Krónikus étrendi oxalát nephropathia intenzív étrendi fogyókúra után

Gebran Khneizer

1 Belgyógyászati ​​Klinika, Saint Louis Egyetem Orvostudományi Kar, Saint Louis, Missouri, USA

Ahmad Al-Taee

1 Belgyógyászati ​​Klinika, Saint Louis Egyetem Orvostudományi Kar, Saint Louis, Missouri, USA

Meher S Mallick

2 Saint Louis Nephrology Associates, Saint Louis, Missouri, USA

Bahar Bastani

1 Belgyógyászati ​​Klinika, Saint Louis Egyetem Orvostudományi Kar, Saint Louis, Missouri, USA

Absztrakt

Háttér:

A hyperoxaluria a nephrolithiasishoz, valamint az akut és krónikus vesebetegséghez társult. Bemutatunk egy végső stádiumú veseelégtelenséget, amelyet a túlzott étrendi oxalátbevitel okoz, diétás fogyókúrában.

Eset bemutatása:

Az egészségpolitikára/gyakorlatra/kutatásra/orvosi oktatásra gyakorolt ​​hatás:

A klinikusoknak ismerniük kell az étrendi oxalát nephropathiát a magas oxaláttartalmú diétás fogyókúrák növekvő alkalmazása mellett.

1. Bemutatkozás

A hyperoxaluria, amelyet a vizelet oxalátjának túlzott kiválasztódásaként határoznak meg, nephrolithiasishoz, valamint akut vagy krónikus vesekárosodáshoz társult. Míg a hiperoxaluria és a nephrolithiasis közötti összefüggésről bőséges irodalom áll rendelkezésre, az étrendi oxalát vesebetegséggel való összefüggéséről kevés jelentés található (1). Ezzel bemutatjuk a súlyos vesebetegség esetét, amelyet a táplálék oxalátjának túlzott bevitele okoz.

2. Esetismertetés

Egy 51 éves kaukázusi férfi, akinek a kórtörténetében 2 évig tartó 2-es típusú diabetes mellitus, hiperurikémia és köszvény, magas vérnyomás és kóros elhízás volt, úgy döntött, hogy intenzív életmód-módosítást hajt végre, beleértve az étrendet és a testmozgást is 7 hónappal a bemutatás előtt. Szigorú diéta volt, amely 6 ételt tartalmaz spenótból, kelkáposzta, bogyók és diófélékből. Ezenkívül egy héten 5 alkalommal rendszeres aerob edzést kezdett. Mindezen beavatkozásokkal körülbelül 36 kg-ot tudott sikeresen lefogyni.

Tornatermi edzője észrevette, hogy elsápadt, és könnyebben fáradt, amikor az alapellátó klinikára irányították. Az életjelek 188/93 Hgmm és 145 kg súlyú vérnyomással voltak figyelemre méltók. Fizikai vizsgálat során beesett szemek és száraz nyálkahártyák kerültek elő. A laboratóriumi munka figyelemre méltó volt a karbamid-nitrogén 122 mg/dl, a kreatinin 12 mg/dl és a becsült glomeruláris szűrési sebesség (eGFR) 4,4 ml/perc/1,73 m 2 tekintetében. A beteget áthelyezték a közeli sürgősségi osztályra, ahol intravénás folyadékkal kezdték. A gyógyszerek közé tartozott a napi aszpirin, metoprolol és metformin. A páciens tagadta a vesebetegségek vagy vesekő előfordulását, vagy dohány, alkohol, etilén-glikol (fagyálló) vagy tiltott szerek használatát. Azt is tagadta, hogy bármilyen növényi terméket, nem szteroid gyulladáscsökkentőt vagy bármilyen „diétás tablettát” szedett volna. A családi kórtörténet nem volt figyelemre méltó egyetlen vese- vagy szív- és érrendszeri betegség esetén sem. A beteget hetente háromszor kezdték fenntartó hemodialízissel.

A veseelégtelenség kezelésében a vese ultrahangja figyelemre méltó volt a 11-12 cm hosszú veséknél, a krónikus vese parenchymás betegséggel kompatibilis megnövekedett kétoldali parenchymás echogenitás, és nem volt szilárd vese tömeg vagy hidronephrosis. A vizeletmennyiség a betegség egész ideje alatt 1-2 l/d volt. A páciens vesebiopszián esett át, amely számos polarizált oxalátkristályt tárt fel tubulusokban és interstitiumban, intersticiális gyulladást és enyhe mesangiális expanziót sugallt, amely a IIA diabéteszes nephropathiára utal. A 6 glomerulusból kettő globális glomerulosclerosist mutatott, 30% tubuláris atrófiával és 50% interstitialis fibrózissal. Ekkor a beteget utasították alacsony oxaláttartalmú étrend elfogadására és a heti háromszori hemodialízis folytatására.

intenzív

A bal felső sarokban (H&E folt) oxalátkristályokkal töltött cső látható a vesekéregben. A jobb felső sarokban ugyanazon mező polarizált képe látható. A bal alsó (polarizált fény) oxalátkristályok bőségét mutatja a vesekéregben. A jobb alsó sarokban (Masson's Trichrome Stain) az intersticiális fibrózis és a tubuláris atrófia mértéke látható a vesekéregben.

3. Megbeszélés

A hiperoxaluria a túlzott endogén oxaláttermelés (primer hiperoxaluria) vagy a gyomor-bél traktusból történő túlzott oxalátfelszívódás következményeként alakul ki. A későbbiek összefüggésbe hozhatók a zsír felszívódásának felszívódásával járó enterális hiperoxaluriával, pl. Roux-en-Y gyomor bypass műtétet (2), jejunoileális bypass műtétet (3), Crohn-kórt (4), Sprue-t (5) vagy gyógyszereket szedő betegeknél mint orlisztát, amelyek zsír felszívódási zavarokat okoznak (6). A túlzott oxalátfelszívódás egyéb lehetséges tettesei lehetnek az oxalát vagy szubsztrátjának (C-vitamin) túlzott étrendi bevitele, vagy a kalcium vagy magnézium étrendi hiánya (1,7).

Az étrendi hiperoxaluria diagnózisa a következő kritériumokon alapul: Először ki kell zárni a hiperoxaluria egyéb lehetséges okait, azaz az elsődleges hiperoxaluriát (örökletes) és az enterális hiperoxaluriát (zsír felszívódási zavar). Másodszor, a magas oxaláttartalmú termékek túlzott bevitelének dokumentálása. Harmadszor, a hiperoxaluria normalizálása a túlzott étrendi oxalátbevitel abbahagyása után (1). A bemutatott esetben az étrendi hiperoxaluria diagnosztizálását a beteg túlzott spenót- és dióbevitele javasolta. Az elsődleges hiperoxaluriát a kimutathatatlan szérum oxalátszint kizárta, míg a beteget hemodialízis alatt tartották.

Diétás hiperoxaluriáról számoltak be, miután nagy mennyiségű, magas oxaláttartalmú élelmiszeripari terméket fogyasztottak gyógyászati, kozmetikai vagy fogyási célokra. A leggyakrabban érintett zöldségek és gyümölcsök a földimogyoró (8), az Averrhoa bilimbi (közönségesen bilimbi vagy uborkafa néven ismert) (9,10), a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem, a répa és a spenót (11,12).

Annak ellenére, hogy ezek az élelmiszerek sokféle étrendben mindenütt jelen vannak, kevés jelentés érkezett az étrendi hiperoxaluria miatt másodlagos vese parenchymás betegségről (1). Bakul és munkatársai 10 beteg esetsorát írták le, akiknél az A. bilimbi gyümölcslé fogyasztása után akut veseelégtelenség alakult ki (9). Hét betegnek volt szüksége hemodialízisre, míg 3 esetben konzervatív kezeléssel helyreállt a veseműködés. Míg szérum kreatinin értékük a diagnózis felállításakor 5,5 és 12,3 mg/dl között mozgott, mind a 10 beteg 2-6 hét alatt gyógyult meg. Szérum kreatinin szintjük a gyógyuláskor 0,8 és 2,1 mg/dl között változott. Az A. bilimbi juice bevétele utáni akut oxalát nephropathia 2 esetének újabb jelentését Nair és munkatársai írták le (10). Míg az egyik esetet konzervatív módon kezelték, a másiknál ​​4 alkalommal végeztek hemodialízist, 3 napos metilprednizolon kúrával együtt. Mindkét beteg vesefunkciója 3 héttel helyreállt a szérum kreatininnel való 1,4 és 2,1 mg/dl-es adagolás után.

Legjobb tudomásunk szerint a jelen eset az irodalomban az elsõ jelentés az oxalátban (spenótban és diófélékben) gazdag testsúlycsökkentõ étrendbõl származó étrendi oxaluria miatti súlyos irreverzibilis veseelégtelenségrõl. Esetünk abban is egyedülálló, hogy a diétás oxalát nephropathia legtöbb jelentett esetétől eltérően vesefunkciója a prezentáció idején a végstádiumú veseelégtelenségig fejlődött.

Mivel az étkezési szokások nephrolithiasisra gyakorolt ​​hatása megalapozott (13), a klinikusoknak figyelembe kell venniük a táplálkozási szokások szerepét az akut vagy krónikus vesebetegségben szenvedő betegek értékelésekor.

4. Következtetések

A klinikusoknak magas szintű gyanúindexet kell fenntartaniuk az étrendi hyperoxaluria miatt, amely az akut vagy krónikus vesebetegségek lehetséges etiológiája, különösen azoknál a betegeknél, akik intenzív diétás fogyókúrás beavatkozást folytatnak. A táplálkozási szokások iránti érdeklődés, a történelem felvétele részeként, erősen támogatott az étrendi hiperoxaluria diagnosztizálásában.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők köszönetet mondanak Dr. David Brinknek, a Saint Louis Egyetemi Kórház nefropatológusának a patológiák áttekintéséért.

A szerzők hozzájárulása

Valamennyi szerző egyformán járult hozzá az esetjelentés elkészítéséhez.

Összeférhetetlenség

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.

Finanszírozás/támogatás

Ennek a kiadványnak nincs finanszírozási forrása.

Megjegyzések

Kérjük, idézze ezt a papírt: Khneizer G, Al-Taee A, Mallick MS, Bastani B. Krónikus étrendi oxalát nephropathia intenzív diétás fogyókúra után. J Nephropathol. 2017; 6 (3): 126-129. DOI: 10.15171/jnp.2017.21.