Péter laboratórium

itthon
Mi a MECONIUM tanulmány? GYIK
Információ a résztvevők számára
Tanulmányozza az idővonalat
MECONIUM tanulmányi hírek
Érdekes linkek
Találkozzon a tanulmányi csoporttal
Publikációk
Hírlevelek archívuma
Iratkozzon be a MECONIUM tanulmányba

A „mikrobiota” vagy „mikrobioma” az összes mikroorganizmus, amely lefedi az emberi test felületét, belül és kívül. Ez a mikroszkópos élet fajok ezreit foglalja magában, és becslések szerint az emberi testben tízszer több mikrobiális sejt található, mint az emberi sejtekben! A kifinomult technológia megjelenésével, amely mérni tudja ezen mikroorganizmusok jelenlétét, a kutatók csak most kezdték megérteni e mikroorganizmusok óriási jelentőségét az emberek számára. Például a bélmikrobiom segít megemészteni az ételt, véd a káros baktériumok ellen és edzi az immunrendszert. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a mikrobiomnak egyensúlyban kell lennie a „jó” és a „rossz” mikroorganizmusok között. Ennek az egyensúlynak a diszregulációját „dysbiosisnak” nevezik, és számos betegségben érintett, például gyulladásos bélbetegség, elhízás, cukorbetegség, vastagbélrák stb.

Mikrobiom és IBD

A gyulladásos bélbetegségeket (IBD) genetikailag hajlamos személyeknél a környezeti kiváltó tényezőkre adott szabályozatlan immunreakció okozza. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy az IBD-ben szenvedő betegek mikrobioma más, mint egy nem IBD-s személy. A kutatók azonban még mindig nem tudják, hogy ez a dysbiosis a gyulladás oka vagy csupán puszta következménye. Sok tudós feltételezte, hogy a mikrobiom része lehet a fent említett környezeti tényezőknek, és ezért szerepet játszhat a betegség kiváltásában. Ez a diszbiózis (kiegyensúlyozatlan mikrobiom) a kutatók számára nagyon érdekes téma, hogy jobban megértsék, mi okozhatja az IBD-t, és megválaszolják a millió dolláros kérdést: Lehetséges-e megakadályozni?

Mikrobioma, terhesség és gyermekfejlődés

Egészséges terhesség alatt a nő teste hatalmas változásokon megy keresztül, amelyek többnyire hormonálisan vezéreltek. Az is ismert, hogy ezekkel a változásokkal párhuzamosan sok változás következik be a bél és a hüvely mikrobiomjában. 1 Ezek a változások befolyásolhatják az újszülött mikrobiomját. Valójában a tanulmányok most megpróbálták megérteni, hogyan képződik a csecsemő mikrobioma. Kimutatták például, hogy a szülés és az etetési viselkedés befolyásolja a baba bélflóráját az élet első évében 2. Egyre elfogadottabb az is, hogy a csecsemő mikrobioma összefüggésbe hozható a gyermekkori betegségek, például asztma vagy ekcéma későbbi kialakulásával 3 .

Kevés tanulmány vizsgálta, hogyan befolyásolhatják az anyai betegségek a gyermek mikrobiomját. Egy úttörő tanulmányban csoportunk kimutatta, hogy a cukorbeteg anyáktól született csecsemők mekoniumában hasonló baktériumösszetétel volt (az első széklet, amelyet a baba átenged) az anyjukhoz, mint a cukorbetegség nélküli anyáktól született csecsemőknél. 4 Ez felveti annak lehetőségét, hogy egyes betegségek megszerzésének kockázata nemcsak a géneken, hanem a mikrobákon keresztül is átvihető. Ha ez igaznak bizonyul, megelőző beavatkozások, például probiotikumok pótlása terhesség vagy gyermekkor alatt, megvalósíthatók a betegség későbbi kialakulásának megelőzésére.

AL herceg, Antony KM, Ma J, Aagaard KM. A mikrobiom és fejlődés: az anya perspektívája. Semin Reprod Med 2014; 32 (1): 14–22.
Bäckhed F, Roswall J, Peng Y és mtsai. Az emberi bél mikrobiómájának dinamikája és stabilizálása az élet első évében. Cell Host Microbe 2015; 17 (6): 852.
Arrieta MC, Stiemsma LT, Dimitriu PA és mtsai. A korai csecsemőkori mikrobiális és metabolikus változások befolyásolják a gyermekkori asztma kockázatát. Sci Transl Med 2015; 7 (307): 307ra152.
Hu J, Nomura Y, Bashir A és mtsai. A mekonium diverzifikált mikrobiotáját az anyai cukorbetegség állapota befolyásolja. PLoS ONE 2013; 8 (11): e78257.