Kolonoszkópiás eljárás előkészítése

Mi az a kolonoszkópia?

A kolonoszkópia olyan eljárás, amely lehetővé teszi a vizsgáztató (általában gasztroenterológus) számára a vastagbél (vastag- vagy vastagbél) belsejének értékelését. A kolonoszkóp egy négy láb hosszú, rugalmas, az ujj vastagságú cső, amelynek fényképezőgépe és hegyén fényforrás található. A kolonoszkóp csúcsa a végbélnyílásba kerül, majd vizuális ellenőrzés mellett lassan halad előre a végbélbe és a vastagbélen keresztül, általában a vakbélig, amely a vastagbél első része. Általában lehetőség van a vékonybél (terminális ileum) utolsó néhány centiméterének bejutására és vizsgálatára is.

Kolonoszkópia és vastagbélpolipok

K: Éppen végeztem egy kolonoszkópiát, és találtak két nem rákos vastagbélpolipot és egy nem rákos lipómát (korábban nem volt korábbi polip). Mikor kell megtenni a következő kolonoszkópiámat?

V: A lipomák (zsírból álló jóindulatú daganatok) jóindulatúak, vagyis nem rákosak. Ha a patológus (a polipot vizsgáló orvos) meg van győződve arról, hogy a polip lipoma, további vizsgálatokra vagy felügyeletre nincs szükség.

Mikor kell elvégezni a következő kolonoszkópiát két nem rákos, nem lipomatózus polip eltávolítása után, számos kérdéstől függ.

Miért történik a kolonoszkópia?

A kolonoszkópia különféle okokból végezhető. A kolonoszkópiák túlnyomó részét a vastagbélrák diagnosztizálására szolgáló szűrővizsgálatok részeként hajtják végre. Ha más okból történik, akkor leggyakrabban a székletben lévő vér, hasi fájdalom, hasmenés, a bél szokásának megváltozása vagy a vastagbél röntgenfelvételein vagy a számítógépes axiális tomográfia (CT) vizsgálatánál jelentkező rendellenességek kivizsgálására szolgál.

Azoknak a személyeknek, akiknek korábban kórtörténetében volt polip vagy vastagbélrák, és bizonyos egyéneknek, akiknek családjában előfordult bizonyos típusú vastagbélrák vagy vastagbélproblémák, amelyek társulhatnak a vastagbélrákkal (például vastagbélpolipok), javasolhatjuk periodikus kolonoszkópiát, mert a polipok vagy a vastagbélrák esetében nagyobb a kockázat.

A kolonoszkópia gyakorisága a rák kockázatának mértékétől és a korábbi kolonoszkópiák során fellépő rendellenességektől függ. Az egyik általánosan elfogadott ajánlás az volt, hogy a vastagbélrák normális kockázatának kitett egészséges embereknek is 50 évesen, majd azt követően 10 évente át kell esniük a kolonoszkópián a vastagbélpolipok eltávolítása céljából, még mielőtt rákossá válnának.

Milyen bél készítmény kolonoszkópiához szükséges?

Ha az eljárás teljes és pontos, a vastagbelet teljesen meg kell tisztítani, és többféle kolonoszkópiás készítmény létezik. A betegek részletes utasításokat kapnak a tisztító készítményről. Általában ez nagy mennyiségű speciális tisztító oldat vagy több nap tiszta folyékony étrend és hashajtók vagy beöntések elfogyasztása a vizsgálat előtt. Ezeket az utasításokat pontosan az előírásoknak megfelelően kell betartani, vagy az eljárás nem lehet kielégítő (a vastagbél bélésének vizualizálódását eltakarhatja a maradék széklet), és meg kell ismételni, vagy helyette egy kevésbé pontos alternatív vizsgálatot kell végrehajtani.

Utasítások is adhatók bizonyos ételek elkerüléséhez néhány nappal az eljárás előtt, mint például a szálkás ételek, a magos ételek vagy a vörös Jell-O.

Szedhetem a gyógyszereket kolonoszkópia előtt? Van-e speciális diéta?

A legtöbb gyógyszert a szokásos módon kell folytatni, de egyesek zavarhatják a vizsgálatot. A legjobb, ha a kolonoszkópist tájékoztatják az összes jelenlegi vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerről. Az aszpirin termékek, a vérhígítók, mint például a warfarin (Coumadin), az ízületi gyulladásra szánt gyógyszerek, az inzulin és a vas készítmények példák azokra a gyógyszerekre, amelyek speciális utasításokat igényelhetnek. A kolonoszkópos tisztában kell lennie a páciens allergiájával és minden egyéb súlyos betegséggel is. A kolonoszkopistát riasztani kell, ha korábban a betegeknek antibiotikumokra volt szükségük a műtéti vagy fogászati eljárások előtt a fertőzések megelőzése érdekében.

KÉRDÉS

Mire számítsak a kolonoszkópia során?

A kolonoszkópia előtt intravénás folyadékokat kezdenek, és a beteget monitorra helyezik a szívritmus és a vérnyomás, valamint a vér oxigénjének folyamatos ellenőrzésére. A gyógyszereket (nyugtatókat) általában intravénás úton adják be, így a beteg álmos és nyugodt lesz, valamint csökkenti a fájdalmat. Szükség esetén a beteg további adag gyógyszereket kaphat az eljárás során. A kolonoszkópia gyakran nyomásérzetet, görcsöt és puffadást okoz a hasban; gyógyszerek segítségével azonban általában jól tolerálható, és ritkán okoz súlyos fájdalmat.

A betegek a bal oldalon vagy a háton fekszenek, amikor a kolonoszkóp lassan előrehalad. Amint a vastagbél (cecum) csúcsa vagy a vékonybél utolsó része (terminális ileum) eléri, a kolonoszkópot lassan kivonják, és a vastagbél bélését gondosan megvizsgálják. A kolonoszkópia általában 15-60 percet vesz igénybe. Ha az egész vastagbél valamilyen oknál fogva nem látható, az orvos úgy dönthet, hogy később megpróbálja újra elvégezni a kolonoszkópiát más bélkészítéssel vagy anélkül, vagy dönthet a vastagbél röntgen- vagy CT-megrendeléséről.

Legfrissebb emésztési hírek

Késedelmeket okozó pandémiás vakbélgyulladás esetén
A mikrobióm és a D-vitamin szintje összekapcsolható:
Hogyan lehet élő májdonor
Az IBD lerövidítheti az életét?
6-ból 1 COVID-betegnek csak gasztro tünetei vannak
Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

A szakértők megválaszolják a COVID-19 oltási kérdéseket
Rejtélyes betegség Indiában
Amerikai kórházak hiánya ICU ágyak
A rap zene legyőzi a mentális betegségeket
AstraZeneca COVID-19 vakcina
További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Mi van, ha a kolonoszkópia során rendellenességeket észlelnek?

Ha egy rendellenes területet jobban értékelni kell, biopsziás csipeszeket vezethetünk át a kolonoszkóp csatornáján, és biopsziát (a szövet mintáját) nyerhetünk. A biopsziát egy patológus mikroszkóp alatt vizsgálja a patológiai laboratóriumban. Ha fertőzés gyanúja merül fel, biopsziát kaphatunk baktériumok (és esetenként vírusok vagy gombák) tenyésztésére vagy paraziták mikroszkóppal történő vizsgálatára. Ha a kolonoszkópiát vérzés miatt végezzük, azonosítani lehet a vérzés helyét, szövetmintákat lehet kapni (ha szükséges), és a vérzést többféle módon lehet szabályozni. Ha polipok vannak (jóindulatú daganatok, amelyek rákossá válhatnak), szinte mindig eltávolíthatók a kolonoszkópon keresztül. Ezeknek a polipoknak az eltávolítása fontos módszer a vastagbél- és végbélrák megelőzésére, bár a polipok túlnyomó többsége jóindulatú és nem válik rákossá. Ezen kiegészítő eljárások egyike sem okoz fájdalmat. A biopsziákat sok okból veszik, és nem feltétlenül jelentik rák gyanúját.

DIABEMUTATÁS

Mire számítsak, amikor a kolonoszkópiám elkészül?

A pácienseket egy-két órán át megfigyelés alatt tartják a kolonoszkópia után, amíg a beadott gyógyszerek hatása el nem múlik. Ha a betegek kolonoszkópia előtt vagy alatt nyugtatókat kaptak, előfordulhat, hogy nem vezetnek, még akkor sem, ha ébernek érzik magukat. Valaki másnak haza kell vezetnie őket, mivel reflexeik és ítélőképességük a nap hátralévő részében károsodhat, így nem biztonságos a vezetés, a gépek kezelése vagy a fontos döntések meghozatala. Ha a betegeknél görcsök vagy puffadások vannak, ezt a gáz áthaladásával gyorsan lehet enyhíteni, és hazatérve képesek legyenek enni. A polipok eltávolítása vagy bizonyos egyéb manipulációk után a betegek étrendjét vagy tevékenységeit rövid ideig korlátozni lehet.

A páciens távozása előtt a koloszkópos egységről a megállapításokat megbeszélhetjük a pácienssel. Előfordulhat azonban, hogy a végleges diagnózishoz meg kell várni a biopsziás minták mikroszkópos elemzését, amely általában néhány napot vesz igénybe.

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.

Mi lehetséges kockázatokat, szövődmények vagy a kolonoszkópia alternatívái?

A kolonoszkópia szövődményei ritkák, és általában enyhék, ha speciálisan képzett és a kolonoszkópiában jártas orvosok végzik.

A vérzés előfordulhat a biopszia vagy a polipok eltávolításának helyén, de a vérzés általában kicsi és önkorlátozott, vagy a kolonoszkóp segítségével szabályozható. Elég szokatlan transzfúziót vagy műtétet igényelni a kolonoszkópos poszt-vérzés után. Még kevésbé gyakori szövődmény a perforáció vagy a vastagbél falán történő szakadás, de még ezeknek a perforációknak sem lehet szükség műtétre.

További lehetséges szövődmények az alkalmazott nyugtatókra adott reakciók, a véna lokalizált irritációja, ahol a gyógyszereket beadták (egy-két napig tartó gyengéd csomót hagyva), vagy a meglévő szív- vagy tüdőbetegségek szövődményei. Ezen komplikációk együttes előfordulása kevesebb, mint 1%.

Bár ezek a szövődmények ritkák, fontos, hogy a betegek felismerjék a szövődmény korai jeleit, hogy visszatérhessenek orvosukhoz vagy egy sürgősségi helyiségbe. A kolonoszkópiát végző kolonoszkóppal kapcsolatba kell lépni, ha a beteg súlyos hasi fájdalmat, fél csészénél nagyobb rektális vérzést, lázat és hidegrázást észlel.

A kolonoszkópia a legjobb rendelkezésre álló módszer a vastagbélen belüli rendellenességek felderítésére, diagnosztizálására és kezelésére. A kolonoszkópia alternatívái meglehetősen korlátozottak. A bárium beöntés kevésbé pontos vizsgálat, amelyet röntgensugarakkal végeznek. A rendellenességeket gyakrabban hiányolja, mint a kolonoszkópiát, és ha rendellenességet találnak, akkor is szükség lehet kolonoszkópiára a biopsziához vagy a rendellenesség eltávolításához. Időnként a bárium beöntéssel észlelt rendellenesség vagy elváltozás valójában széklet vagy maradék étel egy rosszul megtisztított vastagbélben. Ezután kolonoszkópiára lehet szükség az elváltozás természetének tisztázása érdekében. A rugalmas sigmoidoszkópia egy korlátozott vizsgálat, amely rövidebb kolonoszkópot használ, és csak a vastagbél utolsó harmadát vizsgálja.

Mi a virtuális kolonoszkópia?

A kolonoszkópia alternatívája a virtuális kolonoszkópia. A virtuális kolonoszkópia egy olyan technika, amely CT szkenneléssel kapja meg a vastagbél képeit, amelyek hasonlóak a vastagbél nézeteihez, amelyet közvetlen megfigyeléssel kapnak kolonoszkópiával. A képek a CT képek felhasználásával készülnek, így nem reprezentálnak valós képeket. Virtuális képek.

A virtuális kolonoszkópia előkészítése céljából a vizsgálatot megelőző napon a vastagbelet hashajtókkal tisztítják. A vizsgálat során egy csövet helyeznek a végbélnyílásba, és arra használják a levegőt a vastagbélbe. Ezután a CT-vizsgálatokat a vastagbél felfújásával hajtják végre, majd a vizsgálatokat elemzik és manipulálják, így képződik a vastagbél virtuális képe. Megfelelő elvégzés esetén a virtuális kolonoszkópia hatékony lehet. Még olyan polipokat is találhat, amelyek "elrejtőznek" a redők mögött, amelyeket időnként hiányoznak a kolonoszkópia.

Ennek ellenére a virtuális kolonoszkópiának számos korlátja van.

A virtuális kolonoszkópiának nehézségei vannak a (5 mm-nél kisebb méretű) polipok azonosításában, amelyek jól láthatóak a kolonoszkópián, bár igaz, hogy a kis polipok kevésbé valószínű, hogy rákosak.
A virtuális kolonoszkópiának nagy nehézségei vannak a nem előálló, azaz nem polipszerű lapos rákok vagy premalignus elváltozások azonosításában.
A virtuális kolonoszkópia nem teszi lehetővé a talált polipok eltávolítását. Az emberek harminc-negyven százalékának vastagbélpolipja van. Ha virtuális kolonoszkópiával polipokat találnak, akkor kolonoszkópiát kell végezni a polipok eltávolítására. Ezért sok virtuális kolonoszkópiában szenvedő személynek át kell esnie egy második eljáráson, a kolonoszkópián.
A virtuális kolonoszkópia mérsékelt sugárterhelésnek teszi ki az egyéneket.
A virtuális kolonoszkópia nem teszi lehetővé az újonnan kifejlesztett technikák alkalmazását annak érdekében, hogy megkülönböztessék a biopsziára vagy eltávolításra szoruló kóros elváltozásokat és azokat, amelyek nem. (Lásd: "Újdonságok a kolonoszkópiában?" Szakasz.)

Ezen korlátozások miatt a virtuális kolonoszkópia nem váltotta fel a kolonoszkópiát, mint elsődleges szűrőeszközt azoknak az egyéneknek, akiknél fokozott a polipok vagy vastagbélrák kockázata. Jelenleg a polipok és a vastagbélrák normális kockázatának kitett egyének számára van lehetőség, akik nem végezhetik vagy nem fogják áttenni a kolonoszkópiát.

Tól től

Emésztési zavarok forrásai

Kiemelt központok

Egészségügyi megoldások szponzorainktól

A kolonoszkópia újdonságai?

A kolonoszkópiában számos új fejlemény van. Ezek többsége a nehezen átlátható elváltozások - kicsi (például kicsi polipok) és lapos - észlelésének javítására, valamint a kolonoszkópia időpontjában történő meghatározásának képességére összpontosít, hogy szükség van-e polipokra és elváltozásokra. biopsziával vagy eltávolítással, mert premalignus vagy malignus szöveteket tartalmazhatnak. Ez azért fontos, mert ezen elváltozások közül sok nem premalignus vagy rosszindulatú, és sok időt és pénzt fordítanak azok eltávolítására és feleslegesen mikroszkópos vizsgálatra történő küldésre.

A nagy vastagságú képek, amelyek lehetővé teszik a lapos elváltozások jobb detektálását, a legtöbb kolonoszkópban standardakká váltak. A képek nagyítása szintén javíthatja az elváltozások észlelését.

A keskeny sávú képalkotás egy speciális hullámhosszú fényt használ, amely fokozza az apró erek mintázatát, amelyek közvetlenül a vastagbél bélése alatt helyezkednek el. Ezen erek mintázata normál, premalignus és malignus szövetekben eltérő. A minta meghatározása lehetővé teszi az elváltozások, különösen a premalignus és a malignus lapos elváltozások könnyebb azonosítását, és lehetővé teszi annak eldöntését is, hogy a kolonoszkópia idején biopsziát kell-e végezni vagy el kell-e távolítani az elváltozást, anélkül, hogy megvárnánk a a mikroszkópos vizsgálat.

A Chromoendoscopy festékeket (foltokat) használ, amelyeket a vastagbél bélésére permeteznek, hogy megkülönböztessék a normál bélést a neoplasztikus (jóindulatú, premalignus és rosszindulatú) szövetektől, és meghatározzák, mely elváltozásokat kell eltávolítani vagy biopsziálni.

A fluoreszcencia endoszkópia fluoreszceinnel jelölt vegyszereket használ, vagy a vastagbél bélésére permetezve, vagy intravénásán injektálva. A vegyi anyagokat a vastagbél bélésének rendellenes sejtjei (premalignus és malignus) veszik fel, mint a normál sejtek, és a speciális megvilágítás révén a kóros sejtek területei tisztábbak, hogy láthassák őket, így biopsziával vagy teljesen eltávolíthatók. A konfokális lézeres endoszkópia egy meghatározott hullámhosszú fényt használ, amely több milliméteren keresztül behatol a fluoreszceinnel festett vastagbél bélésébe. A kóros sejtek egyértelműbben azonosíthatók, mint egyedül a fluoreszcein festéssel.

Vannak még kolonoszkópok és kiegészítők, amelyek lehetővé teszik a vastagbél retrográd nézetét a kolonoszkóp csúcsáról érkező antegrád nézet mellett. Így a képeket két, 180 fokkal ellentétes irányban készítjük el annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat az elváltozásokat, amelyek a vastagbél bélésében lévő ráncok mögött rejtőzhetnek, és amelyeket egy standard, előre néző kolonoszkóp hiányozna. Sőt próbálkoznak egy önmagát elősegítő kolonoszkóp kifejlesztésével.

Ezen új kolonoszkópos technikák többsége a nagy felbontású képalkotás kivételével nem szabványos. Azt, hogy végül melyik (ek) lesznek a kolonoszkópia értékes kiegészítői, még meg kell határozni.

Végül mágneses rezonancia képalkotás (MRI) használható a vastagbél vizsgálatára a CT virtuális kolonoszkópiájához hasonló módon. Az MRI fő előnye, hogy nincs sugárterhelés; egyébként a korlátozások hasonlóak a CT virtuális kolonoszkópiájához.