országban, Belgiumban és Hollandiában fogják lefolytatni, amelyek nyelvi és egészségügyi létesítményeik tekintetében hasonlóak.

A vizsgálat teljes ütemterve 3 év. Az alanyok beavatkozás nélkül hat hétig tartó kontroll időszakon esnek át. Ez lehetővé teszi számunkra az ismételt intézkedések hatásainak vizsgálatát. Ezt követően a betegeket randomizálják az egyes központok két csoportjának egyikébe: 1) IDT vagy 2) CTT. Minden tantárgy részt vesz egy intenzív, progresszív edzésprotokollban, amely 18 foglalkozásból áll (heti 3, 6 héten át) és ülésenként legfeljebb egy óráig. Az értékelők nem lesznek tisztában a csoportok kiosztásával. A randomizálás az alcsoportok tekintetében (azaz FOG-mal vagy anélkül, valamint Hoehn & Yahr II. És III. Stádiummal vagy anélkül) lesz rétegezve a megfelelő képviselet és sokszínűség biztosítása érdekében. Központonként számítógépes blokk véletlenszerűsítést hajtanak végre. A fagyasztókat egy> 1-es pontszám határozza meg az új menetfagyasztási kérdőívön.

Az irodalom és a korábbi tapasztalataink alapján arra számítunk, hogy a DTT átlagosan 20% -kal, az STT pedig az alapszintű kettős feladat járási sebességének 5% -ával javul (egy új feladat során). 0,05 alfát feltételezve kiszámítottuk a mintánk nagyságát, fő eredményként kettős feladat járási sebességgel. A RESCUE adatai alapján (beleértve a> 5% DT interferenciával rendelkező betegeket is) 0,766 m/s és SD = 0,21 átlagos duális járási sebességet találtunk. Ezen adatok alapján becsültük, hogy a teljes minta nagysága N = 108 (központonként 54). Körülbelül 5% -os követési veszteséget foglal magában a végső szám, központonként legfeljebb 60 beteget kell felvennünk két év alatt (N = 120).

Az integrált duális feladatok edzését otthon gyógytornász végzi, különösen a beavatkozásra. Ez járásedzésből (egyenes vonalú járás, fordulás és manőverezés a ház körül) áll, miközben szabványosított kognitív gyakorlási protokollt és MP3 lejátszót használ. A tanulás helyes szintjének kezelése érdekében a feladat bonyolultságának szintjét hozzá kell igazítani a páciens kiindulási jellemzőihez, figyelembe véve a következő összetevőket: a kiindulási DT interferencia, a korábbi zuhanási kockázat és a FOG jelenléte. Figyelembe véve a PD kognitív romlását, ami csökkent tanulási képességet jelent, rögzített prioritású (mindkét feladatra figyelemfelkeltő) képzést hajtanak végre, amelynek célja a jobb és biztonságos járás javítása, ha más figyelemigény elvonja a figyelmét. Minden foglalkozás magában foglalja a funkcionális kettős feladat betanítását is, minden beteg számára releváns. A kezelés előrehaladását egységesíteni fogják. A kezelés 18 ülésből áll, 6 héten keresztül. A házi feladatokat biztonsági okokból a partnerrel kell elvégezni. A beavatkozás kiegészíti a rendszeres ellátást (beleértve a fizioterápiát is). A retenció teszteléséhez 12 hetes követési időszakot kell használni képzés nélkül.

Az egymást követő feladatképzést otthon gyógytornász végzi. Ez hagyományos járásképzésből (egyenes vonalú járás, kanyarodás és manőverezés) fog állni. A betegek külön oktatást kapnak a kognitív feladatokról ülve, ugyanazt a programot használva egy MP3-lejátszón keresztül, a fentiek szerint. Minden foglalkozás tartalmaz egy funkcionális feladat betanítását is, amely minden beteg számára releváns, de a kettős feladatot pozitívan elkeserítjük. A funkcionális képzés tehát a feladatok összetevőinek külön elvégzéséből áll. A kezelés progressziója és intenzitása megegyezik az IDT-vel.

Az IDT vagy a CTT 6 hete alatt az összes többi beavatkozás (gyógyszeres kezelés, rokon egészségügyi ellátás stb.) A lehető legstabilabb. A kezelés során bekövetkező változásokat figyelemmel kell kísérni.

A betegeket mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakember veszi fel minden érintett orvosi központba. A következő klinikai leíró eredményeket gyűjtjük: Betegség időtartama, Hoehn és Yahr stádium, Egységes Parkinson-kór minősítési skála, Új fagyasztási kérdőív, Kognitív pontszámok, Beck-féle depressziós index és általános járási teljesítmény (2 perces séta teszt).

A tesztelést minden központban egy független terapeuta végzi. A betegeket összesen 24 héten keresztül követik nyomon. Négy vizsgálati mozzanat várható: 1) egy alapvizsgálat a vizsgálat kezdetén és a második alapvizsgálat 6 hetes kontrollidőszak után beavatkozás nélkül; 2) egy teszt 6 hetes edzés után és 3) egy teszt 12 hetes utánkövetés után edzés nélkül. A DT-vel és anélküli összes spatiotemporális járási kimenetet normál sebességi körülmények között kell mérni, ezért a betegek szállítását a járás laboratóriumába kell tenni. Klinikai vizsgálatokat is végeznek ebben a környezetben. Mindkét központ ugyanazt a GAITRite Walkway rendszert használja járáslaboratóriumában, amelyet az "arany standard" műszeres rendszernek tekintenek a térbeli és időbeli járási paraméterek mérésére. A betanítás nélküli másodlagos feladat egy Auditory Stroop feladat lesz, amelyet egy vezeték nélküli fejhallgató szállít. Mikrofon rögzíti a betegek verbális válaszait, lehetővé téve a betegek reakcióidők részletes mérését. Ezt a rendszert jelenleg az egyik központban használják (Katholieke universiteit Leuven). A másodlagos feladat teljesítményét az ülés és a gyaloglás során is mérni kell.

  1. A DT járási teljesítményét úgy értékeljük, hogy mérjük a járás sebességét a képzetlen kognitív feladat, azaz az Auditory Stroop elvégzése közben.
  2. A biztonságot a heti telefonhívással megállapított esési arány meghatározásával értékelik.
  3. Tesztelni fogjuk a kognitív teljesítményt egy képzett kettős feladat (Digit Span Backward) és egy funkcionális feladat (mobiltelefon használata) közben is. A kiinduláskor meghatározzák az egyes betegek kognitív kihívásának megfelelő szintjét. Külön mérjük a járást és a másodlagos feladat teljesítményét, és kiszámoljuk a kettős feladat interferencia kimenetelét.

Egyéb eredmények lesznek

  • Egyetlen feladat járási teljesítménye: sebesség, lépéshossz és a menetszám;
  • Egyetlen feladat kognitív teljesítménye (ülés közben);
  • Tevékenységspecifikus Balance Confidence skála (a funkció mértéke);
  • A végrehajtó funkció és figyelem tesztje;
  • A gait kérdőív befagyasztása
  • ADL skála
  • PDQ39 A LIfe skála minősége