OPERA FELÜLVIZSGÁLAT; Igor herceg Texasban, rengeteg oroszral

Borodin "Igor herceg" egyike azoknak az operáknak, amelyek részei nagyobbak, mint az összege. 18 év alatt szórványosan komponálva, befejezetlenül hagyva, majd a túlélő kollégák által átgondolva, ez az orosz történelem érdekes darabja egy csodálatos törzsre hasonlít, amelyhez számos protetikai eszközt csatlakoztattak.

herceg

A houstoni Grand Opera egy újabb produkcióval indul a "Igor herceg" rendezvényen, egy új produkcióval, amely péntek este nyílt itt a Wortham Központban. A houstoni igazgató, Francesca Zambello radikálisan vág és átrendeződik, de akkor ki nem tette meg? Rimszkij-Korszakov még Borodin halála előtt szerkesztette ezt az operát. Glazunov állítása szerint emlékezetből rekonstruálta a nyitányt, miután meghallotta, hogy Borodin zongorán játszik; elég világos azonban, hogy előbbi átvette utóbbinak néhány ötletét, és mindezt maga csinálta.

Nincs értelme támadni Rimszkijt, Glazunovot, vagy éppen ezért Zambello asszonyt. Valamit tenni kellett. A II. Felvonás, a közép-ázsiai egzotika csodálatos kitörése, nagyjából Borodiné. A többinek gyakran kevés értelme van.

Vladimir, Igor fia és központi szerelmi érdeklődés, csak a második felvonásig jelenik meg. Galitsky, Igor tehetséges sógora, feltűnően megjelenik az I. felvonásban, gyakorlatilag semmivel sem járul hozzá a történethez, majd eltűnik az operából. (Zambello asszony, látszólag elkeseredve, kijött egy ellenséges katona, aki agyonlőtt az első felvonás függönyénél.)

'' Igor herceg '' a 12. századi Oroszországról szól, amelyet kívülállók ostromolnak, de Borodin, Mussorgsky és munkatársaik hasonló szoros helyzetben találták meg a 19. század végén az orosz kultúrát. Ms. Zambello mindkét világot átjárja.

Igor, családja és udvara hús-vér fényképes képekké válnak: a század eleji híradókból kilépő cári szellemek éppen megelőzik Oroszország legújabb forradalmait. Konchak kán (Vlagyimir Vanejev) és polovsztiai harcosai ugyanolyan ősiek és egzotikusak, mint maga a történet.

Ez a történet a következő: Igor üdvözli választóit és csatába indul. Galitsky rosszul viselkedik egy elrabolt lánnyal, és megdorgálja húga, Jaroszlavna, akit Igor hagyott a felelősséggel.

Jaroszlavna sajnálkozik (sokatmondóan). A polotsvi ellenség közeledik. A II. Felvonásban Igor, Vlagyimir és erőik az ellenség foglyai. Vlagyimir és Koncsakovna, Koncsak kán lánya szerelmesek. Főleg megrontott menekülés van. Vlagyimir marad; Igor hazaér.

A '' Igor herceg '' változata a szokásos forgalomban azzal ér véget, hogy örülni fogunk egy restaurált uralkodónak. Zambello asszony anyagának visszafogása végül jobban gyászolja Oroszország kilátásait, mint amennyit remél számukra. Tükröződik Muszorgszkij Borisz Godunov című műve, ahol az Idióta utolsó függöny siránkozása újabb nyomorúságot hirdet.

Ennek a konfigurációnak az elérése a szokásosakon túlmutató vágásokat jelent. Skula és Yeroshka, azok a komikus megkönnyebbülések, amelyekbe Borodin ilyen készletet tett, rövid megtakarítást kapnak Houstonban.

A társaság bölcsen hozott magával orosz karmestert (Alekszandr Aniszimov) és egy hajónyi főénekest. Elsőrangú tétel, közülük Szergej Leiferkus a címszerepben talán a legtöbbet utazott. Vlagyimir Ognovenko olyan élénk volt, mint Galicskij, hogy az egyik nagyon hiányolta őt a II. Felvonásban. Zvetelina Vaszileva hatalmas lélekkel, tiszta, csiszoló szopránnal énekelte Jaroszlavnát.

Vszevolod Grivnov elfogadható példa volt arra a csodálatos nyafogó orosz tenorhangra. Mzia Nioradze sötét hangja megfelelő módon parázslott, mint Koncsakovna. Az Alphonse Poulin grúziai táncosai (nem az a hely, ahol Atlanta van) dühödten táncoltak a II. Felvonás igazságosan híres '' polotsviai táncaihoz ''. A lándzsahegyek két kinetikus, de hiteltelen férfi.

Zack Brown készletei komoly egyszerűséget kínáltak nekünk, csupán egy túlméretezett Erector készlet érintésével. '' Igor herceg '' még négy előadást tart februárban.