Kiegészítő etetési gyakorlatok és a hozzájuk kapcsolódó tényezők Nepál kiválasztott városi területein élő anyák körében

Ulak N 1, KC D 2 *, Tiwari K 3

3 Tervezési és kutatási igazgató, Alkalmazott Élelmiszer- és Tejipari Technológiai Főiskola, Katmandu, Nepál

Levelezési cím: Dirghayu K.C.

Cím: Táplálkozási kutatás, Nepáli Egészségügyi Kutatási Tanács, Nepál; E-mail: [email protected]

Kapott dátum: 2019. október 15 .; Elfogadott dátum: 2019. november 26 .; Közzététel dátuma: 2020. január 2

Idézet: Ulak N, KC D, Tiwari K. Kiegészítő táplálkozási gyakorlatok és a kapcsolódó tényezők az anyák között Nepál kiválasztott városi területén. Asp Biomed Clin Case Rep. 2020 január 2.; 3 (1): 6-14.

Kulcsszavak: Szoptatott; Kiegészítő etetés; Kcal; Tápláltsági állapot; Feldolgozott élelmiszerek

A gyenge kiegészítő táplálkozás hozzájárul a halálhoz vezető negatív növekedési tendenciákhoz is. Ezért a jelen tanulmány célja a kiegészítő etetési gyakorlatok és a kapcsolódó tényezők értékelése Nepál kiválasztott városi területén.

Közösségi alapú keresztmetszeti vizsgálatot végeztek 237 6-23 hónapos gyermekkel rendelkező anya között Bhaktapur községben. Előzetes strukturált kérdőívet használtak személyes adatgyűjtésre személyes interjú segítségével. Az adatokat az Excel-be bevittük, majd a Social Packaging (SPSS) 20. verzióját használtuk. Multinomiális logisztikus regressziót végeztünk a csecsemők etetési gyakorlatának meghatározására a WHO ajánlása szerint.

A 237 gyermekből 54,8% fiú és 42,2% lány volt. Ebben a vizsgálatban 61% -a szoptatott a születéstől számított 1 órán belül, 33% -uk laktealis előtti táplálást kapott, 19% -uk időben kiegészítő táplálékot kapott, 55,3% -uk jó minimális étkezési gyakorisággal, 47,70% -uk pedig minimális számú étkezési csoporttal rendelkezett. 26,5% -uk jó minimálisan elfogadható étrendet folytatott. A teljes Kcal bevitel megegyezik a WHO által ajánlott normával, azonban a résztvevők 84% -a feldolgozott ételeket tartalmazott a kiegészítő etetés részeként, ami soha nem jó gyakorlat.

Az anyák többségének nincsenek ismeretei az ideális táplálkozási gyakorlatokról, mivel a kalóriabevitel megegyezett a WHO ajánlásával. Hiányosak voltak a kizárólagos szoptatás időtartama, valamint az ideális kiegészítő táplálás megkezdésének és folytatásának ismeretei és gyakorlata. A kiegészítő táplálás arányát csökkenő tendencián találtuk. Az anyáknak a kiegészítő táplálkozási gyakorlatokra való oktatásának hangsúlyozása nagyon hasznos lehet a cél érdekében.

Bevezetés

A WHO és az UNICEF a kiegészítő táplálást úgy határozza meg, mint a szilárd, félig szilárd vagy más táplálék elkezdését a gyermek számára a szoptatással együtt, amikor az anyatej önmagában már nem elegendő a csecsemők táplálkozási szükségleteinek kielégítésére [1]. A táplálkozás fontos a terhesség előtt, alatt és után, és ez a legmeghatározóbb nem-genetikai tényező a magzat fejlődésében. Azok a nők, akiknek egészséges a testtömeg-indexe (BMI), a terhesség alatt általában megfelelő súlytöbbletet nyernek, a nőknél pedig a 19,1 alatti BMI-vel ötszörösére nő az alacsony születési súlyú csecsemő. Az anyák alultápláltsága a magzati növekedés korlátozásának és a prenatális káros hatásoknak a kockázati tényezője [2,3].

Az alultápláltság közvetlenül vagy közvetetten felelős az öt év alatti gyermekek évente 10,9 millió halálának 60% -áért. Ezeknek a halálozásoknak jóval több mint kétharmada, amelyek gyakran nem megfelelő táplálkozási gyakorlatokkal társulnak, az élet első évében következnek be. A csecsemők világszerte legfeljebb 35% -a szoptat kizárólag az élet első négy hónapjában: A kiegészítő táplálás (túl korán vagy túl későn), valamint a rossz táplálkozási gyakorlatok gyakran táplálkozási szempontból nem megfelelőek és nem biztonságosak, ami károsítja a fejlődést, és a társadalmi-társadalmi veszélyt jelent. és gazdasági fejlődés [3,11].

A megfelelő kiegészítő táplálás bevezetése és alkalmazása kulcsfontosságú a csecsemők egészséges fejlődésének és növekedésének meghatározásában. A szilárd anyagok korai bevezetése az anyatej alternatívájaként azt jelzi, hogy a csecsemők nagyobb valószínűséggel vannak kitéve mikrobákkal szennyezett ételeknek és folyadékoknak; ami különösen a fejlődő országokban fordul elő alultápláltság és/vagy gyenge növekedési tapasztalatok miatt. Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők fiziológiailag még nem állnak készen arra, hogy kiegészítő táplálékot kapjanak, mivel idegfejlődésük, gyomor-bél rendszerük és veséik még mindig fejletlenek. Egy szisztematikus felülvizsgálat 2013-ban olyan bizonyítékokat talált, amelyek arra utalnak, hogy a szilárd ételek nagyon korai bevezetése (a csecsemő 4 hónapos korának elérésekor vagy azt megelőzően), 4-6 hónapos vagy> 6 hónapos kor helyett, megnövekedett kockázatot eredményezhet a csecsemők túlsúlyos gyermekkorban [16].

Az alultápláltság és a csecsemőtáplálás közötti kapcsolat jól megalapozott. A csecsemő- és kisgyermektáplálkozás már régóta vonzza a tudósok és a tervezők figyelmét abból az nagyon egyszerű okból, hogy az emberi élet növekedési sebessége az első életévben maximális, és a csecsemőtáplálási gyakorlatok mind a szoptatást, mind a szoptatást a kiegészítő táplálásnak (CF) nagy szerepe van a gyermek tápláltsági állapotának meghatározásában [17]. A csecsemőknek és a kisgyermekeknek minimálisan elfogadható étrendet kell etetniük a megfelelő növekedés és fejlődés biztosítása érdekében. Megfelelő sokféleség és étkezési gyakoriság nélkül a csecsemők és a kisgyermekek ki vannak téve az alultápláltságnak, különösen az elakadás és a mikroelemek hiányának, valamint a megnövekedett morbiditásnak és mortalitásnak. A WHO minimálisan elfogadható étrend-ajánlása, amely ötvözi a minimális étrendi sokféleséget és az étkezés minimális gyakoriságát, különbözik a szoptatott és a nem szoptatott gyermekek között [7].

A táplálkozás fontos szerepet játszik az egyének egészségében és fejlődésében. A megfelelő táplálkozás az élet első két évében nagyon fontos az optimális fizikai és szellemi fejlődés biztosításához. Ebben a szakaszban a gyermekek különösen ki vannak téve a növekedés visszamaradásának, a mikroelemek tisztességének és a gyermekkori olyan betegségeknek, mint a hasmenés és az akut légúti fertőzések. A helyes táplálkozás védi a kisgyermekeket és anyákat, erősíti az immunrendszert és csökkenti az élelmiszerekkel kapcsolatos nem fertőző betegségek kockázatát az életciklus alatt. Emellett növeli a lakosság termelékenységét, és segíthet fokozatosan kiszabadulni a szegénység és az éhség ördögi köréből. A kérdés nagyságát tekintve ez a kutatás a kiegészítő etetési gyakorlatok helyzetének és a kiegészítő etetési gyakorlattal összefüggő tényezők feltárására irányult Nepál egyes városi területein.

Anyagok és metódusok

Keresztmetszeti analitikai vizsgálatot folytattak személyes beszélgetéssel 2017. december 16-tól2018. Március 9-ig. Bhaktapur körzetből véletlenszerűen kiválasztottak 237 kétéves kor alatti csecsemővel rendelkező anyát, mivel nagyon az exkluzív szoptatás alacsony előfordulási aránya. A kizárólag szoptatás prevalenciája 1., 3. és 6. hónapban 240 (74%), 78 (24%) és 29 (9%) volt [18]. A minta méretét a következő összefüggés alapján számoltuk:

A minta mérete (nem) = Z 2 × pq/d 2

Ahol, Z = (1,96 standard érték 95% -os megbízhatósági szintnél)

P = 0,83 (a kiegészítő táplálkozási gyakorlat prevalencia aránya 83% NDHS 2016)

d = 4%, azaz 0,04 (margóhiba)

A minta mérete = 210

8% -os előre nem látható tényezők biztosításával a minta nagysága 237 volt