Növényi ételek és a gégerák kockázata: Eset-kontroll tanulmány Uruguayban

Registro Nacional de Cáncer, Montevideo, Uruguay

Registro Nacional de Cáncer, Avda. Brasil 3080 dep. 402, Montevideo, Uruguay. Fax: (598) 2 402 08 10 Keresse meg a szerző további cikkeit

Környezeti rák epidemiológiai egység, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, Lyon, Franciaország

Medicina Nacional de Medicina, Uruguay

Környezeti rák epidemiológiai egység, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, Lyon, Franciaország

Registro Nacional de Cáncer, Montevideo, Uruguay

Registro Nacional de Cáncer, Avda. Brasil 3080 dep. 402, Montevideo, Uruguay. Fax: (598) 2 402 08 10 Keresse meg a szerző további cikkeit

Környezeti rák epidemiológiai egység, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, Lyon, Franciaország

Medicina Nacional de Medicina, Uruguay

Környezeti rák epidemiológiai egység, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, Lyon, Franciaország

Registro Nacional de Cáncer, Montevideo, Uruguay

Absztrakt

A gégerák gyakori rosszindulatú daganat az uruguayi férfiak körében, az életkorhoz igazított gyakorisága 10,5/100 000 (Ferlay et al., 1998). Valójában Uruguayban az arány a legmagasabb az amerikai országok között. Csak Franciaország és Spanyolország haladja meg (Ferlay et al., 1998; Parkin et al., 1997). A vezető országok, Franciaország, Spanyolország és Uruguay közös kockázati tényezővel rendelkeznek, azaz., fekete (levegőn pácolt) dohánnyal töltött cigaretta dohányzásának szokása (De Stefani et al., 1987; Sancho ‐ Garnier és Theobald, 1993). Ezt a típusú cigarettát inkább karcino-génnek tekintik, mint a szőke dohánycigarettákat, főleg a dohányspecifikus nitrozaminokban magasabb tartalma miatt (Hecht és Hoffmann, 1991). A gégerák másik fő kockázati tényezője az alkoholfogyasztás, amely ismét elterjedt szokás Franciaországban, Spanyolországban és Uruguayban (FAO, 1980).

Így a gégerák kialakulásának kockázatát a dohányzás és az alkoholfogyasztás kölcsönhatása magyarázza (World Cancer Research Fund, 1997; Boffetta et al., 1993). A foglalkozás szintén fontos ok-okozati tényező (De Stefani et al., 1998). Nem meglepő, hogy az étrendi tényezőket kisebb intenzitással vizsgálták, mint a dohányzást és az alkoholfogyasztást.

Az étrend szerepe a gégerákban főleg a gégerák kialakulásának fokozott kockázatának jelentésére korlátozódik az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel miatt (World Cancer Research Fund, 1997; Hill, 1995; La Vecchia et al., 1990; Esteve et al., 1996; Riboli et al., 1996). Az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos információk kevések (World Cancer Research Fund, 1997). Ezért úgy döntöttünk, hogy tanulmányozzuk a növényi táplálékcsoportok és az egyes élelmiszerek szerepét a gége carcino-genesisében.

ANYAG ÉS MÓDSZEREK

Az 1998–1999 közötti időszakban a gége minden incidens és mikroszkóposan igazolt pikkelysmrje, amely férfiaknál fordult elő ebben a 24 hónapos időszakban, alkalmasak voltak a vizsgálatra. Az uruguayi Montevideo négy nagy kórházában összesen 154 ilyen esetet azonosítottak. Ebből a kezdeti számból nyolc beteg nem tudott válaszolni a kérdőívre fonációs problémák miatt, így 148 eset maradt (válaszarány 96,1%).

A kontrollokat ugyanazokból a kórházakból választották ki, ahol azonosították az eseteket, ugyanabban az időszakban. A betegeket nem daganatos állapotok miatt kórházba helyezték. Azok a betegségek, akik étrendjük közelmúltbeli változásaihoz kapcsolódhatnak, nem voltak jogosultak. Hasonlóképpen, a dohányzással vagy az alkoholfogyasztással kapcsolatos állapotoktól szenvedő betegek szintén nem voltak jogosultak. 458 férfi beteg volt, aki teljesítette a jogosultság feltételeit. Tíz beteg elutasította az interjút, ami 444 kontroll végső számához vezetett (a válaszarány 96,9%). A kontrollokat a következő betegségekkel sújtották: szembetegségek (24,1%), hasi sérv (19,8%), sérülések (10,6%), akut vakbélgyulladás (9,5%), törések (7,8%), bőrbetegségek (7,2%), visszér (6,3%), hidatid ciszta (5,5%), prosztata hiperplázia (3,7%), vérszegénység (3,5%) és osteoarticularis rendellenességek (2,0%).

Minden egyes ételt folyamatos változóként kezeltünk, és rögzítettük a napi, heti vagy évi bevitel gyakoriságát. A napi bevitel grammját kiszámítottuk úgy, hogy megszoroztuk a középkorúak adagjának nagyságát a bevétel gyakoriságával, majd elosztottuk ezt a mennyiséget 365-tel (napok száma évente). A következő élelmiszercsoportokat hozták létre: (1) minden zöldség - sárgarépa, paradicsom, saláta, hagyma, svájci mángold, spenót, téli tök, káposzta, karfiol, cukkini és pirospaprika; (2) minden gyümölcs - narancs, alma, körte, szőlő, őszibarack, banán, füge és gyümölcs koktél; (3) minden zöldség és gyümölcs - minden korábbi élelmiszer; (4) nyers zöldségek - sárgarépa, paradicsom és saláta; (5) főtt zöldségek - hagyma, svájci mángold, spenót, téli tök, káposzta, karfiol, cukkini és pirospaprika; (6) gumók - burgonya, édesburgonya; (7) hüvelyesek - vese bab és lencse; (8) minden növényi élelmiszer - az összes zöldség, gyümölcs, gumó és hüvelyes összege. Az egyes ételeket napi grammban fejezzük ki, és log log transzformáljuk, hogy az értékek normális eloszlását kapjuk. Az egyes növényi élelmiszerek esélyhányadosait (OR) egy egység növekedésével számoltuk, egységek a kontrollok napi bevitelét grammban kifejezve. Minden modellt folyamatos változóként adtak meg a modellekben.

A statisztikai elemzés rétegzett elemzésen és feltétel nélküli logisztikus regresszión alapult (Breslow és Day, 1980). A ki nem igazított OR-t először megvizsgálták, majd többváltozós elemzést végeztek. Az egyes élelmiszerek vagy élelmiszercsoportok hozzáadása után olyan modelleket illesztettek be, amelyek tartalmazzák az életkor, a lakóhely, a városi/vidéki helyzet, az oktatás, a testtömeg-index, a teljes energiafogyasztás, a dohányzás (évente csomagolásban) és az alkoholfogyasztás (napi etanol ml-ben) kifejezéseket. . Szükség esetén további élelmiszerek kerültek a modellekbe. Az összes számítást a STATA szoftvercsomaggal hajtottuk végre (STATA, 1999).

EREDMÉNYEK

Az esetek és az ellenőrzések megoszlása nagyon hasonló volt az életkor, a lakóhely és a városi/vidéki helyzet tekintetében. Az esetek kevésbé képzettek és gyengébbek voltak, mint a kontrollok (I. táblázat). Másrészt az esetek több energiát, több dohányt és több alkoholt fogyasztottak, mint a kontrollok. Ezek a különbségek a várakozásoknak megfelelően jelentősek voltak.

Változó tokok vezérlik a Chi-négyzetet

Életkor (év)
30–39	1 (0,7)	3 (0,7)
40–49	11. (7.4)	33. cikk (7.4.)
50–59	42. (28.4.)	126. (28.4.)
60–69	58 (39.2)	174. (39.2.)
70–79	33. (22.3)	99 (22.3)
80–89	3 (2,0)	9 (2,0)	0,00
Rezidencia
Montevideo	53 (35.8)	159 (35,8)
Más országok	95. (64.2.)	285 (64,2)	0,00
Városi/vidéki helyzet
Városi	115 (77,7)	345 (77,7)
Vidéki	33. (22.3.)	99 (22.3)	0,00
Oktatás (év)
0–2	39 (26.4)	120 (27,0)
3–5	67 (45.3)	146. (32.9.)
6.+	42. (28.4.)	178 (40.1)	8.84
Havi jövedelem (USD)
≤152	40 (27.0)	162 (36,5)
153+	53 (35.8)	148 (33,3)
Ismeretlen	55 (37.2)	134. (30.2.)	4.80
Testtömeg-index
≤23,1	57 (38.5)	111 (25,0)
23,2–25,0	48 (32.4)	112 (25.2)
25,1–27,4	29. (19.6)	111 (25,0)
27.5+	14 (9.5)	110 (24,8)	22.30
Teljes energiafogyasztás
≤1,675	11. (7.4)	111 (25,0)
1 676–2 076	27. cikk (18.2)	111 (25,0)
2,077–2,512	40 (27.0)	111 (25,0)
2,513+	70 (47.3)	111 (25,0)	36.58
Dohányzás (csomag/év)
Nem dohányzók	11. (7.4)	149 (33,6)
1–27	13. (8.8)	95. (21.4.)
28–48	32 (21,6)	76 (17.1)
49–78	40 (27.0)	69 (15.5)
79+	52. (35.1.)	55. (12.4.)	76.90
Alkoholfogyasztás (ml/nap)
Nem ivók	20. (13.5)	140 (31.5)
1–60	21. cikk (14.2)	105 (23,6)
61–120	25. (16.9)	76 (17.1)
121–240	41 (27.7)	66. (14.9.)
241+	41 (27.7)	57. (12.8)	41.35
A betegek száma	148 (100)	444 (100)

A gégerák táplálékcsoportok OR-jait a II. Táblázat mutatja. Minden becslést korrigáltak az életkor, a lakóhely, a városi/vidéki helyzet, az oktatás, a testtömeg-index, az összes energia, a dohányzás és az alkoholfogyasztás szempontjából. A teljes zöldségbevitel fordított összefüggést mutatott, amely nem szignifikáns (OR a fogyasztás legnagyobb kvartilisánál 0,57, 95% CI 0,30–1,08). Másrészt a teljes gyümölcsfogyasztás, valamint a teljes zöldség- és gyümölcsbevitel a kockázat szignifikáns csökkenésével járt (VAGY a gyümölcs bevételének legnagyobb kvartilisére 0,38, 95% CI 0,20–0,72). A nyers zöldségfogyasztás mutatta a legnagyobb mértékben a kockázat csökkenését az OR-val 0,29 (95% CI 0,15–0,56). Másrészt a főtt zöldségek nem jártak a gégerák kockázatával (OR 0,96, 95% CI 0,50–1,84). Hasonlóképpen, a gumók nem mutattak összefüggést a gégerák kockázatával. A hüvelyesek védő hatást mutattak, ami annak ellenére is nyilvánvaló volt, hogy az uruguayi lakosság alacsony fogyasztást mutatott (OR 0,62, 95% CI 0,33–1,19). Végül minden növényi élelmiszer csökkent kockázatot mutatott (OR 0,42, 95% CI 0,21–0,84).

A gégerák különféle ételeinek OR-jait a III. Táblázat mutatja. Mindegyik élelmiszer elemet folyamatos kifejezésként vezették be a modellbe, és az OR az egy egység kockázatának növekedését jelenti, egységek a kontrollok által naponta elfogyasztott medián mennyiség grammokban. A zöldségek közül a paradicsom és a saláta volt a legvédelmesebb élelmiszer (OR paradicsom esetében 0,32, 95% CI 0,17–0,58). A gyümölcsök közül a körte és a narancs a kockázat erős csökkenésével járt együtt (OR a narancs esetében 0,35, 95% CI 0,21–0,59). Fontos hangsúlyozni, hogy a 23 élelmiszerből 18 védőhatást mutatott (78,3%), 12 esetben jelentős kockázatcsökkenést mutatva (52,2%). Csak az édesburgonya, a téli tök, a svájci mángold és a banán mutatta az 1-nél magasabb OR-kat. Ezenkívül a legkülső régiók nem voltak szignifikánsak.

Élelmiszer egységek (g/nap) VAGY 95% CI

Sárgarépa	3.4	0,62	0,40–0,94
Paradicsom	17.3	0,32	0,17–0,58
Saláta	6.4	0,37	0,21–0,65
Hagyma	3.4	0,50	0,31–0,80
Svájci mángold	6.9	1.03	0,68–1,57
Spenót	5.8	1.06	0,73–1,55
Burgonya	88.5	0,97	0,42–2,20
Édesburgonya	29.5	1.05	0,66–1,68
Téli tök	35.4	1.39	0,84–2,32
Káposzta	3.6	0,98	0,74–1,30
Karfiol	1.3	0,85	0,63–1,16
Cukkini	5.2	0,41	0,25–0,66
pirospaprika	4.4	0,69	0,44–1,07
Vesebab	4.3	0,66	0,45–0,96
Lencse	4.5	0,87	0,60–1,28
narancssárga	40.4	0,35	0,21–0,59
alma	50.6	0,55	0,33–0,91
Körte	7.9	0,53	0,34–0,81
Szőlő	4.5	0,67	0,45–0,99
Őszibarack	9.3	0,59	0,37–0,93
Banán	30.4	1.34	0,85–2,13
Ábra	2.7	0,64	0,45–0,92
Gyümölcs koktél	5.3	0,71	0,48–1,05

1 Az életkor, a lakóhely, a városi/vidéki helyzet, a testtömeg-index, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a teljes energiafogyasztáshoz igazítva.

VITA

A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a jelen tanulmány eredményei összhangban vannak a növényi élelmiszerek meglehetősen erős védőhatásával. Különösen a nyers zöldségek és a friss gyümölcsök társultak a gégerák jelentősen csökkent kockázatához. A hüvelyesek is védettek. Amikor megvizsgálták az egyes élelmiszereket, 23 ilyenből 18 védő asszociációt mutatott. Egyetlen növényi élelmiszer sem társult a kockázat növekedésével. A paradicsom és a narancs erős védőhatása arra utal, hogy a likopin és a C-vitamin, ezekben az élelmiszerekben található fő mikroelemek fontosak az oxidatív stressz elleni védekezési mechanizmusokban. Másrészt a burgonya, az édesburgonya és a banán hatásának hiánya új megállapítás. Ezek az élelmiszerek kalóriadúsak és meglehetősen alacsony a vitamintartalmuk; ez utóbbi tény magyarázhatja a gumókkal és a banánnal kapcsolatos védelem hiányát. Emellett a főtt zöldségek nem jártak védőhatással. Ez feltételezhetően a hő-labilis anyagok, például a C-vitamin veszteségével magyarázható.

Úgy tűnik tehát, hogy a növényi táplálékok alacsony fogyasztása központi szerepet játszik a gége karcinogenezisében; más szavakkal, a növényi élelmiszerek alacsony fogyasztása fontos rizikófaktornak tűnik ennek a rosszindulatú daganatnak (VAGY a legalacsonyabb növényi élelmiszerek fogyasztása esetén 2,38, 95% CI 1,2–4,7). Ez a kockázatbecslés hasonló nagyságrendű, mint az adatkészletünkben szereplő alkoholfogyasztás erős fogyasztása esetén (az eredményeket nem mutatjuk be). Eredményeink szerint a dohányzás és a növényi ételek, valamint az alkoholfogyasztás és a növényi ételek együttes hatása jelentősen megnövekedett kockázattal jár (az eredményeket nem mutatjuk be). Korábbi tanulmányok és áttekintések a témáról a gégerák kockázatának következetes csökkenését mutatták a zöldségek és gyümölcsök magas bevitelével összefüggésben (Hill, 1995; World Cancer Research Fund, 1997; Cattaruzza et al., 1996; Graham et al., 1981; Zemla et al., 1987; De Stefani et al., 1987; Notani és Jayant, 1987; La Vecchia et al., 1990; Zatonski et al., 1991; Zheng et al., 1992; Esteve et al., 1996; Riboli et al., 1996).

Ha összehasonlítjuk az uruguayi zöldség- és gyümölcsbevitelt az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok jelentésével, nyilvánvaló, hogy az uruguayi lakosság meglehetősen alacsony mennyiségű növényi ételt fogyaszt (FAO, 1980). Eredményeink azt sugallják, hogy még ez az alacsony zöldség- és gyümölcsmennyiség is védő.

A növényi élelmiszerek fontos C-, E-vitamin- és karotinoidforrások (World Cancer Research Fund, 1997). Korábbi vizsgálatok szerint ezek a tápanyagok erős antioxidánsok. Ezért a ritka fogyasztás fontos szerepet játszhat a dohány- és alkoholhatásban a gége karcinogenezisében. Ezen túlmenően ezek az élelmiszerek nem tápanyagtartalmú bioaktív anyagokat, például flavonoidokat és fitoszterolokat tartalmaznak, amelyek más rosszindulatú daganatokban is védő hatást mutattak (García ‐ Closas et al., 1999; Knekt et al., 1997; Mendilaharsu et al., 1998). Az antioxidáns tulajdonságokon kívül a növényi élelmiszerekből származó vitaminok szerepet játszhatnak a sejtek differenciálódásában és az immunrendszer fokozásában (IARC, 1998).

Összefoglalva, ez a növényi élelmiszerekkel és gégerákkal kapcsolatos esetkontroll-tanulmány megismétli a korábbi eredményeket és bővíti az egyesület ismereteit az egyes élelmiszerekhez kapcsolódó kockázatok jelentésével. A növényi ételek független hatását is hangsúlyozzák. Így hozzájárulhat a hatékonyabb megelőzési politikákhoz. A jövőben további vizsgálatokat végeznek, amelyek ezt a kapcsolatot a gégerák helyszíne szerint vizsgálják.